1. ELŐSZÓ
Ezen írás folytatása az Általános irányelvek a leendő űrflottánk számára (2005), a További irányelvek a leendő űrflottánk számára (2008) és az Ábrázolási irányelvek a leendő űrflottánk számára (2010) című publikációknak és javaslatokat tartalmaz a leendő űrhajózási kézikönyvhöz. Köszönet érte a témában elmélyedő kollégáknak és továbbra is várjuk az olvasók észrevételeit, javaslatait a felvázolt rendszerekkel kapcsolatban.
2. KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK
Az égitestek légkörében és a környező világűrben való biztonságos közlekedéshez előbb-utóbb szükség lesz olyan tartományok, zónák kijelölésére, amik megkönnyítik a pilóták, navigátorok és főként a forgalomirányítók dolgát. Ezek határait igyekeztünk úgy megállapítani, hogy alkalmasak legyenek az űrhajók mozgásának korlátozására, az űrtérforgalom irányítására és figyelembe vegyék az égitestek fizikai tulajdonságaiból eredő következményeket is.
Minden égitestnek van egy tömegközéppontja, ami körül az Asztrogációs Térhajózási Atlaszban (a továbbiakban: ATA) különféle sugarú gömbhéjakkal kell ábrázolni az egyes repülési zónákat, körzeteket. Ugyanígy a landolási pontok (űrkikötők, űrállomások dokkolási, megállási és leszállási pontjai) körül is ki kell alakítani a megfelelő méretű gömbhéjakat. Az egyes zónákhoz a könnyebb felismerhetőség érdekében egyedi színeket rendeltünk hozzá, amivel a képernyőkön megjelenítésre kerülnek.
1. Égitest Felszínének Távolsága (ÉFT): sötétbarna. Az égitest egyenlítői sugara (közelítően) a tömegközépponttól mérve. Térugrással ide be lehet lépni (például barlangba) vagy át lehet ugrani rajta az égitest túloldalára.
2. Égitest Légkörének Határa (ÉLH): világosbarna. Az ÉFT-től felfelé addig a magasságig, ami felett már lehetséges orbitális keringést végezni (legalább egy kört megtenni hajtómű nélkül). Ha van olyan hegy, ami ennél magasabbra nyúlik, akkor annak a csúcsa adja a felső határát.
3. Közeli Forgalomirányítási Körzet (KFK): sötétzöld. Az égitest tömegközéppontjától kifelé, minimum az ÉFT háromszorosáig (egy égitest átmérő a felszíntől). Amennyiben a stacionárius pályamagasság ennél magasabban található, akkor addig terjed a határa, bolygó és hold esetén egyaránt.
4. Távoli Forgalomirányítási Körzet (TFK): világoszöld. A KFK-n túli zóna, ami bolygó esetén minimum a KFK sugarának kétszerese (ha nincs holdja) vagy a legkülső hold közepes pályasugarának kétszerese. Hold esetén nincs külön TFK, mivel beleesik a bolygója TFK-jába.
5. Kikötői és Leszállási Zóna (KLZ): lila. Az űrkikötő vagy űrállomás geometriai középpontjától a széléig terjedő körzet (a terület köré írt gömb sugara). Ezen belül végzik az űrhajók a le és felszállást.
6. Áthaladási és Fékezési Zóna (ÁFZ): sötétkék. A KLZ körüli körzet, amin belül megközelítik és elhagyják az űrkikötőt vagy űrállomást az űrhajók, alacsony sebességgel. Ennek határa praktikusan kerül megállapításra (az alkalmazott űrtechnikától függően) és általában néhány kilométernyi lehet.
7. Várakozási és Gyülekezési Zóna (VGYZ): világoskék. Az ÁFZ körüli körzet, amin belül a landolásra várakozhatnak a beérkező gépek vagy az indulásra várhatnak a visszatartott gépek, például konvoj indulása esetén (gyülekezési zóna).
8. Halálos Tartózkodási Zóna vagy röviden Halálzóna (HTZ): vörös. A csillagok és más űrhajóra veszélyes égitestek körül az a határ, amin belül nem szabad tartózkodni, például a sugárzás miatt. Élőlényeket szállító űrhajókra és robot járművekre egyaránt vonatkozik.
9. Veszélyes Tartózkodási Zóna vagy röviden Veszélyzóna (VTZ): narancs. A csillagok és más űrhajókra veszélyes égitestek körül az a határ, amin belül nem szabad sokáig tartózkodni, például a változó erősségű sugárzás miatt. Élőlényeket szállító űrhajókra és robot járművekre egyaránt vonatkozik.
10. Térváltás Tilos Zóna (TTZ): rózsaszín. Amin belül tilos be és kilépni a térből egy égitest körül, egyrészt annak zavaró hatása miatt (sugárzás, gravitáció), másrészt a térváltás okozta téranomáliák miatt (például egy lakott bolygó közelében).
11. Metszeni Tilos Zóna (MTZ): sárga. Amin belül tilos elhaladni a térugrás során az űrhajóval a nemtér-nemidőben egy égitest közelében, annak zavaró hatása (kitüremkedései) miatt.
12. Hatóságilag Elzárt Zóna (HEZ): szürke. A hadsereg vagy valamely civil hatóság által az űrhajó forgalom elől elzárt terület, ahová csak engedéllyel szabad belépni. Ilyenek a katonai körzetek, kísérleti telepek, gyárak, bányák, karantén zónák, stb.
