KUTATÁSI TÉMÁK ÖNKÉNTESEKNEK
(Házi feladatok)
Ha felkeltette az érdeklődésedet valamelyik cikk az oldalunkon, és
szeretnél önállóan tovább foglalkozni vele, azt szabadon
megteheted. A
kutatás és a tudás megszerzése senkinek sem privilégiuma, szóval
bárki
elmélyedhet benne.
Ha nem tudod, mit lenne érdemes kutatni, ami még szűz területnek
minősül, akkor olvasd el az alábbi listát. Ezekkel a témákkal -
tudtunkkal - még senki sem foglalkozott alaposabban, pedig volna
mit
fölfedezni velük kapcsolatban. A kutatási irányokat a becsült
nehézségi
fokozatuk szerint három csoportra bontottuk, hogy könnyebben
eldönthesd, melyik a számodra testhezálló feladat.
1. EGYSZERŰ, MEGÍRÁSRA VÁRÓ PUBLIKÁCIÓK
(adeptusi képzettség ajánlott hozzájuk teremtésfilozófiából)
1.1. A Hófehérke és a hét törpe című mese egyértelműen a fotinóról
szól,
tehát jó lenne kielemezni időfizikai szempontból.
1.2. Az egyiptomi Ozirisz mítosz ezoterikus jelentésének
létfilozófiai,
időfizikai elemzése. Emellett természetesen a teljes egyiptomi
teremtés
mítosz is elemezhető az istenekkel együtt.
1.3. A mezopotámiai teremtés mítosz ezoterikus jelentésének
létfilozófiai
és időfizikai elemzése, ugyanúgy, mint Egyiptomnál.
1.4. A germán teremtés mítosz ezoterikus jelentésének
létfilozófiai
és időfizikai elemzése, mint fent.
1.5. A kelta teremtés mítosz ezoterikus jelentésének létfilozófiai
és
időfizikai elemzése, mint fent.
1.6. A tarot kártya lapjai ezoterikus jelentésének létfilozófiai,
időfizikai
elemzése. Sok misztikus elemzés készült már róla, most itt az
ideje a
fizikai
szemlélet kidolgozásának.
1.7. A kabalisztikus tanítások ezoterikus jelentésének
létfilozófiai,
időfizikai elemzése. Ide tartoznak a Tóra szövegek, a Zohár és más
anyagok.
A többségük egyébként (érdekes módon) csak zsidó vallásúak (és
főként
rabbik)
számára elérhető, idegennek nem adják oda a szentkönyveiket.
Nyilván
tudják,
mit rejtenek az ősi iratok és félnek, hogy mások is megfejtik az
isteni
tanításokat.
1.8. A Napszakok és égtájak (2004) című írás alapján további
fordítások
készítése mindenféle nyelveken. A cikk régebbi címe: Idő és
iránytű
volt! Ez főként szótározás. Olyan nyelveket
keresünk,
amikben a magyarhoz hasonlóan a térbeli irányokra használt szavak
értelmileg
összefüggenek az időpontokra használt szavakkal.
1.9. A magyar nyelvtan szabályainak, valamint a helyesírásunk
szabályainak
létfilozófiai és időfizikai elemzése. Ez lényegében a Létigék
ezoterikus
jelentése a hun-magyar nyelvben című írás által fölvetett kutatási
irány
folytatása lenne (2004-es írás). Meg kellene végre fejtenünk a
saját
nyelvünket,
teljes részletességgel (szótagok, szavak, mondatrészek, mondatok,
tájnyelvek,
stb.).
1.10. A buddhista vallásos irodalom és képzőművészet létfilozófiai
és
időfizikai elemzése. Ez egy elég nagy téma, sok publikációt lehet
belőle
csinálni. Melyik motívum mit jelent a festményeken, szobrokon?
1.11. Mandalaképek létfilozófiai és időfizikai elemzése. Nem csak
buddhista
képeké, mert mandalák más kultúrákban is elfordulnak, csak
legfeljebb
nem
úgy hívják őket.
1.12. A wikipédiára ki kellene tenni magyarul, később angolul is
egy
időfizikai és létfilozófiai szakszótárat, tömör magyarázatokkal,
linkekkel és képekkel.
2. FAJSÚLYOSABB KUTATÁSI FELADATOK
Nem csak számítógépes szakiknak!
