AZ ISTEN ÉS AZ EMBER HASONLATOSSÁGA

A beavatottak számára tisztán megfigyelhető, hogy a Földön az emberek élete sok hasonlóságot mutat a Mindenható Istenével. Mivel az Ő képére és hasonlatosságára teremtett minket, de nem az azonosságára. Ezt persze nehéz észrevenni, mert általában rossz helyen keressük a hasonlóságot, kellő önismeret híján. Az alábbiakban táblázatba foglaltam azokat az összefüggéseket, amik a legfeltűnőbbek.:


Az Ember élete, sorsa és dolgai: Az Isten élete, sorsa és dolgai:
Két szülő csinálta: apa és anya. Két Teremtő csinálta: Atya, Anya.
Feltudati törléssel születik. Információtlanul születik.
Intelligenciáját tanulással fejleszti. Intelligens az információ visszacsatolás révén:
tanul és fejlődik.
Emlékszik élete eseményeire, de a kezdetek homályosak
a számára.
Emlékszik minden tapasztalatára, de életének
kezdeti szakasza homályba vész.
Kétféle nemű lehet: férfi és nő. Balos és jobbos csavarodású lehet.
Szülői gondoskodásra szorul, mert önállóan életképtelen
az első éveiben.
A Teremtők hullámtere tartja meg az őskáoszban,
enélkül megsemmisülne.
Eleinte csak növekszik, de nem szaporodik, majd
szaporodik, de nem növekszik.
Eleinte csak növekszik a hullámtere, aztán elkezdi
feltölteni az univerzumot másolatokkal.
A szexuális életének van kezdete és vége. A teremtését létszünetekkel szakítja meg.
Sokféle betegség, baleset, veszélyhelyzet, csapás,
éhezés, ellenség, stb. nehezíti az életét.
Működését veszélyeztetik információs zavarok,
hullámtéri anomáliák, idegen istenek támadásai,
stb.
Szeretetre, támogatásra, közösségre van szüksége,
amibe integrálódhat az élete során. Ilyen közösségek
a család, barátok, törzs, nemzet, emberiség.
Szeretetre, támogatásra, közösségre van
szüksége, amit részben megteremt magának,
részben más istenekkel alakít ki: a legfőbb
univerzumközi isteni tanáccsal.
Élete összes nehéz, fontos pillanatában egyedül van,
önállóan kell döntenie sorsának alakításáról. Ettől válik
felnőtté.
Alapvetően egyedül van az univerzumában,
önállóan dönt életéről, világáról, nem kap
segítséget senkitől. Ettől válik felnőtté.
Az élete tele van szenvedéssel, fájdalommal és
veszteségekkel.
Az univerzuma tele van múlandó dolgok
káprázatával, s emiatt szenvedéssel, fájdalommal
és veszteségekkel.
Rendszeresen hibázik, rossz döntéseket hoz,
próbálgatja a jó megoldásokat.
Folyton hibázik, dilettánsan próbálgat, kísérletezik,
javítgat és foltozza rendszerét.
Mindig kevés az információja a pontos, helyes
döntésekhez.
Ő sem tud mindent, ezért nem mindig elég az
információja a helyes döntésekhez.
Önző, egoista, szubjektív, igazságtalan, de folyton
az igazságot hajszoló.
Önző, egoista, szubjektív, igazságtalan,
aszimmetrikus, de folyton az igazságra és a
szimmetriára törekszik.
Birtokolni vágyik, gyűjtöget, felhalmoz, bebiztosítja
magát, hogy elérhesse céljait.
Uralja rendszerét, információt és tapasztalatot
gyűjt, halmoz, bebiztosítja magát.
Az élete értelmetlen és céltalan, de folyton célt és
értelmet keres és csinál neki.
Az élete értelmetlen és céltalan, ellentmondásos
káprázat, de folyton célt és értelmet keres és
csinál magának.
Élvezkedő, kéjvágyó, öröm és boldogság hajszoló. Élvezkedő, kéjvágyó, öröm és boldogság hajszoló.
Mindig fél valamitől, van ellenségképe. Mindig fél valamitől, vannak ellenségei.
Folyton ítélkezik, felelőst keres, a világot jóra és
rosszra osztja fel.
Folyton ítélkezik, a teremtését jó és rossz
hierarchiára osztja fel.
Hatalomra tör, ami folyton megrontja, mivel nem
tud élni vele, csak visszaélni.
Hatalommal bír a rendszerében, amivel él és
visszaél, elkerülhetetlenül.
Logikusnak hiszi magát, pedig irracionális,
érzelmes és folyton bizonytalan.
Logikusan rendezi el teremtését, pedig
irracionális, érzelmes és folyton bizonytalan.
Szaporodásához ellenkező nemű egyedre van
szüksége, több aktus kell a sikerhez.
Szaporodásához ellenkező csavarodású
rendszerekre is szüksége van, több
próbálkozáson át jut el a jó megoldáshoz.
Utódait együtt és elválva is tudja nevelni. Utódait együtt és elválva is tudja nevelni.
Territóriális lény, az élettér uralása kulcsfontosságú
neki.
Helyet generál élettér gyanánt, amit uralni igyekszik.
Védi a számára fontos dolgokat, képes agresszíven
harcolni, otthonát kulcsra zárja, nehogy meglopják
vagy kárt tegyenek javaiban az idegenek.
Védi a teremtését, alkotásait, képes agresszívan
harcolni bármi ellen, univerzumát szeparálja az
őskáoszból (kintről) érkező hívatlan látogatók
előtt, nehogy megzavarják a világát.
A szépséghez vonzódik, fontosnak találja a szép
dolgokat, ápolja és kozmetikázza önmagát.
Szép és arányos dolgokat alkot, melyek képesek
az önjavításra, megújulásra, folyton kozmetikázza,
ápolja teremtését.
Könnyen rászokik egyes dolgokra, ragaszkodik
hozzájuk, kapaszkodik beléjük, de nehezen tanul
elengedni, lemondani.
Az információs fertőzések könnyen és gyorsan
terjednek a rendszerében, ragaszkodik a
kialakult kényszerterekhez.
A közvetlen, biztos anyagi hasznot többre becsüli,
mint az elvont, bizonytalan, távoli lehetőségeket,
szellemi bölcseletet.
A közeli jövőre jobban reagál, mint a távoli jövő
bizonytalan trendjeire. A tettek többet érnek
neki, mint a szavak, ígéretek és imák.
Mennyországot szeretne teremteni magának, de
folyton pokollá lesz az élete.
A világát mennyországra és pokolra frakcionálja,
bár ezek folyton keverednek.
Mások életét is hajlamos pokollá tenni, a legjobb
szándéka ellenére.
A teremtményei tömegesen szenvednek,
pusztulnak és pokol az életük.
A sort még hosszan lehetne folytatni, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk: mennyire az Istent tükrözzük, az Ő másolataiként.

Készült: 2006.08.29.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz