LELKI ISMERETEK

1. LELKESÍTŐ

Ebben a lelkesítőnek szánt írásunkban az elmúlt hét esztendő kutatásait igyekeztünk összefoglalni a lélek részecskék szerkezetével és működésével kapcsolatban. A téma megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a teremtésfilozófia és időfizika alapjait, mivel a szöveg tömörsége érdekében nem részletezzük a háttérismereteket. Az itt szereplő gondolatok nem tükrözik a tudomány mai és holnapi álláspontjait, sőt egyetlen földi vallásét sem. A felsoroltak jelentős részben a túlvilágról származnak, az Istentől és különféle szakszellemektől. Akiknek köszönjük a segítségét, miként a Földön dolgozó beavatott sámánoknak is.
A ma pszichológiának (lélektannak) nevezett tudományág szerint a lélek nem létezik, mint a fizikai testtől függetlenül működni képes, mozgó, intelligens rendszer. A lélek részecskéket a földi tudomány még nem fedezte föl, bár a sámánok beszámolóiban sok helyen találhatók utalások az észlelésére (amit az emberek többsége nem óhajt tudomásul venni). Ezek közös jellemzője, hogy a lelket pontszerűen kicsiny, különböző színű fényben világító, intelligensen mozgó, saját akarattal rendelkező megnyilvánulásként írják le, akivel telepatikusan kommunikálni lehet.
A lélek emberi testbe reinkarnálódva a fej közepében, egészen pontosan a hipotalamuszban székel és kapcsolódik az agysejtekhez, irányítva a testét. Megfelelő körülmények között képes elhagyni azt és önállóan mozogni a külvilágban. Agy nélkül is tud gondolkodni, tapasztalatokat gyűjteni és kommunikálni, tehát egyértelműen túléli a biológiai hordozótestét. Nem azzal együtt keletkezik és léte nem ér véget a test pusztulásával. Tehát egyértelműen egy hardveres szerkezettel rendelkező, önálló fizikai struktúráról van szó, amit mi leleonnak (lélek részecskének) neveztünk el.
A pszichológia minderről egyelőre nem óhajt tudomást venni, makacsul ragaszkodva saját korlátolt elképzeléseihez. Így a lélektelen lélektanászok megelégednek azzal, hogy az ember agyában összegyűlő, és reagáló információ halmazzal, azaz a feltudati személyiséggel, annak tulajdonságaival és működésével foglalkozzanak. Vagyis lényegében a szellemre korlátozzák vizsgálataikat.
A ma spiritizmusnak (szellemtannak) nevezett paratudományág szerint a lélek létezik, amit sokszor szellemnek vagy kísértetnek is hívnak, önkényesen összemosva eme fogalmakat. A spiritiszták sem foglalkoznak a lélek szerkezetével és működésével, csak az általa előidézett fizikai hatásokkal, eredő jelenségekkel. A lélek személyiségét, információs halmazát ők nem kutatják, a pszichológiára bízva a feladatot.
A különböző vallások, misztériumok és spirituális tanítások mind eltérően vélekednek a lélekről és a szellemről, de rendkívül kevés konkrétumot tudnak mondani róla. Főként azért, mert már régen feladták a tudás rögös ösvényét, hogy helyette a jóval könnyebb és népszerűbb hit ösvényére tévedjenek, ahol nem kell se kutatni, se gondolkodni. Így összességében csak növelik a homályt az emberek fejében és nem segítenek előbbre jutni a lényeges dolgok megismerésében.
Éppen ezért mi szakítottunk a bolygón uralkodó általános (gyermeteg) hozzáállással és nekiláttunk tisztába rakni ezt a témát is, mint oly sok minden mást az elmúlt húsz évben. Nem volt könnyű dolgunk, de a teremtésfilozófia alapjai sokat segítettek felépíteni modellünket a lélek mibenlétével kapcsolatban. Ehhez pedig számos új fogalmat kellett bevezetnünk, illetve a régi fogalmakat precízen újra definiálnunk, hogy egyáltalán beszélhessünk a teremtés ezen roppant fontos területéről. Szó szerint a lelkünket is kitettük a siker érdekében, és bízunk benne, hogy nem tévedtünk sokat az eredményeink összefoglalásakor.