(magiszteri képzettség ajánlott teremtésfilozófiából)
2.1. Az öt szabályos testet ha felvágjuk az élei mentén, ki lehet
őket
hajtogatni síkba (összefüggő alakzatként, tehát minden lapnak
legalább
egy élével kapcsolódnia kell a többihez). A tetraéder ezen a módon
2
féleképp
nyitható ki, az oktaéder 7, a kocka 11 féleképp. Fontos, hogy a
kapott
alakzatok teljesen különbözőek legyenek, tehát sem síkbeli
elforgatással,
sem térbeli elforgatással (tükrözéssel) ne legyenek egymással
egybevágók.
Vajon hány féleképpen lehet kinyitni a dodekaédert és az
ikozaédert?
Vajon
a kapott értékek is prímszámok lesznek? Ezt még a matematika
tanszéken
dolgozó professzorok sem tudják. Ajánlott programnyelv: python. De
ha
nagyon
elszánt vagy, megcsinálhatod papír modellekkel is (egyesek szerint
több
ezer megoldás van!).
2.2. Készítsük el az öt szabályos testet a testátlóival és
testhúrjaival.
A testátló az a szakasz, aminek felezőpontja a test köré írható
gömb
origója.
A testhúr az a szakasz, ami nem megy át a test köré írható gömb
origóján
és nincs rajta egy oldallapon sem. A kockának és dodekaédernek
ugye
lapátlói
és laphúrjai vannak. A feladat: a dodekaéder és ikozaéder
testátlóinak
és testhúrjainak metszéspontjait megkeresni és megpróbálni úgy
összekötni
egymással, hogy egy másik testet (netán szabályos testet?)
kapjunk. Itt
több megoldás is lehetséges, egyelőre senki sem tudja, mi lesz az
eredmény.
Ajánlott programnyelv: python. De ha nagyon elszánt vagy,
megcsinálhatod
hurkapálcika modellekkel is (nem lesz könnyű, de nem is
lehetetlen).
2.3. A szalagológia témakörének további kutatása (http://szalagologia.fw.hu).
A különféle szalagok felhasítása során kapott hurkok, csomók
matematikai
elemzése. Ez csomókötészeti téma, aminek nem sok szakértője van az
egész
világon, épp ezért várjuk matematika szakos egyetemi hallgatók
jelentkezését
a munkára!
2.4. Egy olyan önálló honlap készítése és beüzemelése az
interneten,
ahol szisztematikusan fel vannak sorolva az öt szabályos test
összes
adatai,
valamint ezek egymáshoz való viszonya, arányai. Képekkel,
rajzokkal,
programokkal
illusztrálva! Hogy az "összes adatok" alatt mit értünk, azt
kérésre meg
tudjuk adni. Ez olyan húzós (idő és munkaigényes) feladat, hogy
még
egyikünk
sem mert belekezdeni.
2.5. A teremtés ABC-je című írás alapján (2005-ös írás) különféle
betűfont
készletek készítése az új rovásírás karakterkészletéből, hogy
számítógépen
is használni lehessen. Lásd: az írás 5. pontjában, pl.: egyszerű,
rögzített
szélességű, karcsú, zömök, talpas, cirádás, cikornyás, kecses,
vésett,
körvonalas, antik, árnyékos, stb.
2.6. A Cassini görbék és Lissajous görbék időfizikai elemzése. Itt
az
időforrással és működésével kapcsolatos matematikai
összefüggésekre
kellene
rájönni, nem csak geometriailag, hanem topológiailag. Bár ebben a
témában
már elég sokmindent fölfedeztünk és publikáltunk, mégis sok
tisztázatlan
kérdés maradt. Ez a legnehezebb feladat, szóval csak haladóknak
ajánljuk.
3. LEGNEHEZEBB KUTATÁSI TÉMÁK
(itt már nagyon kell tudni, még nálunk is jobban!)
3.1. Időfizika (azon belül hullámgeometria): A stabil rendszerek
kialakulása.
A kutatás mostani állapota (ameddig eljutottunk):
Jelenleg a geometriai pont formájú (0D-s) létezők triviális
(gömbszerű)
kiáradását ismerjük, erre vannak működő 'relatív
látomásmeghatározási'
algoritmusaink. Vagyis, hogy A időforrás B múltterében hol
érzékeli
(időben
és térben) B-t. Az ilyen hullámtér típusban a létezők közötti
lehetséges
kölcsönhatási törvények halmaza tehát két nD-s térbeli pont által
meghatározott
vektorokkal végezhető műveletek és azok bármely lineáris
kombinációinak
halmaza. A klasszikus (sic!) időfizika már bevezette a forgás
(Relatív
Rotáció=RR) fogalmát, mely kölcsönhatási tényezőként a Relatív
Elmozdulási
(RV) vektorra állított merőleges vektorként kezelhető.
