Tanítás-tanulás tevékenységrendszer
Tantárgyi struktúra:
A tanulásban akadályozott tanulók általános iskola fejlesztését -a társadalmi beilleszkedés elősegítését, a felnőtt életre való felkészítést- olyan komplex folyamatnak tekintjük, mellyel alapvetően kielégíthető az érintettek speciális nevelési szükséglete..
Saját nevelőtestületünk által kidolgozott- az országos adatbankban megtalálható - EFA (Egyéni Fejlesztésen Alapuló) TANTERVet alkalmazzuk.
Az iskola nevelési rendszerét abból a nevelésfilozófiából vezeti le, miszerint az iskola akkor tölti be valós társadalmi funkcióját, ha nevelési, fejlesztési céljai elérése érdekében sokirányú, tevékeny iskolai életet, fejlesztési -fejlődési lehetőségekben gazdag nevelési alaphelyzetet biztosít. Ehhez egyenrangúan veszi figyelembe a tanuló egyéni szükségleteit és a társadalmi szükségletet. Teszi ezt úgy, hogy a fejlesztendő képességek körét valós társadalmi szükségletből vezeti le és olyan tevékenységrendszert épít ki, amely valós társadalmi közösségi gyakorlóteret biztosít a fejlődésükhöz. A fejlesztésben biztosítja mindenki számára az egyéni háttértényezői által igényelt tempót, tartalmi mennyiséget és minőséget. Ez csak oly módon valósítható meg, ha az egyéni fejlesztéshez egyaránt biztosít tartalmi és szerkezeti feltételeket.
A feltételek a következők:
Az egyéni fejlesztés színterei elsődlegesen a tanítási órák. Ezért a tanterv nem külön rehabilitációs órákban, hanem az egyes tantárgyaknál jelöli a pedagógiai rehabilitáció tartalmait. A törvény adta rehabilitációs órakeret ily módon megmarad az iskola szabad rendelkezésében - arra, illetve olyan fejlesztésre használja fel amelyet az egyes tanulók fejlesztési szükségletei megkívánnak. A tanulásban akadályozott tanulók esetében alanyi, egyéni szükségleti -speciális nevelési szükségleti- igényként jelentkezik az egyéni megsegítésnek ez a formája, amely folyamatosan, fejlesztési koncepcióban megjelenve, egyéni fejlesztési tervekben konkretizálva, a tanórai fejlesztő folyamatban elégíthető ki.
A folyamatosság biztosítéka a fejlesztés egyes szakaszaiban a fejlesztést végző pedagógus által felállított fejlesztő diagnózis alapján kidolgozott fejlesztési stratégia, mely az adott tantárgy éppen aktuális cél- és követelményrendszerére épül. Ezért a tantervi cél és követelményrendszer lényegi vonása a képességekre vonatkozó megfogalmazás, mely képességek kialakulásához éppen a pedagógiai rehabilitáció feladatai, gyakorlatai teremtik meg az előfeltételeket, illetve segítheti azok fejlődését.
A fejlesztési stratégiák kijelöléséhez az értékelési rendszerben megjelenik a diagnosztizáló értékelés. Ennek eredményei alapján van lehetőségük a tanulóknak -a 6. évfolyam végéig- bármely fejlesztési időszak, bármely évfolyamán továbbhaladni, „ a felsőbb osztályba lépés” kényszere nélkül. Ezt a továbbhaladási rendszert segíti, hogy a 7. évfolyamig tartó szöveges értékelésben nincs nem megfelelést tartalmazó minősítés. Az értékelés leíró és nem minősítő jellegű, tehát egyértelműen azt fejezi ki, hogy a tanuló hol tart, mire képes és ennek alapján kerül a fejlesztés szempontjából a számára legmegfelelőbb tartalmakat nyújtó osztályba.
Az egyéni fejlesztés további szerkezeti és tartalmi feltétele, hogy az 5. évfolyamtól kettős tanterv lép be. Az A tanterv az átlagos képességű, jó ütemben fejlődő, a „ B” tanterv a gyengébb képességű, lassabban fejlődő tanulók számára készült. Eltérések csak a tantárgyi struktúrában vannak
Íly módon valósítható meg az egyéni tempó biztosítása és az aktuális fejlettségi állapot figyelembevétele a képességfejlesztés tartalmainak kijelölésében.