GONDOLATOK AZ IDŐSZÁLAS JELÁTVITELRŐL

1. ÁTVITELI KÉSLELTETÉS

Két időhurok között egy időszál szakaszon (közvetlenül) fél ciklusidő alatt megy át az információ. A két időhurok térbeli távolságától függetlenül. A fél ciklusidő a Planck-idő fele, tehát mérhetetlenül gyors, azaz azonnal történik a mi szempontunkból nézve.

Ha két időhurok között több időhurok van a szál mentén, azaz közvetett kapcsolatban vannak, akkor minden csomópont után hozzáadódik az átfutáshoz fél ciklusidő, tehát a késleltetés: 0,5 - 1 - 1,5 - 2 - 2,5 - 3 - stb. lesz. Ez viszont már nagyobb a Planck-időnél, tehát mérhetően gyors, azaz észlelhető késleltetéssel történik. Csak egy teljes gráfba kapcsolt rendszer elemei vannak azonnali, valós idejű, észlelhető késleltetés nélküli információs kapcsolatban egymással.

Mivel az Életfa fizikai topológiája csak fa-gráf alakú lehet, így bármely csomópont számára teljes gráfot csak a közvetlen szomszédai képeznek (1 db felettes, n db alantas). De a szomszédok számára ez nem lesz teljes gráf. Így mindig van mérhető késleltetési távolság a fa-gráfon, aminek nincs méretkorlátja és ami mindkét irányba egyforma késleltetést jelent.

Hogy ennek milyen következményei vannak, azt még nem tudjuk. De valószínű, hogy az egész Életfán átmenő információs hatások hullámszerűen terjednek és ez a hullámzás a szálszakaszok számától függ (nem a hosszuktól). És a zengésből, meg a visszaverődések késleltetéséből (pingeléssel) meghatározható az Életfa adott leágazási rendszerének nagysága (hány lépés van még lefelé az aljáig). Vagyis a fent lévők a zengés megváltozásából azonnal észlelik, ha valahol új ágak nőttek a rendszerre vagy leszakadtak róla (holtággá váltak).

Kiegészítés: A fél ciklusidőnyi jelátfutás valószínűleg egy középérték, tehát van egy pici ingadozása annak függvényében, hogy változik az időhurok deformációja miatt a ciklusideje.

2. INFOSTACIONÁRIUS GÖMB

Az infostacionárius gömb: az a gömbfelület egy időhurok körül, amin tartózkodva a vele közvetlen vagy közvetett időszálas kapcsolatban álló másik időhurokhoz annyi idő alatt jut el az információ az időszálon, amennyi idő alatt a térbeli hullámok formájában eljut ugyanazon információ. Mivel közvetlen időszálnál ez fél ciklusidő, ami az időhullámok számára fél Planck-hossznyi megtett útnak felel meg, gyakorlatilag olyan közel van a gömbfelszín az időhurokhoz, hogy szinte képtelenség ezen belülre kerülni (a kölcsönös taszítás miatt). Az időhurkok tehát ezen kívül találhatók, vagyis időszálon előbb ér hozzájuk a jel, mint a térben.

Viszont a közvetett időszálas kapcsolatoknál már előfordulhat olyan speciális helyzet, hogy egy sokadrangú leszármazott időhurok akár belülre is juthat a gömbön. Ekkor előbb fog értesülni a térben az információról, mint az időszál leágazási rendszeren keresztül. Ha a térbeli jelátvitel erős hatású (gondolat), az időszálas jelátvitel pedig hozzá képest gyenge hatású (érzés), akkor a gömbön belül előbb tudom, aztán megérzem az eseményeket, nem fordítva (ahogy normálisan történni szokott).

3. IDŐSTACIONÁRIUS GÖMB

Az időstacionárius gömb: az a gömbfelület egy A időhurok körül, amin tartózkodva a vele közvetlen vagy közvetett időszálas kapcsolatban álló másik B időhurok pont olyan messze van tőle a térben, mint amilyen régóta A létezik. Ekkor az AB térbeli távolság (A időgömbjének sugara) és az AB időszálas távolság (a köztük lévő időszál hossza) azonos lesz. A gyakorlatban az időhurkok általában az időstacionárius gömbön belül tartózkodnak. Azon kívülre csak térugrással juthatnak el. Mivel az időhurkok sebessége RV<E, az időstacionárius gömb felszíne utoléri őket, átmegy rajtuk, majd lehagyja őket.

Az A és B időhurkok közti közvetlen időszál tartalmazza mindazon információkat, amik A és B létezése óta történtek A-val és B-vel. A és B nem lehet egyforma idős. Ha A a szülő, B a leszármazott, akkor az AB szálon B teljes élettörténete megvan, A élettörténetének pedig az a része, ami B születése óta történt vele. Vagyis az Életfa minden szakasza csak korlátozott információt tartalmaz a két szomszédos csomópont által átélt eseményekről. Nincs benne az Életfa teljes információtartalma, az univerzum egészéről összegyűlt "mindentudás". Viszont más szakaszokról áthozhatók információk erre a szakaszra célzottan, a szemlélőpont áthelyezésével, felidézve őket a csomópontban, amik beleépülnek, hozzáadódnak a folyamatosan bővülő tartalmához.

Ha B időhurok A időstacionárius gömbjén belül van, akkor a köztük lévő időszálon tárolódó közös élettörténetük pontsorozata relatíve "sűrűbb", mint ugyanezen információk a térbeli hullámterükben eltárolva. Vagyis az analóg információ a szálban a Planck-hossz alá sűrűsödik, mégis hozzáférhető marad (nem vész el, nem zajosodik el). Viszont ha B időhurok A időstacionárius gömbjén kívül van, akkor a pontsorozat relatíve "ritkább", a Planck-hossz fölé nyúlik, mégsem lehet annál jobban belenagyítani és a Planck-hosszon belülről információkat kinyerni. Az ok: az időszálon a távolság relatív dolog, nem a téridőhöz képest értelmeződik. Ennek ellenére a szál mindig folyamatosnak látszik, tehát sosem lesz szaggatott, sűrűbb vagy ritkább, ami egy igazi abszurdum.

Készült: 2020.08.31.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz