A TÉR FIZIKAI SZERKEZETE

17. UTÓSZÓ

„A teremtés: játék a tűzzel.”

Olyan sokáig tartott megírni ennek a cikknek az egyes fejezeteit, és olyan sok módosítást kellett rajtuk végeznünk az évek során, hogy végül az egész téma összehangolása jelentette a legfőbb gondot, mielőtt közmonitorra bocsátottuk volna az anyagot. A terjedelmi korlátok miatt talán túl sokszor kellett azzal zárnunk egyes bekezdéseket, hogy a témával korábban már foglalkoztunk vagy később fogjuk kifejteni más írásokban. De az alapkutatások jelenlegi szintjén a gyorsan terebélyesedő eredmények miatt ezt láttuk szükségesnek.
Az időfizika még fiatal tudomány, bár alapjai az ősidők homályába vesznek, az ókorból fennmaradt tudásmorzsáknak köszönhetően. Ennek megfelelően a használt fogalmai, kategóriái és modelljei folyamatosan változnak, gyarapodnak, tökéletesednek. Azok, akik foglalkoznak az itt ismertetett témákkal, nem feltétlenül értenek egyet bizonyos részletkérdésekben és nem mindig ismerik a kollégáik legfrissebb eredményeit. Ezt a cikket pont azért tákoltuk össze, hogy legalább a legfontosabb alapkérdésekről legyen egy általános összefoglaló a számukra, ahonnan elindulhatnak a saját munkájuk során.
Azt már biztosan tudjuk, hogy ez a tudás nagyon messzire vezet a világegyetem megismerése során és mi még csak az út elején vagyunk. Éppen csak kóstolgatjuk a feltáruló szédítő lehetőségeket, amik az elméletektől a majdani alkalmazott műszaki megoldásokig vezetnek. Néhányan már javában agyalunk az olyan berendezések, technológiák matematikai és fizikai alapjainak kidolgozásán, mint a térváltó berendezés, a térkonverter, a térugró hajtómű, a térablak, az időszálas távközlés, az erőtérpajzs generátor, a vonósugár generátor, a tehetetlenségi csillapítómű, a teremtőgép és persze az időgép. Ami tegnap még fantasztikum volt, mára reális lehetőséggé érett, és csak idő, no meg befektetett energia (ember, pénz, eszköz) kérdése, hogy mikorra lesz belőle használható technológia.
Természetesen megkerülhetetlen kérdés a számunkra, hogy mindezen felfedezések és találmányok vajon mennyiben fogják majd szolgálni az emberiséget és jobbá teszik-e a világunkat? Mert minden eszköz kétélű fegyver, így teljesen jogosak a birtoklásukkal és használatukkal kapcsolatos jogi, etikai, filozófiai és persze politikai kérdések, aggodalmak. A jövő még előttünk van, de idővel biztosan ide fog érni, még ha mi, személy szerint nem is éljük meg testben a pillanatot, amikor fölszáll az első csillagközi űrhajó vagy üzembe helyezik az első térablakot, időgépet. Talán okosabb volna pesszimistán hozzáállni a lehetséges veszélyekhez, és minden kutatást berekesztve távol tartani az emberiséget ezektől az isteni technológiáktól, de még a teremtéssel kapcsolatos elméleti tudástól is. Rossz kezekben ezek az eszközök minden korábbi fegyvernél hatékonyabb pusztítóerőt képviselnek. És az emberiség már számtalanszor bebizonyította, hogy képtelen ellenállni a kísértésnek, hogy visszaéljen frissen megszerzett, csöppnyi hatalmával.
De ha az emberi értelem ostobaságában és gonoszságában bízunk, ugyan mi értelme marad az életünknek? Ennyi erővel a kőbaltát sem lett volna szabad föltalálnunk. A bolygónkat, univerzumunkat megalkotó isteni intelligenciák, ősöreg fénylények nyilván nem azért segítették és segítik kezdettől fogva a fajtánkat, hogy aztán elégedetten nézhessék, amint lemészároljuk egymást és kipusztulunk. Egy szülő sem szánja ilyen sorsra gyermekeit – optimista hitünk szerint legalábbis. Az emberiség célja hosszú távon mi más lehetne, mint felnőtté válni kozmikus értelemben, és csatlakozni a szülők közösségéhez, az istenemberek, transzhumán lények egész téridőt átfogó társadalmához. Addig azonban még nagyon sok kis lépést kell megtennünk, egyénileg és kollektíve egyaránt.
Feladatunkat megkönnyíti, hogy a teremtés nyelve a magyar, a bolygó valószínűleg legősibb, nem földi eredetű nyelve, aminek szavai és szerkezete kifejezetten segíti a világ megértését. Magyarul gondolkodva szinte játék a teremtés fölfedezése, nem reménytelen tapogatózás a sötétben, amire jó példa az angol nyelvű tudomány folyamatos kudarca az elmúlt száz évben. Kár, hogy jelenleg olyan kevesen beszélik és pláne értik a magyart szerte a Földön. De talán idővel ez is változni fog, pont a teremtéstudományoknak köszönhetően.
Befejezésül még megemlítjük, hogy aki szeretne többet megtudni a tér fizikai szerkezetéről, annak ajánljuk a következő írásokat az Eseményhorizonton: Bétaterek az alfatérben, és Az időhurok kétféle modellje. Az itt tárgyalt összes kutatási téma a Creative Commons 2.5 licenc alapján szabadon terjeszthető, mint az Eseményhorizont minden más anyaga is. Kifejezetten annak érdekében, hogy egyetlen önző földi hatalmi csoport vagy üzleti vállalkozás se tudja rátenni a mancsát a teremtéssel kapcsolatos tudásra. Ami olyan fontos, hogy szerintünk muszáj közkincsnek maradnia. Bízunk benne, hogy ez a tudás minél szélesebb körben el fog terjedni hamarosan az egész bolygón, és sokan kezdenek el miatta a mágusok titkos nyelvén, magyarul tanulni.
Köszönjük az Istennek és a túlvilági szakszellemeknek az anyag összeállításához nyújtott hathatós segítségét, az Olvasóktól pedig ezzel az áldással búcsúzunk.:


Vissza a tartalomhoz