AZ ANGYALOK ÓRARENDJE

3. KÖRGRÁF

Mivel ciklikus időrendről van szó, praktikusnak tűnik az angyalok neveit egy körgráf csomópontjaihoz hozzárendelni, hogy matematikai módszerekkel vizsgálható legyen a kódrendszer. Erre utal a nevek -el (ejtsd: -él) és -iah (ejtsd: -íja) végződése, mivel a gráfoknak van élük, az íjnak meg húrja van, ami a két végpontja közé kifeszített szál.

Érdekességek:
1. A Hél szó a görög mitológiában: Héliosz a mindent látó Nap isten (titán) neve, akinek tüzes szekerét 4 ló húzza: Aithón (égő), magyarul: ajtón (nyílás, azaz forráspont). Phlégón (lángoló), magyarul: fő-lég-ón (fején levegő van, azaz Levegő típusú hullámtere van a térforrásnak). Piróusz (tüzes), magyarul: pi-ró-ős (tűz rovó ősi, azaz ősrégi teremtő tachion). Éóusz (korai), magyarul: én-ó-ős (én öreg ősi létező vagyok).
2. Az Iah szó az egyiptomi mitológiában: a férfi Hold isten neve, aki a fején, két szarv (lásd: időkifli) között hordja a telihold korongját. Az ő alakját később beolvasztották Honszu holdistenébe (magyarul: hon-szú, azaz: a forráspont hona, helye).

Ha időrendben elolvassuk a neveket magyarul, egy érthetetlen szöveget kapunk:

Van-hu, Jel-i, Szít-a, Éle-mi, Ma-n-ász, Lé-lá-h, A-ká-há, Ká-há-t, Házi, Al-ad, Ló-vi, Há-há, Jé-szál, Me-bá-h, Há-rí, Há-ká-mi, Lá-n-ó, Ká-li, Lé-óv, Apa-há-lé, Ne-lé-ká, Je-ja-i, Me-lá-h, Há-néni, Nyila, Há-há, Jé-rá-t-há, Se-híj, Ré-íj, Ó-ma, Lé-ká-bá, Vásár, Je-hu, Lé-há, Ká-van-ki, Eme-nád, Há-ni, Há-a-mi, Ré-há, Jé-i-az, Há-há-h, Mi-ká, Végül, Jel-ász, Szél, Ár-i, Ász-ál, Mi-há, Van-hol, D-án-i, Há-há-ász, Imám, Nyanya, Nyit-há, Eme-bá, Pó-i, Nemem, Jele, Há-ra, Mi-tűz-rá, Ő-ma-bél, Íja, Anyán, Ma-rí, Da-ma-bi, Mának, Á-ja, Há-bú, Ró-k, Já-bá-mi, Haja, Múm.

Ahol az egyes szótagok időfizikai jelentése (az elmúlt évtizedek teremtésfilozófiai és nyelvészeti kutatásai alapján) a következő:

Van: vanás, létező okforrás.
Hu: hullám, kiáradás.
Jel: jelen, jelentés, információ.
Szít: gerjeszt, Tüzet felszít, tachiont gyorsít, taszít.
Éle: időszála.
Ma: jelenpont.
Ász: isten. Eredetileg: Á-s, Á-val rendelkező. Megjegyzés: ma-n-ász: monász: egy isten.
Lé: időhullám, Víz.
Lá: látni, érzékelni valamit.
Ká: a Teremtő Atya okforrás tachionikus hullámtere. Ká Atya: Kata.
Há: a Teremtő Anya okforrás hullámtere. Há Anya: Hanna. Ismételve: há-há: lehelet.
Házi: otthoni.
Al: alárendelt, leszármazott.
Ad: adni valamit.
Ló: gyorsan mozgó állat. Valami, ami szállít valamit.
Vi: vinni valamit.
Jé: jön, közeledik.
Szál: időszál.
Bá: lélek.
Rí: sír, Vizet áraszt magából.
Mi: többes szám első személy.
Ó: öreg, régi létező.
Li: lé-i, időhullámai.
Óv: óvni, védeni, fenntartani.
Apa: Atya (férfi tulajdonságú szülő).
Ne: nem.
Je: jel, információ.
Ja: valamije.
Me: eme, ez az a.
Néni: női tulajdonságú (balos).
Nyila: hegyes csúcsa.
Sehíj: sehíja, hiánya.
Ré: Ré helytartó istennő a Naprendszerben.
Íj: görbe ív, időhurok íve.
Vásár: hely, ahol sok eladó és vevő találkozik és kölcsönhatásba lép egymással egy területen. Valószínűleg: kölcsönhatási zóna.
Ki: kiáradás.
Nád: hajlékony szál, görbe ív, időhurok íve.
Ni: főnévi igenév végződése. Pl.: Há-ni: lehelni?
Végül: befejezésképpen.
Szél: az időhullámok taszító, mozgató hatása.
Ár: áradat, sok hullám kiáradása.
Ál: áll, nem mozog, helyben marad.
Hol: térbeli hely.
D-an: szint, lépcső, fokozat. Eredetileg: isteni ég, szféra, illetve: Ad-an: ég adta.
Imám: imádkozásom, információ kibocsátásom.
Nyanya: öregasszony.
Nyit: nyitni ki valamit, valami felé.
Pó: gömb alakú időhullám kiáradás. Eredetileg: Apó, öregatya.
Nemem: nemi tulajdonságom (férfi vagy női).
Tűz: tachion.
Bél: belső él, vezeték.
Da-ma-bi: ada-jelen-kettős, tehát kettős idősűrűségű közeg.
Bú: búb (domborulat), búbánat (szomorúság), búvik valahová (valami alá).
Ró: róni, rovást csinálni (információt rögzíteni, megőrizni).
Já-bá-mi: a mi lelkünké.
Haja: időszálainak együttese.
Múm: múmia: tetem. Vagy mumus: rémség.

