Az Arktisz az Északi-sarkvidék, tehát az Északi-sarkpont körüli
területek összefoglaló neve, ami áll a Jeges-tengerből,
Oroszország, Norvégia, Kanada és Alaszka északi partvidékéből,
Izlandból és Grönlandból. Az Északi-sarkpontból hármat
különböztetnek meg a tudósok: 1. A földrajzi sarkpontot, ahol a
Föld forgástengelye metszi a felszínt. Ez lassan mozog
(Chandler-imbolygás). 2. A mágneses sarkpontot, ahol a Föld
mágneses terének erővonalai merőlegesek a felszínre. Ez a pont
változó sebességgel vándorol, változó irányokba. Ide mutatnak az
iránytűk. 3. A földmágneses sarkpont, ahol a Föld elméleti
rúdmágnesének tengelye metszi a felszínt. Ez nem ugyanoda esik,
mint a mágneses sarkpont.
Az Északi-sarkpont körül található az északi sarkkör, ami egy
nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66 fok 33 perc fokán.
Mivel a Föld forgástengelye megdőlt 23,5 fokban, azaz ennyivel
eltér az ekliptika síkjára merőleges iránytól, a nyári napforduló
során a sarkkörön belül mindenhol előfordul legalább egy 24 órás
nappal, a téli napforduló során pedig legalább egy 24 órás
éjszaka.
Vajon honnan ered ez a szó: Arktisz és mit jelent valójában? Az
ark-tisz szó gyöke: ark angolul bárkát jelent és jellemzően a Noé
bárkája és a frigyláda kifejezésekben használják. A matematikában
az arkusz fogalma a görög: arkh (ív, hajlat) szóból ered és a
trigonometriai inverz függvények előtagjaként használják. A
magyar: sark, sarok, árok szavaink fogalmilag ugyanezt jelentik.
Noha egy gömbfelszínen nincsenek sarokpontok (nincsenek sarkai,
csúcsai), a Föld forgása miatt mégis kijelölhetünk rajta két olyan
különleges pontot, amin átmegy a forgástengely. Ezek jellemzője,
hogy a rajta átmenő, egymásra merőleges hosszúsági körök (délkör,
meridián) az egyenlítő körvonalát is merőlegesen metszik. Így a
gömbfelszínt felosztják nyolc olyan egyenlő oldalú gömbi
háromszögre, amik mindhárom csúcsa 90 fokos. Tehát derékszögű,
pont mint egy rendes utcasarok. Tegyük hozzá: az ember talpának
(és cipőtalpának) hátsó része is sarok, amin álló helyzetben el
tudunk fordulni.
Vajon miért hívják Noé bárkáját és a frigyládát Ark-nak? Mert ív
alakú volt mindkettő? Vagy mert irányító, vezető szerepet
töltöttek be a történelmünkben? Az ókori görög városok (főleg:
Athén) vezető állami tisztségviselőjét, uralkodóját, irányítóját:
arkhón-nak nevezték (magyarul: ark-honi). Eleinte csak hárman
voltak Athénban, majd a számuk fokozatosan tízre nőtt. Az Ark-tisz
tehát a sark tisztét betöltő hely. De a tiszt szó egyben tízet is
jelent, a tiszta szavunkat pedig a szennyeződésektől, zavaroktól
mentes dolgokra használjuk. És mindkettő az okforrások fizikai
tulajdonsága: mert tízen vannak és tiszta, eredeti (originális)
létezők, amik mentesek a teremtés információs zajától, odakint az
őskáosz idősemmi állapotában.
Az angol: shark (cápa) szó is innen ered, mert háromszögletű
(sarkos) uszonyai és fogai vannak (sharpe: éles, hegyes), ráadásul
egész életében folyamatosan úszik, hogy elég víz áramoljon át a
kopoltyúin a légzéshez. Az okforrások is egész létezésük során
"úsznak" az idő vizében, mint a létezés sarokpontjai a számunkra.
A magyar cápa szó: cé-apa, azaz: ciklikus atya, isteni időhurok
jelentésű.
