A TÉR FIZIKAI SZERKEZETE

10. A TÉRFORRÁS CSAVARODÁSAI

„A becsavarodó tachion tűzbe jön a saját látványától.”

A szerinó a működése során folyamatosan mozog, részben önerejéből, részben a környező hullámtér sodrásának engedelmeskedve. Nem csak helyváltoztató mozgást (futást) végez egy egyenes vagy különféle görbe pályák mentén (tekergés), hanem közben komplex helyzetváltoztató mozgásokat (forgást) is művel. Mivel ezek együtt történnek, általánosan csavarodásokról beszélünk, amik alapvetően jobbos irányúak, esetleg balosak, és az irányuktól függetlenül három fő csoportba sorolhatók.
Az elsődleges csavarodás az a folyamat, amely során a szerinót alkotó tachionok körbekeringenek az időhurokban, egymás kúpos múltterében száguldva. Ennek során minden időforrás forog a saját tengelye körül, és tachionként egy ívelő pályagörbe mentén fut előre az idővisszacsatolás geometriai szabályainak megfelelően. Ezen szabályok határozzák meg a tachionok pályamenti sebességét, az általuk megtett útvonal hosszát, térbeli alakját (görbületét) és összességében az egész időhurok geometriai szerkezetét egy önkeltési ciklus során. A szerinók a tachionjaik saját forgása miatt jobbra csavarodók, de tértükrözéssel képesek a beágyazási környezetükhöz képest balra csavarodónak is látszani. Ekkor hívjuk őket antiszerinóknak (és ez az antikrisztus ezoterikus jelentése is).
A másodlagos csavarodás az a folyamat, amely során a szerinó egésze, mint pontrendszer (energiakvantum) különféle sebességű és irányú elfordulásokat végez a beágyazási környezetében. Ez azt jelenti, hogy ahány térdimenziós az időhurok, annyi térdimenzióban történik a forgása, egy vagy több tengely körül. A másodlagos csavarodás mindig hozzáadódik az elsődlegeshez, így a kettő kölcsönösen befolyásolja (erősíti vagy lerontja) egymást. Ezzel együtt deformálja az időhurkot, megváltoztatva annak geometriai szerkezetét, ami természetesen hatással van a szerinó térbeli futási sebességére is.
A másodlagos csavarodásoknak két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyik a jobbos irányú, ami a tachionok haladási útvonalával megegyező elmozdulásnak felel meg, és sietteti az időhurok önkeltési ciklusát (előre bukfencezés, gyorsítás). A másik a balos irányú, ami a tachionok haladási útvonalával ellentétes elmozdulásnak felel meg, és késlelteti az időhurok önkeltési ciklusát (hátra bukfencezés, lassítás). A különféle oldalirányú elmozdulások megkülönböztetésének nincs értelme, mivel a tachionok térbeli pályagörbéi miatt mindig van olyan tachion a hurokban, amelyik a többihez képest oldalirányban mozog. Az oldalirányú elmozdulások esetén tehát a mozgásvektor ugyanúgy levonódik vagy hozzáadódik az elsődleges csavarodás mozgásvektorához, mint a jobbos és balos irányú mozgásvektorok. Általánosan megfogalmazva tehát a másodlagos csavarodás a létrendszer nD-s elfordulásait jelenti, konkrét irányok megadása nélkül.
A harmadlagos csavarodás az a folyamat, amely során a szerinó egésze, mint pontrendszer (energiakvantum) különféle sebességű és irányú elfordulásokat végez a beágyazási környezetén kívül. Ez azt jelenti, hogy ahány térdimenziós az időhurok, annál eggyel nagyobb térdimenzióban történik a forgása, egy vagy több tengely körül. A harmadlagos csavarodás mindig hozzáadódik az elsődlegeshez és másodlagoshoz, így a három kölcsönösen befolyásolja (erősíti vagy lerontja) egymást. Ezzel együtt deformálja az időhurkot, megváltoztatva annak geometriai szerkezetét, ami természetesen hatással van a szerinó térbeli futási sebességére is.
A harmadlagos csavarodásoknak két fő csoportját különböztetjük meg, ugyanúgy, mint a másodlagos csavarodásoknál. Általánosan megfogalmazva tehát a harmadlagos csavarodás a létrendszer n+1D-s elfordulásait jelenti, konkrét irányok megadása nélkül.
Kiegészítés: A három csavarodási jellemző természetesen megfigyelhető minden más időhuroknál is a teremtésben. A fotinók, lélek és anyagi részecskék ugyanígy mozognak a hullámtérben, ahogy a nagyobb, összetett rendszerek (tárgyak, égitestek) csavarodása is ezen szabályokat követi. A különféle csavarodások mellett az időhurkok tekergő mozgásokat is végezhetnek a beágyazási környezetben, amivel külön írásokban foglalkozunk részletesen.

11. fejezet

Vissza a tartalomhoz