Ennek megfelelően a nevekből összeálló szöveg nagyjából a következő jelentést hordozza:

Van hullám, információja, gerjeszti, mi időszálunk, egy isten, időhullámot érzékel, az Atya és Anya, Atyát és Anyát, otthoni, alárendeltet ad, szállít visz valamit, Anya-Anya (lehelet), jön időszál, eme lélek, Anya vizet áraszt magából, mi Anyánk-Atyánk, lát öreg, Atya időhullámai, vize fenntart, Atya-Anya időhullámai, nem időhullámai Atyának, információi, eme látása, Anya nő, hegyes csúcsa, Anya, Anya információjára, hiánya, Ré helytartó íja, öreg jelen, Atya lelkének időhullámai, kölcsönhatási zóna, információs hullám, Anya időhulláma, Atya okforrás kiáradása, ezen időhurok, Anya (cselekvő), a mi Anyánk, helytartó Anya, az információi, Anya Anya (lehelet), mi Atyánk, végül, az információja, mozgató időhullám, áradat, álló isten, mi Anyánk, okforrás helye, égi lépcső (fokozat), Anya Anya (lehelet) isten, imádkozásom, öregasszony, Anya kinyit, ezen lélek, kiáradásai, nemi tulajdonságom, információja, Anyára, mi tachionunkra, öreg jelen belseje, időhurok, Anyán, jelen vize, kettős idősűrűségű közeg, jelennek, Atyja, Anya domborulata, megőrzött információk, a mi lelkünké, időszálainak együttese, rémség.

Mivel ez a szöveg még mindig érthetetlen, adódik a következtetés, hogy megfelelő sorrendbe kell helyezni a kifejezéseket ahhoz, hogy egy értelmes, olvasható szöveget kapjunk, aminek időfizikai (teremtésfilozófiai, istentani) jelentése van, tehát egy összefüggő, értelmes mondanivalót tartalmaz a számunkra. Ezt azért nem tudták a zsidó rabbik évszázadokon át megfejteni, mert héberül próbálták értelmezni, noha egy magyar nyelven sokkal érthetőbb szövegről van szó. Ugyanúgy, mint a Tóra vagy a Széfer há-Zóhár (magyarul: szféra Há-szó-har, azaz: a Há okforrás hegyes, tachionikus hullámterének gömbszférája, kiterjedése) esetében. Mert a héber nyelv az (atlantiszi) ősnyelv egy másként (jobban) eltorzult változata, amihez a mai magyar nyelv sokkal közelebb áll (kevésbé torzult el az évezredek alatt). De a megfejtéséhez nem elég magyarul beszélni és magyar kulturális közegben élni (azaz: magyarosan gondolkodni). Érteni is kell a magyar nyelv szavainak valódi, ezoterikus jelentését, vagyis tudni kell hozzá az időfizikát. És akkor ezek a szent könyvek - amikben az Isten precízen összefoglalta nekünk a fizikát, létfilozófiát, kozmológiát - rögtön érthetővé és magyarul folyékonyan olvashatóvá válnak.

4. fejezet: Körbejárások

Vissza az Előszóhoz