A CÍMERPAJZS TITKA

Miután több évtizedes munkával sikerült feltárnunk az elemi részecskék (neutron, proton) szerkezeti és működési jellemzőit, feltűnt, hogy a tulajdonságaikat magyarázó ábrák nagyon hasonlítanak egy közismert ábrára, a címerpajzsra. Egészen pontosan arra a fajta címerpajzsra, aminek a felső oldala homorú, a két felső sarka lecsapott, a két oldala bevágott, az alsó része pedig csücskösen domború. Ilyen volt 1848-1849 között a Kossuth-címer, majd 1957-1990 között a Kádár-címer (a Magyar Népköztársaság címere). Ezt a heraldikusok sajátosan magyar pajzsformának tekintik, noha más országokban is előfordul a használata. A libanoni, marokkói, tunéziai címerpajzsok például most is ilyenek.

Források:
1. https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Pajzsform%C3%A1k
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Pajzs_(heraldika)
3. https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Pajzs
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-c%C3%ADmer
5. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r-c%C3%ADmer
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_z%C3%A1szlaja

Az alábbiakban röviden bemutatom, mit jelentenek ennek a fajta címerpajzsnak az egyes elemei időfizikailag. Ami egyértelműen arra utal, hogy mindezek nem véletlen egybeesések, hanem szándékos tervezés eredményei. Vagyis az Isten médiumnak használta a címer tervezőit, hogy elrejtsen az ábrázolásban olyan fontos információkat, amiket csak jóval később sikerült megfejtenünk. Ez utólag megerősíti az elért eredményeinket, mutatva, hogy jó irányba haladunk a teremtés titkainak feltárásában. Az elemi részecskék időfizikai tulajdonságaival később számos cikkben foglalkozunk még a következő években, részletesen kitárgyalva ezeket.

1. A CÍMERPAJZS FORMÁJA

1. A felső oldala homorú: Ha a címerpajzs köré kört rajzolunk, amit a függőleges tengelye körül a térben körbeforgatva gömbbé kiterjesztünk és megfeleltetünk a neutron vagy proton részecskének, akkor ennek THZ burkolatán két helyen, a forgástengelyeknél kisebb nyílások, lyukak találhatók, ahol hiányzik a THZ (Taszítási Határ Zóna). Ezeken át tud az elektron megszökni a neutronból, illetve beszökni a protonba és ezeken át tudnak kijutni a belsejében termelődő fotinók, illetve bejutni az odakint szabadon röpködő fotinók. Ezt jelzi a homorú vonal, ami valójában egy ellipszis alsó fele.

2. A két felső sarka lecsapott: Ez jelzi, hogy a lyuk körüli THZ terület nem egyenesen folytatódik tovább, kiterjedve a síkban, hanem lefelé görbül, tehát egy térbeli, gömbszerű szerkezetről van szó, aminek egyszerűsített, síkmetszeti ábrázolása a címerpajzs. Egyben azt is mutatja a levágások íve, hogy a THZ felület alakja nem szabályos, hanem hullámzóan, vibrálóan szabálytalan (bolyhos, mint az aranygyapjú), mivel a kialakulásáért és fennmaradásáért az alatta összezsúfolt fotinók szerkezeti jellemzői és ezek változásai felelnek.

3. A két oldala körívesen bevágott: Amikor a csúcssebessége fölé gyorsul egy részecske, a benne lévő, őt alkotó fotinók is elérik a csúcssebességüket, ami fölé gyorsítva annyira eltorzul az önkeltési rendszerük, hogy egyetlen ciklusidő alatt megszűnnek létezni. Vagyis annihilálódnak, nyom nélkül semmivé válnak a fotinók. Ez először a részecske egyenlítői zónájában következik be, aminek síkjára merőlegesen áll a részecske forgástengelye. A köríves bevágás ezt a pillanatot örökíti meg: amikor a részecskét alkotó fotinók elkezdenek megszűnni, a gömbszerű struktúra csutka formájúra fogyatkozik, mielőtt THZ hiányában szétesne. És a benne csapdába esett fotinók (amik nem szűnnek meg) szétrohannának a térbe, egy hatalmas villanással (lásd: kavitációs robbanások).

4. Az alsó része csücskösen domború: A kicsúcsosodó domború forma a gyorsuló futótűz tachion kúpjának síkmetszeti ábrázolása, ami hirtelen kitör a saját hullámteréből és lehagyja azt. Az építészetben hagymakupola formájában sokfelé megtalálható, az írásjeleink közt pedig {kapcsos zárójel} formájában közismert. A gyorsulás iránya a részecske forgástengelye felé esik, mivel a részecskék abba az irányba "szeretnek" gyorsulni. Pontosabban: ha gyorsítjuk őket, akkor a pörgésük miatt úgy fordulnak, hogy beálljon a forgástengelyük a haladási irányba. Mivel ekkor a legkisebb a fotinóikat érő deformáció mértéke. Tehát ebben az állásszögben lehet a legjobban gyorsítani őket.