Kezdjük azzal, hogy a lélek részecskében, mint valami palackban összegyűlő, és tárolódó információs halmazt, azaz szoftveres szerkezetet szellemnek nevezzük, aminek reagálása az intelligens viselkedés. A szellem az, akinek én tudata, identitása van. Gondolkodik, tanul, alkalmazkodik a környezetéhez. A lélek részecske szerkezetileg hasonló az anyagi részecskékhez, csak jóval nagyobb azoknál. Felépítésében és működésében ugyanazon időfizikai törvényeknek és szabályoknak van szerepe, mint az elemi részecskék kialakításában. Lényegében egy időhurkok milliárdjaiból álló hatalmas (porszemnyi) időtartályról van szó, aminek belsejében az időforrások közt visszaverődő időhullámok modulációi formájában őrzi tartalmát, a szellemet. Vagyis egy teljesen transzcendens élőlényről van szó, aki a szerkezetének köszönhetően képes rácsatlakozni egy biológiai testre és annak idegrendszerén keresztül irányítani azt.
A szellem, mint modulált, komplex hullámtér egyszerre alkotója és tartalma a lélek részecskének, amitől elválasztva elveszíti élő mivoltát, cselekvőképességét. Ha egy programhoz hasonlítjuk, akkor addig fut és változik, amíg egy lélekben tartózkodik. Az időhullámok tulajdonságai miatt természetesen folyamatosan, és megállíthatatlanul kisugárzódik a szellem a lélekből, időrétegeinek taszítási vektoraival hatást gyakorolva környezetére. Ezen a módon érzékel, kommunikál, mozog és mozgatja a világot. A kiáradó szellemet a lélekben futó szellemtől való megkülönböztetése érdekében lélekzetnek nevezzük.
A szellem azonban nem egy program, ahogy a lélek sem egy számítógép. Működését tekintve nem diszkrét (digitális), hanem analóg (folytonos), nem elektronikus vagy optronikus, hanem időhullám alapú, nem determinisztikus (előre kiszámítható), hanem sztochasztikus (véletlenszerű), és nem zajmentes (az információ tartalma), hanem perturbációs memóriájú (folyamatosan háborgatott, kaotikus). Tehát minden hasonlat a földi számítástechnikával csupán a megértését könnyítő leírás róla, amire azért kényszerülünk, hogy egyáltalán beszélni tudjunk a rendszeréről.
Publikációnkban tömören bemutatjuk a különféle lélek részecskék főbb jellemzőit, strukturális részeit, szellemének működését, érzékelését, kommunikációját, mozgását és létezésének Isten által szabott célját. Aki ennél is többet akar tudni a felsorolt témákról, nézzen utána az isteni mindentudásban, ahol hatalmas szakirodalma van a leleonoknak. Ezt mi is tanulmányoztuk az elmúlt években, s bonyolultságát látva csupán annyit mondhatunk róla, hogy messze vagyunk még a teljes megértésétől.
De legalább elindultunk az úton, nem korlátozva le kutatásunkat holmi vallási dogmák, hitrendszerek, előítéletek és tudományosnak nem éppen nevezhető feltételezések által. Nagy szakrális titkok sűrűjébe hatolunk be most, amik az elmúlt évezredekben az ismeretlenség homályába burkolóztak a földi emberiség előtt. Istennek hála, hogy a tudás kapuja végre föltárul előttünk és esélyt ad nekünk önmagunk megismerésére. Mert ez vezet el minket a megvilágosodáshoz és az igazi lelki ismerethez.

2. fejezet

Vissza a tartalomhoz