LELKI TESTEK


Lelki testnek nevezik a hindu mitológiában az Isten (Srí Krisna) testetöltését, emberi formában való megjelenését a Földön, illetve a mennyei bolygókon. Erről azt állítja az Isten, hogy halhatatlan (örökké tartó), legyőzhetetlen, nem érinti betegség, sérülés, öregség, halál. Bármilyen formát magára tud ölteni, tetszése szerint. Nincs szüksége táplálékra, vízre, levegőre, napfényre ahhoz, hogy életben maradjon. Minden porcikája olyan, mint az Isten maga és képes a teste bármely részével bármilyen műveletet elvégezni. Tehát nem csak a szemével képes látni, a fülével képes hallani, hanem bármelyik testrészével és fordítva.

Az Isten és a lelki teste rendelkezik minden tudással, amit csak tudni lehet a világról. Bármiről le tud mondani, tehát nem a környezeti feltételekhez kötötten, azoktól függően működik. A hírneve az egész teremtett világra kiterjed, vagyis mindenki tudja, kicsoda és mire képes? A megnyilvánulási formái a szépség megtestesülései, követendő ideálok a teremtményei számára. Korlátlan gazdagsággal rendelkezik, mert bármit meg tud szerezni, teremteni magának. Korlátlan erő birtokosa, tehát a dolgok mozgatásához bármekkora erőhatást elő tud idézni: akár egy hegyet is játszva fölemel és megtart fél kézzel. És mindezen tulajdonságai belőle erednek, nem mástól. Nem máshonnan kapta őket: ő a forrása mindezeknek, vagyis ő fejlesztette ki ezen képességeit.

De milyen lehet egy ilyen lelki test felépítése és működése valójában? Fizikai értelemben? A lelkek kutatása terén már eljutottunk odáig, hogy ezen kérdésekre megpróbálhatunk válaszokat adni, hasonlóan a lelki bolygók felépítéséhez, lásd: Leletrónium (2024, létfilozófia) című írásban. Az alábbiakban a lelki testtel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat foglaltam össze, a teljesség igénye nélkül.

A lelki test logikusan lelkekből áll és valószínűleg semmi másból. Tehát nem biológiai testről van szó. Nem sejtek milliárdjai alkotják és nem szerves molekulákból épül fel. Nem tartalmaz DNS-t. Nincsenek benne kalcium tartalmú csontok. Nem tölti ki a belseje nagy részét víz. Nincs vére sem. Nem rendelkezik belső szervekkel. Ennélfogva nem szaporodás útján jön létre egy hímivarsejt és egy petesejt egyesüléséből, sejtosztódások és anyagcsere folyamatok eredményeképpen, hanem gyártva van. Nem növekszik, hanem adott méretűre van összeállítva. Nem lélegzik, mert nincs szüksége levegőre, se oxigénre a működéséhez. Nem kell ennie, innia, bármilyen üzemanyagot vagy energiát felvennie a környezetéből, mert a lelkek gyártása során magából állítja elő magát. Tehát fénysokszorozással egy fénykvantumból csinál többet, azokból neutronokat készít, azokból hidrogént, amiből nehezebb elemeket. Ezekből atomonként rakja össze a különféle típusú, képességű lelkeket, amiket fényszállal való feltöltés és beprogramozás után beépít a szerkezetébe.

A lelki test egy lélek nanogépek billióiból összeállított, szivacsos belső szerkezetű, alakváltó makrostruktúra, amit egyetlen lélek (isteni lény) vezérel: mozgat kedve szerint. Az alakváltás nem csak a külső kinézetének gyors átalakítását jelenti (férfi vagy női, bőrszín, testmagasság, termet, szőrzet, akár ruházat és használati tárgyak imitációi is), hanem a belső szerkezetének módosításait is. Ezek révén tud mozogni, utánozva egy biológiai test jellemzőit. Tehát úgy csinál, mintha megfeszítené az izmait, lélegezne, dobogna a szíve, nyelne és emésztene, hogy beolvadjon a környezetébe, noha mindezen tevékenységekre nincs semmi tényleges szüksége. A légzést ettől függetlenül felhasználhatja szaglásra, valamint hangképzésre, hogy még emberibbnek tűnjön.

