AZ ÉGEI-TENGER TITKA

Miután feltártuk a görög teremtésmítoszok ezoterikus jelentés rendszerét, lásd: Az alvilági folyók titka, A hellén mítoszok időfizikai jelentése, Hellász földrajza és az időfizika (2008, ezoterika), Kronosz története (2024, ezoterika), majd észrevettük a Thesszália földrajzi neveibe kódolt ezoterikus összefüggéseket is, lásd: Titanomakhia Thesszáliában (2024, ezoterika), elkezdtünk más szemmel nézni Görögország térképére. S rögtön feltűnt az Égei-tenger szigetvilága, aminek nevei szintén egy olyan ezoterikus jelentés rendszert kódolnak, ami logikusan összefügg az eddigekkel. Az alábbiakban ezt mutatom be röviden.

Az Égei-tenger Görögország és Törökország közt található, a Földközi-tenger egyik északi nyúlványaként. Magyarul: ég-ei, azaz: a téridő egei, vizei (hullámterei), tehát mindegyik (mind az öt) téresszencia. Ógörög neve: Aigaion Pelagos, magyarul: ég-a-jó-n ép-él-ág-as, azaz: jobbos téridő élő időszál ágakkal tele. Török neve: Ege Denizi, magyarul: ege ten-ízi, azaz: hullámtere tíz jelenforrású. Innen ered az ízibe (azonnal, késedelem nélkül, tehát jelenidőben) szavunk is.

Források:
1. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89gei-tenger
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%A1k-tenger
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-%C3%89gei-szigetek
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89via
5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szpor%C3%A1dok
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCkl%C3%A1dok
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szar%C3%B3ni-szigetek
8. https://hu.wikipedia.org/wiki/Dodekan%C3%A9szosz
9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Leszbosz

Az Égei-tengert jelenleg hét részre osztják földrajzilag: helytelenül. Ugyanis ha jobban megnézzük a területét, egyértelművé válik, hogy csak öt részre oszlik. Mivel egyrészt a Szporádok szigetcsoport a Nyugat-Égei-szigetekhez (Évia) tartozik, másrészt Kréta nem az Égei-tengeren fekszik, hanem a Földközi-tengeren, amit északon a Krétai-tenger határol. Harmadrészt a Szaróni-szigetek (Szalamisz, Ejina, Pórosz, Ídra, Szpécesz) a Szaronikósz-öbölben és attól délre földrajzilag a Kükládokhoz tartoznak. Így az öt része helyesen:
1. Trák-tenger szigetei: északon (Thászosz, Szamothraké, Gökceada, Bozcaada).
2. Évia és a Szporádok: nyugaton (Évia, Szkíathosz, Szkopelosz, Szkírosz, stb.).
3. Észak-Égei-szigetek: keleten (Límnosz (ezt inkább a Trák-tenger szigeteihez kéne sorolni), Leszbosz, Híosz, Számosz (ezt inkább a Dodekanészoszhoz kéne sorolni)).
4. Kükládok: délnyugaton (Ándrosz, Tínosz, Míkonosz, Szírosz, Náxosz, Szantorini, stb.).
5. Dodekanészosz: délkeleten (Pátmosz, Lérosz, Kálimnosz, Kósz, Tílosz, Ródosz, Kárpathosz, és igazából Ikaría is ide tartozik Számosszal együtt).

Ha az Égei-tenger a kvintesszencia földi megtestesítője (analógiája), akkor az öt szigetcsoportjának az öt téresszenciát kell megtestesítenie. Amiről a nevük magyarul értelmezve egyértelműen árulkodik.:
1. Trák-tenger: Thrakiko Pelagos. Magyarul: tér-ek ki-áradó (ko) forrása ép-él-ág-as.
2. Évia: Sok neve volt már az évezredek alatt: Euboia, Makrisz, Dolikhé, Ellopia, Abantisz, Evripo, Egripo, Negroponte. Magyarul ezek: év-ja, él-boly-a, ma-kör-isz, do-lé-ká-é, el-lopja, aba-n-tíz, év-rí-pó, ég-rí-pó, nem-gar-ó-pont-ja.
3. Észak-Égei-szigetek:
3.1. Leszbosz: Ezen található egy Olimposz nevű hegy, ami utalás az Olümposz hegyre. Magyarul: lesz-csinálás (jövő teremtés).
3.2. Híosz (Khiosz): Legmagasabb hegye: Prophitis Ilias (Próféta Iliász, aki valójában: Éli-ász, azaz: Élő isten). Magyarul: kies (hiányzik, kimarad, de változatos is).
4. Kükládok (Kikládesz): Körül-nek fordítják, mondván, hogy ezen szigetek Délosz szent szigete körül találhatók. Délosz egy alig 1x5 kilométeres szigetecske Míkonosztól nyugatra. A mitológia szerint itt született Apollón (Déliosz) és Artemisz (Délia), ezért sok szentélyt építettek rajta. Magyarul: ki-ká-lát-ez, azaz: a Ká okforrás kiáradását látja ez.
5. Dodekanészosz: Tucatnyi szigetnek hívják, noha 162 szigetet sorolnak hozzá, amik közül 26 lakott. Ebből egyértelmű, hogy a név ezoterikus jelentése a lényeg, nem az, hogy ténylegesen hány szigetből áll a csoport. Magyarul: do-de-ká-néz-ős, azaz: csinálja a Ká okforrás a nézését az ősnek, vagy: a Ká okforrás nézi ezt ősidők óta.

Ezek alapján tehát a téresszenciák lényeges fizikai tulajdonságai a következők: Van egy térforrásuk, amiből az időszálak elágaznak. A teremtmények bolya (sokasága) időhurkokból áll. Itt lehetőség van a jövőnk megteremtésére (az életben maradásra), az Élő istennek köszönhetően. A Ká okforrás hullámtere látható innen (és érezhető a hatása). Illetve a Ká okforrás látja ezt a helyet ősidők óta (mert belül van a toronyzónáján). Ezzel minden lényeges dolgot elmondtunk a téridő univerzumról, azaz: a teremtésről, amiben élünk.

Készült: 2024.09.19. - 10.02.

Vissza a tartalomhoz