LÉLEKTANI KUTATÁSOK

3. LÉLEK ÉSZLELÉSEK

Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folynak lélektani kutatások az Universum Universitas Szabadegyetemen és azon kívül is. Többen foglalkoznak a témával, egymástól függetlenül, ami azt eredményezte, hogy különféle elképzelések alakultak ki a lelkekről. Tehát vannak az itt leírtaktól eltérő, másféle lélek modellek, elméletek is. A munkát nehezíti, hogy a témával foglalkozó kutatók többnyire elég szűkszavúak vagy egyáltalán nem hajlandók nyilatkozni, azaz titkolják az eredményeiket. Sokak számára ez nagyon kényes téma, főleg ha vallásosak és hívők. Sokan félnek az egyházak és fanatikus képviselőik haragjától, mert több vallás tiltja a halottidézést és a médiumi kommunikációt. Egyszóval azt, hogy bármit megtudjunk az igazságról, az isteni tudományokról, technológiákról. Ezért sok kutató csalódott az egyházak, a tudomány és a közvélemény éretlen (negatív) hozzáállásában ezzel a fontos témával kapcsolatban.

A feladatunkat nem könnyítik meg maguk a lelkek és az őket fejlesztő, gyártó, üzemeltető istenek sem, akik próbálnak minket minél nagyobb tudatlanságban tartani önmagunkkal kapcsolatban, már évezredek óta. Információ szivárgások, szándékos kiszivárogtatások persze mindig voltak, vannak és lesznek, amikből nagy munkával összerakható a meglehetősen hiányos, de sokat mondó kép. Hogy miért nem tudja egy lélek, hogyan működik, miért nem rendelkezünk egy felhasználói kézikönyvvel önmagunkról, illetve miért nem kapunk hasznos tanításokat a Földet felügyelő istenektől, az meglehetősen komplex és ellentmondásos kérdés, amit itt nem részletezek. Ezzel kapcsolatban számos összeesküvés elmélet és fantáziadús találgatás olvasható a különböző könyvekben és az interneten.

3.1. LÉLEK A MIKROSZKÓPBAN:

Kisfaludy György és kutatócsoportja Budapesten, a 90-es évek elején valamikor, egy optikai mikroszkóp alatt vizsgált 1 darab ismeretlen eredetű, arra kószáló lelket, aki hajlandó volt odarepülni a tárgylemezre és néhány percig engedte, hogy megnézzék 800-szoros nagyításban (7.). A leírás szerint a lélek felszíne fénylő, gömbölyű, elmosódott, az átmérője körülbelül: 1000 nanométer lehet. Geometriai szerkezetet nem lehetett rajta kivenni, mert folyton imbolygott, kimozdult a fókuszpontból, ezért nem tudták élesre állítani az optikát. A lélek nem engedte magát lefotózni, hiába kérlelték, így a történelmi jelentőségű felfedezésről nem készült fénykép és nem lett rendesen dokumentálva. Csak néhány rajz készült róla. A további kísérletekről nem akarnak nyilatkozni (voltak-e, milyen eredményekkel?), így csak különféle elméletek és feltételezések vannak a jelenségről.

3.2. LÉLEK EGY BOSZORKÁNY SZERINT:

1997 nyarán elmentem Szeged városába egy olyan fiatal női boszorkányhoz, aki állítása szerint képes a lelkével közvetlenül látni és tud beszélni a túlvilági lelkekkel, a Földön kóborló kísértetekkel, illetve látja az emberek auráját. Miután ellenőriztem, hogy valóban képes minderre, megkértem rá, hogy vizsgálja meg a lelkem és mondja el részletesen, milyennek látja? Ehhez kiugrottam a testemből és odalebegtem elé, hogy jól megnézhessen. Először nem volt képes rá, mivel - hasonlóan a mikroszkópos megfigyeléshez - képtelen volt élesre állítani a lelki észlelése fókuszát, a lelkem folyamatos vibrációja, természetes ide-oda ugrálása, századmilliméternyi elmozdulásai miatt (aminek a meghajtási módhoz lehet köze). Ami nekem nem tűnt fel, de némi ügyeskedéssel sikerült annyira nyugton maradnom, átmenetileg kikapcsolva a meghajtórendszerem, hogy megvizsgálhasson.

Egy kicsi, gyorsan mozgó, ide-oda ugráló, sárgán fénylő golyócskát látott, amit több rétegű fátyolszerűség, aura vesz körül, ami belőle sugárzik, folyamatosan árad kifelé. A golyó felszínén vékony, hajszálrepedésre emlékeztető vonalkák hálózata látható, amik valamilyen szabályosnak tűnő rácsszerkezetet alkotnak, de valamiért nem tudta meghatározni ennek geometriai szerkezetét. Még lerajzolni sem tudta, hogy néz ki.

Ezután megkértem rá, hogy nagyítsa fel a képet, amennyire csak tudja és próbáljon belenézni a lelkem belsejébe. Mondja el részletesen, mit lát benne? Azt mondta: sok kicsi, üvegszerűen átlátszó, kristályokra emlékeztető geometriai formákat lát. Nyolcszög alapú bipiramisokat, amiknek 16 darab egyenlő szárú háromszög alkotja a lapjait. Ezekkel van tele a lelkem belül, sok ezerrel, amik bonyolult szerkezetbe rendeződnek, tehát nem töltik ki hézagmentesen a teret.