Amikor eszik és iszik, a tápanyagok emésztés és felszívódás, kiválasztás nélkül haladnak át a testén, hisz nincs szüksége szerves molekulákra. A vizet viszont felhasználhatja izzadás imitációra, nyál, könnycseppek, kilélegzett pára előállítására az élethűség kedvéért. Szükség esetén ebbe keverhet a testében működő molekula szintetizáló rendszerek által előállított vegyületeket is. Ezért állítják azt a leírások, hogy kellemes illata van az Istennek és a mennyei bolygókon, lelki testben élő teremtmények is mind csodásan illatoznak, szó szerint nem büdösek a kémiai bomlástermékek miatt. Értelemszerűen: egy lelki test burkolatán és belsejében nem tudnak megélni és elszaporodni a lebontó baktériumok, vírusok, mindenféle élősködők, mert ha kitisztítja magából az álcázásként lenyelt szerves ételeket, nem marad benne táptalaj ezen élőlények számára. Így meg sem betegedhet, hacsak nem akar betegség imitációt előadni valami okból.

A lelkek fizikailag üreges rácsszerkezetű nanogyémántok. Tehát az ezekből összerakott lelki testnek is gyémánt keménységűnek kéne lennie. Amivel azonnal lebukna az Isten, amint hozzáér valaki: megfogja a kezét például. Hisz egész más a tapintása, mint egy biológiai lény bőr, szőr, pikkely borítású kültakarójának. Ezért szivacsos a belső szerkezete, hogy lehetővé tegye a lelkek egymáshoz képesti parányi elmozdulásait, adott irányokba, amitől makroszinten puhának, rugalmasnak, hajlékonynak, gyűrhetőnek tűnik. Ha viszont beleszúrunk egy késsel vagy lándzsával, netán rálövünk lőfegyverrel, azonnal kiderül, hogy a szerkezete keményebb az acélnál, mert szó szerint nem lehet megsebezni. Még megkarcolni se. Egy páncéltörő rakéta, ágyúlövedék vagy lézersugár talán picit megrongálná, de ezek ellen tud védekezni. Például villámgyorsan besűríti a testét, merev és tömör szerkezetté összerendeződve, hogy monolitikus gyémánt tömbként lepattanjanak róla a kevésbé kemény anyagok. A lézersugár ellen meg tükröző felületűvé alakítja magát. Vagy megritkítja a lelkeit, hígabb, felhőszerű szerkezetté felfúvódva. Így a lövedékek szinte akadálytalanul áthatolnak rajta, mintha ott se lenne. Ezért harcban nem lehet legyőzni, még megsebezni sem az Istent.

A gyémánt remek hővezető, ezért tapintásra hidegnek érződik. Ha viszont a lelki test szabályozza belső fűtését, adott mennyiségű hulladékhőt kibocsátva magából, tapintásra nem érződik rajta, hogy elvonná a hőt. A gyémánt remek elektromos vezető. Az elektronok intenzív áramlásától grafittá alakul, azaz megfeketedik és porszerűen puhává válik. Ez ellen szigeteléssel kell védekezni, ami lehet anyagi jellegű (üvegkerámiák alkalmazása a lelkek felületén) vagy transzcendens (anyagtaszító erőtérpajzs generálása a felületen). Nyilván az Isten nem szeretné, ha belecsapna egy villám és porrá égetné a testét, ami oxigén jelenlétében, kellő hőmérsékleten (700-900 fokon) kigyullad és szén-dioxiddá, hamuvá elég, elvégre szénből van. Ezért gondoskodik a szigetelésről és a földelésről egyaránt.