2. A CÍMERPAJZS ELEMEI

1. A Kossuth-címert függőlegesen két részre osztja a forgástengelye. A bal oldalán (a pajzs viselője felől nézve) a felső terület piros, az alsó zöld és hármas-halmot formáz. A középső halmon áll a magyar királyok eredeti, öt csúcsú, öt fehér gyönggyel díszített liliomos arany koronája (tévesen levélkoronásnak nevezik), amiből kiáll a fehér kettős kereszt. A piros zóna a Teremtő Anya hullámtere (Há), a zöld zóna a Teremtő Atya hullámtere (Ká), ami kúpos hegyként behatol az anyai hullámtérbe. A korona a szerinó időhurok szimbóluma az öt tachion forrásponttal. A kettős kereszt a Teremtő futótűz tachionjának mozgásdiagramja, nagyon leegyszerűsítve. A pajzs jobb oldalán fentről lefelé négy piros és négy ezüst csík sorakozik vízszintesen, ami az őskáoszban létező nyolc további okforrás vizeit jelképezi a két Teremtő okforrás mellett.

2. A Kádár-címer aranykeretes pajzsát vízszintesen három részre osztották: piros-fehér-zöld színezéssel. Ez jelzi, hogy az anyagi részecskék csak három térdimenziószinten jöhetnek létre és létezhetnek: a 3tD-s (zöld: remény), 4tD-s (fehér: hűség) és 5tD-s (piros: erő) kiterjedésekben. Tehát a 6tD-s téridőben (sárga) nincs anyag, mert az a fénylények (fotinók) birodalma. Ez a négy szín (a fehér helyett kékkel) megtalálható a kereszténység négy arkangyalának jelzőszíneiben (Gábriel: zöld: remény és szeretet angyala, Mikhael: kék: béke és harmónia angyala, Raphael: piros: gyógyítás és növekedés angyala, Uriel: sárga: gondolatok és tudomány angyala). Megjegyzem: az ókori egyiptomiak a dzsed-oszlop (Világtengely) négy vízszintes tányérját (térdimenziószintjét) ugyanígy színezték lentről fölfelé: zöld-kék-piros-sárgára. És hogy miért lett a magyar zászló középső sávja kék helyett fehér? Amihez most a "hűség" fogalmát társítjuk? Az már a történelem homályába vész, de valószínűleg több oka volt, a kék festék hiányától kezdve a kék eget beborító fehér felhőkig bármi szóba jöhetett.

A címer fölé helyezett aranykeretes vörös ötágú csillag (pentagramma) jelzi az Isten, mint helytartó szerinó főhatalmát, akiből 20 aranysárga fénysugár árad lefelé a világoskék éggömb belsejében, ami a címerpajzs mögött található és amit 36 zónára osztanak a sugarak és a pajzs. Ha nem takarná a pajzs az éggömböt, akkor 21 zónára osztaná, ami a halál (mulandóság) száma és azt jelzi: a teremtés ideiglenes állapot, nem tart örökké.

Az éggömböt övező két búzakoszorú (aranykalász, magyarul: ár-Anya Ká-el-ász: a Teremtő Anya áradatában a Teremtő Isten éle, időszála) szalagokkal 3-3 részre van osztva, tehát hat zóna övezi, burkolja, alkotja ezt a teret. A bal oldali szalag piros-fehér-zöld sávos, a jobb oldali piros. Ezek alul, középen kettős gyűrűvel össze vannak csomózva. A búzakalászok részenként változó számú szemekből és szálakból állnak. A két alsó rész áll egyenként: 7+7+5=19 szemből és 16 szálból. A két középső rész áll egyenként: 7+7+6=20 szemből és 19 szálból. A két felső rész áll egyenként: 8+8+7=23 szemből és 20 szálból. Ez összesen: 62x2=124 szem és 55x2=110 szál, azaz: 234 rész, ami a kettős gyűrűvel együtt: 236 részből áll, a 20 fénysugárral együtt pedig: 256 részből áll (2^8 vagy 16^2). A kettő nyolcadik hatványának használata itt nem informatikai, hanem informetriai jelentésű, mivel a teremtés az időhurkok lemásolódásával, osztódásával, tehát megkettőződésével történik (lásd: hármas felhasadás).

Tehát ahhoz képest, hogy ez egy ateista, materialista, vallás és egyházellenes, kommunista, szocialista kormányzat címere volt, igencsak telerakták isteni szimbólumokkal és precíz utalásokkal a teremtés fizikai tulajdonságaira nézve. Mert az Isten szereti megtréfálni a teremtményeit, eldugva az orrunk elé az igazságot.

Készült: 2026.01.27. - 29.

Vissza a tartalomhoz