13. Mély Űri Körzet (MŰK): fekete. A TFK-n túli zóna, kifelé a végtelenségig, ahol az űrhajók korlátozások nélkül repülhetnek és végezhetnek térugrásokat.
Az égitestek különféle típusai értelemszerűen nem mind rendelkeznek mindegyik zóna besorolással. Ezeket a pilótának és a navigátornak folyamatosan látnia kell az ATA-ban, hogy tudják, éppen hol tartózkodnak, illetve hová készülnek menni. Normál állapot esetén pedig a fedélzeti számítógépnek le kell tiltania az olyan manővereket, amik a HTZ, VTZ, TTZ, MTZ és HEZ tartományokba vezetnek.
3. SEBESSÉGFOKOZATOK
Egy égitest légkörében az űrhajó sebességét célszerű annak felszínéhez képest meghatározni. A világűrben azonban kétféle sebesség értékre van szüksége a pilótának és a navigátornak a biztonságos közlekedéshez. Az egyik az abszolút sebesség, ami azt mutatja, hogy az időhullámok terjedési sebességéhez képest mennyivel megy az űrhajó a téridőben. A másik a relatív sebesség, ami a közelben lévő, célpontként kijelölt (megközelítendő) égitesthez vagy más objektumhoz (űrhajóhoz, űrállomáshoz) képesti sebességet mutatja. Az alábbi, színekkel is jelölt fokozatokat ezen igények figyelembevételével próbáltuk kialakítani, amik csak a gyakorlatban lesznek majd pontosan meghatározhatók (az űrtechnika függvényében).
1. Kikötői sebesség: sötétkék. A KFZ-n és ÁFZ-n belüli legnagyobb sebesség, ami kb. 0-50 km/h között lehet majd valahol.
2. Légköri sebesség: világoskék. Az ÉLH-n, KFK-n és VGYZ-n belül elérhető legnagyobb sebesség, ami kb. 50-5000 km/h között lehet majd valahol.
3. Orbitális sebesség: sötétzöld. A KFK-n és TFK-n belül elérhető legnagyobb sebesség, ami kb. 5000-50000 km/h között lehet majd valahol.
4. Mély űri sebesség: világoszöld. A MŰK-ben technikailag elérhető legnagyobb sebesség a téridőben (a fénysebesség alatt).
Természetesen ezen sebesség tartományok átfedhetik egymást, a körülmények függvényében, amiről a pilóta feladata dönteni.
A katonai járműveknél a fentieken kívül még külön sebesség tartományok is alkalmazásra kerülhetnek, a speciális igényeknek megfelelően
1. Felderítő sebesség: sárga. Amivel haladva a kijelölt célhoz képest az érzékelő műszerekkel begyűjthetők a kívánt adatok.
2. Kísérő sebesség: rózsaszín. Amivel haladva más űrhajók kísérhetők, például konvojban, kötelék oltalmazásakor.
3. Támadó sebesség: narancs. Amivel haladva a kijelölt célhoz képest a fedélzeti fegyverek még hatékonyan használhatók, vagyis van idő célozni, tüzelni és találni a megközelítés során.
4. Menekülő sebesség: vörös. Amivel haladva lerázható az ellenség és el lehet szakadni tőle, illetve az ellenség fegyverei nem képesek bemérni és eltalálni a járművet.
Az egyes tartományokat a sebességjelző skálán két külön csoportban kell megjelenítenie a rendszernek a pilóta és a navigátor számára. Az egyik az abszolút sebesség, a másik a relatív sebesség. A képernyőn az adatokat úgy kell feltüntetni, hogy könnyen felismerhetők és értelmezhetők legyenek (egy rövid pillantással). Ennek egy lehetséges megoldását mutatja az alábbi kép.
Középen: a célpont képe (kinagyíthatóan), vagy az az irány, amerre az űrhajó halad.
Bal oldalon: függőleges csíkon az abszolút sebesség skálája.
Jobb oldalon: függőleges csíkon a relatív sebesség skálája.
Felül: vízszintes csíkon a kijelölt célponttól, égitesttől való térbeli távolság skálája, amin az egyes közlekedési zónák is látszanak, lehetőleg méretarányosan.
Alul: vízszintes csíkon a kijelölt célpont (égitest, űrkikötő, űrállomás) ATA-ban szereplő adatai közül azok, amik fontosak a pilótának (ONYKA-k, számok formájában), illetve amikre éppen szüksége van. Ezek gombnyomásra kiválaszthatók a teljes listából.
4. AZ ŰRHAJÓK ELNEVEZÉSI RENDSZERE
Az egyes űrjárművek (űrhajók, űrállomások) egyértelmű elnevezése érdekében javasoljuk a három tagból álló nevek bevezetését az űrflottánál. Hasonlóan a személynevekhez, ahol az első a vezetéknév, utána következik a keresztnév, majd a második keresztnév.
Első név: a jármű osztály neve (az azonos típusba tartozó járművek családneve).
Második név: a jármű neve (egyedi elnevezés, ami szükség esetén megváltozhat, például a jármű átépítését követően).
Harmadik név: a jármű által szállított kísérő egység neve (ide tartoznak a kompok, mentőcsónakok, ugrásvezető szondák, kísérő szondák, kutató szondák, stb.). Ez lehet betű-szám kombináció vagy sorszám is.
Készült: 2010.12.02.
Vissza a tartalomhoz