A régi bútorrugó modern változata.
Sokkal
erősebb, tartósabb és
egyenletesebb,
mint a hajdani rugózás.
Az
"Epeda" olyan gyártmánynév,
mint
például a Biopon
mosóporé,
és annyit jelent, hogy
nem
különálló rugók, hanem egy
vagy több "rugópárna" van a bútorhuzatalatt.
Valamikor fotelokba, díványokba,
ágybetétekbe
kettős kúp alakú
rugókat
tettek, a következőképpen:
alul-fölül
hevederhálózatot szegeztek
a
bútor fakeretére, majd zsineggel
rávarrták
a rugót a felső meg az
alsó
karimájánál fogva. A hevederek
elég
rugalmasak voltak ahhoz,
hogy amikor valaki ráült vagy ráfeküdterre a szerkezetre, utánaengedteka rugók játékának. A zsinegszintén. Nem is volt addig semmibaj, amíg ki nem száradt a hevederis,
a zsineg is, akkor aztán elszakadtak, a rugók kidőltek,
bedőltek. Fel
kellett
bontani az egész kárpitot, és
újra
megcsinálni az egészet. Ezzel
szemben
az Epeda rugózat teljesen
kész
fémszerkezet.