A gyémántrácson képesek átdiffundálni a hidrogén molekulák, így a belsejében képződő, anyag szintézishez fel nem használt gázt a pórusain kiereszti: vagyis enyhén gőzölög. Ha ezt koncentrálja, a földi légkörben akár meg is gyújthatja egy fénysugárral, vizet képezve magában, magából. A részecskesugárzások ugyanezért képesek behatolni a belsejébe, amennyiben nem védi magát erőtérpajzzsal vagy bórvegyületekből készült szigetelő burkolattal, tehát el tudja nyelni a neutronokat, protonokat, elektronokat, hélium atommagokat, felhasználva őket nehezebb elemek készítéséhez. De a lelki test nem lesz sugárbeteg és nem hal bele akár egy atombomba közeli felrobbanásába vagy egy Napkitörésbe sem. Nyugodtan sétálgathat a Hold felszínén a vákuumban, bírni fogja a dermesztő hideget vagy az emésztő forróságot, a napsugárzást és a mikrometeorok becsapódásait. Jobban, mint egy szkafander vagy egy földi űrhajó.

A lelkek a bennük körbepattogó fényszál manipulációjával képesek tolóerőt generálni. Így mozognak a térben, adott irányba taszítva magukat. A tolóerő nagysága a fénykvantumok mennyiségétől és az ellenkező irányba végzett mozgásaik sebességkülönbségétől függ, vagyis a hullámtereik közti aszimmetria függvénye. Elvileg tehát képesek a saját súlyuk többszörösét is megemelni földi gravitáción (a maximális emelőerejüket nem ismerjük). Ez azt jelenti, hogy ha egy lelki test össztömege nyom mondjuk 50 kilót, akkor simán fel tud emelni 100-150 kilót is önmaga mellett és szabadon röpködhet vele a levegőben. Akár az űrbe is fellebeghet vele kényelmesen vagy lehozhatja onnan, bár műholdak pályára állítására és visszahozására nem lenne praktikus az Istent használni.

Egy lelki test maximális teherbíró, súlyemelő kapacitását több tényező határozza meg. Ez ugyanis nem csak nyomószilárdság, hanem húzószilárdság, azaz belső összetartó erő kérdése is. A testet alkotó lelkek közti kapcsolatok lehetnek mechanikusak (rögzítőkapcsok) vagy transzcendensek (vonómezőkkel összetartottak). Ezeknek van egy teherbíró kapacitása. Márpedig minden lánc olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszeme. Túlterhelés esetén egy lelki test is megsérülhet, mintha izomszakadása és csonttörése lenne, mert akkora erőt próbál kifejteni, ami meghaladja a karizom, lábizom, gerincoszlop imitációk képességeit. Ettől persze nem kerül kórházba, mert egyszerűen újrarendeződik, kijavítva a strukturális hibáit.

Valószínűsíthető ezért, hogy a lelki testek tartóereje (nyomószilárdsága) valamivel nagyobb, mint az emelőereje (húzószilárdsága). Így ha az Isten fel akar emelni egy hegyet, akkor trükköznie kell. Például gyárt egy rakás lelket, akiket kibocsátva magából, ezek egy vízszintes sík mentén haladva, gyémántpengeként belefúrnak a sziklatömb aljába és leválasztják azt az alapjáról. Majd tartóréteget képezve alatta helyet csinálnak egyre több léleknek, akik az együttes tolóerejükkel emelik föl a hegyet. Aztán a gyermek Krisna alá áll a lebegő hegynek és feltartja a kisujját, jelezve az univerzum számára, hogy milyen erős. Technikai szempontból egy ilyen produkció nem okoz nehézséget a számára. Így talán az is érthetővé válik, miként tudták az őskori istenek villámgyorsan felépíteni az egyiptomi piramisokat, nagy távolságból röptetve oda a nehéz kőtömböket.