Ezután megkértem rá, hogy nagyítsa tovább a képet és próbáljon belenézni egy ilyen kristály belsejébe. Mit lát benne? Azt mondta: van a közepén egy pici, kék színű érzetet keltő (tehát nem ténylegesen kék) golyócska, amiből vékony vonalak vezetnek ki a kristály csúcspontjaihoz. Egy ugyanilyen kis, kék golyócskát látott a lelkem közepén is, a kristályok közti üres térben. Ennél többet nem tudott kivenni. Ennél nagyobb nagyítást nem tudott elérni. Műszaki ismeretek, fizikai, matematikai, informatikai tudás nélkül, egyszerű átlagemberként nem tudta ennél pontosabban elmondani, mit lát.

Lerajzoltattam vele, amiket látott, de mivel nem volt tehetsége a rajzoláshoz, az ábrák nagyon egyszerűek, vázlatosak lettek. A papírlapok már sajnos nincsenek meg, elvesztek az évek során. Aztán megszakadt a kapcsolatunk, a boszorkány ismeretlen helyre költözött és azóta sem találkoztam ilyen profi léleklátóval, aki képes ilyesmire. Viszont ez a tapasztalat meggyőzött arról, hogy a lélek valamilyen műszaki berendezés, isteni csúcstechnológia lehet, aminek a kutatásával érdemes foglalkozni. Azóta is ezt csinálom, sok egyéb téma kutatása mellett.

3.3. AZ ÉLETFILM LEPERGÉSE:

2001 decemberében történt, hogy egyik este, miután lefeküdtem aludni, de még ébren voltam, megjelent a tudatomban az az érzés, hogy egy isteni lélek beugrott a szobába és ott lebeg a helyiség közepén. Úgy nézett ki, mint egy pont, tehát nem volt látható mérete és formája: csak egy porszemnyi lélek volt. Nem szólt semmit, nem próbált meg kommunikálni velem. Nem tudom, hogy mit csinált, de egy másodperccel később lepergett előttem az életem filmje. A születésemtől eddig a pillanatig minden másodpercet tisztán láttam, hallottam, szagoltam, ízleltem, tapintottam, éreztem, gondoltam. Azaz újra átéltem, teljes részletességgel és elképesztő pontossággal, mintha akkor történne, csak villámgyorsan. Az életfilm lepergése becslésem szerint körülbelül 1,2 vagy 1,4 másodpercig tartott, a fali óra ketyegésének ütemével összehasonlítva. Mintha az isten valahogyan, a tudtom nélkül hozzáfért volna a lelkem adattárolójához és parancsot adott volna a teljes élmény tartalom lemásolására. A lelkem azonnal átsugározta neki az információt, majd amint véget ért az adás, az isten egy szó nélkül kiugrott a szobából és azóta sem láttam. Lényegében lemásolt engem, az életem első, majdnem 28 évét és elvitte magával az adatokat valahová, valamiért.

Azóta is azon gondolkodom, hogy milyen csúcstechnológia képes ennyi sok információt, ilyen gyorsan lemásolni és közvetíteni az adó oldalon? És milyen csúcstechnológia képes ennyi sok információt, ilyen gyorsan fogadni és eltárolni a vevő oldalon? Úgy, hogy a porszemnyi adó és a porszemnyi vevő közt legalább 1-2 méter távolság van, ráadásul az adást nem árnyékolja le a fejem, az agyszövetem, a koponyacsontom, a levegő? A legtöbb ember tudata előtt csak a halálakor pereg le az élete filmje, de én még mindig élek. Vajon miért csak egyes emberek észlelik az életfilm lemásolásának folyamatát? És miért csak a halálukkor?

Egyes elméletek szerint az életfilmet biztonsági okokból másolják le az istenek, hogy ha valaki belepiszkálna, módosítaná, kivágna belőle részeket vagy hozzátenne dolgokat, ez kiderüljön később, amikor ítéletre kerül az illető a halála után. Továbbá arra is használható a biztonsági másolat, hogy az eredeti példány sérülésekor helyreállíthassák belőle a szellem információtartalmát. Hogy ezen kívül még mihez kezdenek az istenek a begyűjtött információkkal, az rejtély. Feltehető, hogy ezen a módon klónozható valaki szelleme, hogy egy másik lélekben fusson tovább.

Miért születnek az emberek memória törléssel, hogy ne emlékezzenek a túlvilági életükre és az előző életeikre? Miért olyan titokzatos ez az egész témakör? Miért nem adnak érdemi információkat az istenek az igazságról? Miért tartják az egész emberiséget tudatlanságban, már évezredek óta? Miért titkolózik az ügyben mindenki? Mintha kísérleti nyulak lennénk a ketrecben, úgy tanulmányoznak minket? Mi a célja ennek az egész világnak? És miért érdekel ennyire feltűnően kevés embert ez a témakör? Hisz a mi életünkről, lelkünkről és halálunkról van szó! Ezek a kérdések nagyon messzire vezetnek és nagyon sokféle választ találhatunk rájuk a jövőben.

4. fejezet

Vissza a cikk tartalomjegyzékéhez