Azt már nem sokan tudják, hogy az emberiség fajneve a
galaxisunkban élő idegen civilizációk szerint: arkhon. Mivel a
fajunk egy Ark nevű bolygóról származik, onnan terjedt el, sorra
gyarmatosítva évmilliókkal ezelőtt a számára kedvező
életfeltételeket kínáló bolygókat. Tehát lényegében ark-honiak
vagyunk. Csak a történelem viharai során már elfeledtük ezt, pedig
a nyelveinkben még megvannak ennek az emlékei. A honi bolygónk
sajnos régen elpusztult a távolban. Már csak néhány gyarmatbolygón
élnek arkhoni telepesek. Ebben a galaxisban rajtunk kívül alig hat
olyan világ maradt szétszórtan, ahol élnek még távoli rokonaink.
Űrhajós kapcsolataink ugyan régóta nincsenek egymással, de a
lelkek továbbra is átjárnak ezen világok közt, egyik bolygóról a
másikra reinkarnálódva. Ezért tudunk még egymásról.
A jelenlegi civilizációnk a hatodik a földi civilizációk sorában.
Az előző Atlantisz birodalma volt, ami az egész bolygót uralta és
megsemmisült a Holdállomás befogása során, nagyjából 13.000 éve.
Amikor a Holdnak nevezett óriási űrállomás - hosszú csillagközi
utazást követően - megérkezett a Naprendszerbe, a Földet szinte
súrolva pályára állt körülötte. Ez nem csupán hatalmas szökőárat,
földrengéseket és vulkánkitöréseket okozott a felszínen, s az
Atlanti-óceán fenekére süllyesztette Atlantisz szigetét, de a
bolygó földrajzi sarkpontját is elmozdította, megváltoztatva a
forgástengely dőlésszögét, a napok hosszát és a Föld Nap körüli
pályáját. Az ezt követő több, mint 3000 éves jégkorszakot csak
kevesen élték túl, egymástól elszigetelődve és őskori körülmények
közé süllyedve. Az atlantiszi közös ősnyelv pedig emiatt szétvált
különböző nyelvekre (lásd: bábeli zűrzavar).
A Föld mágneses sarkpontjai szintén elmozdultak a kataklizma
hatására és azóta is mozognak. Százhetven éve az északi mágneses
pólus még Kanada területén volt, jelenleg Szibéria irányába halad
nagy sebességgel (évente kb. 55 kilométerrel). Így lehetséges,
hogy 13.000 éve valahol Kelet-Szibériában, Csukcsföld (magyarul:
csúcsföld) vidékén lehetett egy ideig, közel a Bering-szoroshoz és
Alaszkához (magyarul: al-ász-Ká).
A katasztrófa előtt a Föld forgástengelye valószínűleg közel
merőlegesen állt az ekliptikára (a Föld keringési síkjára), így
nem voltak évszakok és hold hiányában árapály jelenségek sem. De
nem biztos, hogy oda esett a sarkpont, ahol most van a felszínen,
mert a kontinentális kőzetlemezek is elmozdulhattak a folyékony
köpenyen a Hold hatására. Amennyiben a földrajzi sarkpont korábban
Csukcsföld területén volt, Észak-Európa, Izland és Grönland
területe a mérsékelt égövbe esett, vagyis nagyjából olyan
éghajlata volt, mint most a Kárpát-medencének. Itt volt a legendás
Hüperborea (boreászon túli) földterület (magyarul:
Há-pír-bőre-ász: a Há okforrás tachion isteni burka, felszíne,
búrája), ami több nép mítoszaiban is szerepel. Az egyenlítő vonala
akkoriban nagyjából a Tonga-szigetek, Észak-Ausztrália, Szumátra,
Srí Lanka, Etiópia, Szahara, Haiti és Nicaragua mentén
helyezkedhetett el. Vagyis Atlantisz-szigete közel hozzá, ettől
északra terült el. Mára csak az Azori-szigetek (magyarul:
Az-úr-i), Madeira-szigetek (magyarul: Ma-Dei-Rá) és a
Kanári-szigetek (magyarul: Ká-n-ár-i) kopár csúcsai maradtak a
felszínen belőle. A déli sarkpont ekkoriban az Antarktisz
Atlanti-óceán felé néző partvidéke közelében lehetett.
Források:
1. https://hu.wikipedia.org/wiki/Arktisz
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szaki-sark
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szaki_sarkk%C3%B6r
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Arkh%C3%B3n
5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Csukcsf%C3%B6ld
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Bering-szoros
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCperborea
8. https://urkalauz.hu/a-fold-magneses-polusvandorlasa-mikor-cserel-helyet-eszak-es-del/
Készült: 2026.02.17. - 03.08.
Vissza a tartalomhoz