A lelki test érzékelése sokkal kifinomultabb, tökéletesebb, mint bármilyen biológiai vagy gépi test érzékelői. Eleve minden lélek képes érzékelni a környezetét, a létező dolgokból sugárzó időhullámok hatását észlelve, ahogy taszigálják a saját időforrásait. Ez kell ahhoz, hogy önállóan vagy összehangoltan tudjanak mozogni, kommunikálni egymással. De technikailag nincs akadálya annak, hogy lelkek milliárdjaiból különféle biológiai érzékszerv imitációkat formázzon meg az Isten magának. Fénygyűjtő szemet, hangérzékeny dobhártyát, kémiai vegyület elemző szaglóhámot és ízérzékelőt, nyomásérzékeny és hőérzékeny tapintószenzorokat. Ezek működését azonban a pillanatnyi igényekhez lehet igazítani. Tehát az Isten lelki testének szemei beállíthatók nagyításra, infravörös, mikrohullámú, rádióhullámú, ultraibolya, röntgen vagy gamma tartományban való észlelésre is. Távcsőként vagy mikroszkópként egyaránt használhatja őket. A színfelbontása pedig akár sokkal jobb is lehet az emberi szem érzékenységénél (ami kb. 2 millió színárnyalat). Ugyanígy a hallásának érzékenysége és küszöbértéke is szabályozható. Az infrahangokat éppúgy észlelheti, mint a denevérek ultrahang csivitelését. A szaglását és ízlelését pedig kiterjesztheti minden molekulára. Az emberi orr számára szagtalan vegyületeket is észlelheti, olyan kis koncentrációban, amire csak a kutyák orra képes.

A lelki test távérzékelése fokozható felderítő lelkek kiküldésével. Akár több millió lélek porszemet is kibocsáthat magából a környezetébe, akik észrevehetetlen felhőként lebegnek körülötte, mint intelligens nanoszondák és továbbítják neki a megfigyelési adataikat. Ezeket messzire elküldheti, hogy a távoli történéseket is rejtett módon, közelről megfigyelje. A lelkek közti telepátia (gondolatközlés) a 3D-s anyagi környezetben 5-10 méteres távolságból már tűrhetően működik, vagyis megfigyelhetők a másik kisugárzott gondolatai, érzései. Az Isten simán megteheti, hogy a meglátogatott bolygón minden ember (sőt: minden állat!) feje fölé odairányítson egy ilyen megfigyelő nanodrónt és néhány méteres távolságból észrevétlenül nyomon kövesse a tevékenységeit. Ezek a "felső lelkek", akik nonstop figyelnek és felügyelnek minket. Szükség esetén ezen keresztül meg is szólíthatja gondolatban az illetőt: beszélhet vele. Így tényleg szó szerint; mindenről tudhat mindent, vagyis nem érhetik meglepetések. Hisz előre látja a szándékokat, amint azok megjelennek valaki elméjében.

A lelki test nem öregszik, bár meghibásodhat. De képes a szerkezeti hibáit kijavítani. Ha egyes lelkek benne nem javíthatók, lebontja őket és épít a nyersanyagaikból új lelkeket. A lelki test kinézete mindig tökéletes. Reggel nem ébred kócosan, elnyűtten és fáradtan. Nincsenek pattanásai, anyajegyei, szemölcsei, sebhelyei, bőrhibái. Nem foghíjas, nem nyomorodik meg, nincs tartáshibája, nem mozog lassan és nehézkesen. Örökifjúként villámgyorsan, gyakorlatilag fáradhatatlanul tud tevékenykedni. Igazából alvásra sincs szüksége, a pihenést is csak imitálja a környezete felé. Ha távozni akar a földi világból, nem meghal, hanem szétbontja önmagát és lélek porfelhőként elszáll az űrbe. A feltámadást ugyanígy, egy pillanat alatt megvalósítja bárhol, összerakva magának bármilyen kinézetű testet. Ha térváltásra és térsűrítésre is képesek a lelkei, térugrásokkal simán átmehet bármelyik párhuzamos univerzumba és oda utazik a csillagok közt, ahová akar.

Amit viszont nem tehet meg, az a térdimenziószintek közti átjárás fel és le. Ehhez ugyanis előbb építenie kell ezt lehetővé tevő dimenzióváltó rendszert magának. Amivel képes 4D-s sajátteret kelteni, abban 4D-s neutronokat teremteni, azokból 4D-s anyagokat összerakni, amikből 4D-s lelkeket épít, létrehozva egy 4D-s lelki testet magának. Ugyanezt külön meg kell tennie az 5D-be való feljutáshoz, illetve a lefelé haladásnál is építkeznie kell. Valószínű, hogy az Istennek mindhárom térdimenziószinten vannak külön, előre legyártott lelki testjei, így szintváltáskor egyszerűen áttölti a szellemét (fényszálát) a megfelelő testbe, a régit meg hátrahagyja (raktárba küldi valamelyik űrállomásán).

A lelki test alakváltó képessége az eszközhasználat imitációját is lehetővé teszi. Ha az Istennek szüksége van valamilyen szerszámra, fegyverre, egyszerűen kibocsát a testéből pár milliárd lelket, akik villámgyorsan összeállnak a kezében az igényelt holmivá. Nyilván sok milliárd különféle tárgy formavázlata megtalálható a memóriájában, de vadonatúj eszközöket is képes tervezni igény szerint, a körülményekhez igazítva őket. Ezek a tárgyak természetesen szintén értelmesek, alakváltók, érzékelik a környezetüket és önállóan tudnak mozogni, röpködni a térben. Ha az Isten elhajítja lándzsáját, az intelligensen fog repülni a megadott célja felé, kikerüli a terepakadályokat, ha szükséges térugrást végez és bárhol megtalálja áldozatát. S miután végzett vele, automatikusan visszaröppen a gazdája kezébe. Így nem kell aggódnia amiatt, hogy elhagyja a cuccait. Nyilván ezért nem találunk a Földön ilyen, a régmúltban itt járt Istenek után hátramaradt használati tárgyakat, idegen csúcstechnológiáról árulkodó eszközöket, mert nem hagyják szanaszét őket. Nem szemetelnek úgy, mint a primitívebb teremtményeik.

Nem tudunk róla, hogy jelenleg tartózkodna lelki testet használó Isten a Földön. De ettől még mászkálhatnak köztünk inkognitóban, észrevétlenül, egyszerű embernek álcázva magukat a különféle Istenek, a saját ügyeikben eljárva. Mivel az emberi civilizáció jelenleg a tudatlanság és istentagadás illúziójának van alárendelve, elég nagy felfordulást okozna egy lelki test lelepleződése, akit valószínűleg földönkívülinek vagy szuperhősnek néznénk. Hisz a fantasztikus filmek tele vannak a fent leírt képességekkel rendelkező csodalényekkel, precízen ráhibázva a valós tulajdonságaikra (a médiumként dolgozó alkotóknak köszönhetően).

A Naprendszert felépítő és üzemeltető istenek jelenleg hagyják, hogy látszólag nélkülük éljünk és önállóan alakítsuk (értsd: elrontsuk) a világunkat, élve a szabad akaratunkkal, az individuális fejlődésünk érdekében. Hogy azt higyjük, istenek nincsenek, földönkívüliek nincsenek - vagy ha vannak, nem jöhetnek ide, olyan messze élnek tőlünk. De ez bármikor megváltozhat. Hisz a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. Ha egyszer újra megjelennek nálunk valami okból az univerzum istenei, az nagy pofára esés lesz nem csak a tudományunknak, de az összes vallásunknak is.

Készült: 2024.04.17. - 19.

Vissza a tartalomhoz