Megjegyzések:
1. Egy A forrás által t időpillanatban érzékelt B forrás relatív
elmozdulási
vektora egyszerűen egy elég kicsi pozitív epszilon (E) sajátidő
eltéréssel
számolt látomáselmozdulási, vagy más szavakkal, t és t+E
időpillanatban
meghatározott látomás térbeli helyzetéből kapott különbségvektor
(1/E)-szorosaként
számolható.
2. Ez az elmozdulási vektor úgy aránylik a B forrás eredeti
mozgásvektorához,
mint amilyen közegsűrűség az A pozíciójában uralkodik.
Célok:
A feladat az volna, hogy a gömbszerű kiáradási modellben új
kölcsönhatási
törvényeket találjunk, amik két tachion találkozásából stabil
rendszert
eredményeznek.
Megjegyzések :
1. Stabil az a rendszer, amire létezik egy olyan véges méretű,
tetszőlegesen
kicsiny G gömb, amelyre igaz, hogy minden időpillanatban a
rendszernek
legalább egy komponense (forrása) a G gömbön belül van. A
rendszeren
kívüli
hatásoktól eltekintünk.
2. A "rendszer" itt egy forráshalmazt és az elemei között felírt
kölcsönhatási
törvények halmazából álló párt jelenti.
Ezen felül, az igazán elszántak elgondolkodhatnak azon, hogy
milyen
más időforrás geometriák és kiáradási modellek képzelhetőek el,
amikben
lehetőség van stabil rendszereket szülni. Például térbeli
objektumok
egyszerűen
felírhatók több nulla dimenziós forrásból álló forráshalmazként, a
források
elhelyezkedése és a közöttük értelmezhető valamilyen kötődési
reláció
akár
páronkénti megadásával.
4. EGY KÖNNYŰ FELADAT
(a lélektani kutatásokhoz)
A teremtésfilozófiát és lélektant tanulmányozók számára
készítettem az alábbi könnyű házi feladatot és adtam fel nekik:
2022.03.22.-én.
Kérdés: Hányféle útvonalon mehet át egy fényszál egy
lélekcellán keresztül, egyenes vonalban úgy, hogy akadálytalanul
továbbhaladhasson a következő, vele szomszédos lélekcellában is?
Körülmények: A lélekcella geometriája rombikuboktaéder, az
élei gyémántból vannak, tehát relatíve vékonyak (de nem nulla
vékonyságúak), az oldallapjai üresek (szabadon átjárható
mindegyik). Ezért fontos, hogy a fényszál ne ütközzön neki egy
élnek se, ami eltéríthetné az egyenes vonalú haladástól a benne
lévő fotinókat. A fényszál keresztmetszete kör, az átmérője kisebb
egy él hosszánál (kb. harmada), vagyis kényelmesen átfér bármelyik
oldallapon. A cél, hogy a belépési és kilépési pontok valamelyik
oldallap középpontjára essenek (ideális eset). A gyakorlatban
azonban a fényszál technikai okokból kissé eltérhet ezen
középpontoktól (idődoppler miatti félrehordás), ezért a fényszál
áthaladási szöge az oldallapokon nem lehet tetszőlegesen alacsony,
mert akkor biztosan ütközne az élekkel. A 22,5 fokos belépési és
kilépési szög tehát már túl kicsi, ezért ezeket a lehetőségeket ki
kell hagyni. Ilyenek ott fordulnak elő, ahol a kilépési pont egy
szomszédos oldallapon található. Szomszédos oldallapnak számítanak
az élszomszédok és csúcsszomszédok egyaránt.
Számítás: A feladat többféleképp is megoldható számítással.
Én eddig három különféle módszert találtam, de lehet, hogy van
több is. Aki nem tudja kiszámolni, megépítheti a lélekcella
modelljét hurkapálcikákból és színes madzagokat használva a
fényszálak ábrázolásához, megszámolhatja az eredményt.
Beküldés: A számításokat, képleteket, rajzokat, modell
fényképeket, magyarázó leírásokat és a pontos eredményt nekem
küldjétek el. Ha a megoldásod hibás vagy hiányos, visszaírok, hogy
nem jó és még gondolkodj rajta.
Kérés: A megoldást ne tegyétek közzé semmilyen fórumon,
hogy a következő években is gondolkodhassanak rajta az újabb
tanítványok és nekik is legyen lehetőségük izzadni vele egy
kicsit. Látszólag könnyűnek tűnik ez az egyszerű térgeometriai
feladvány, de nem az. Gondolkodni kell hozzá és figyelembe venni a
felsorolt körülményeket, amiket azért írtam le, hogy könnyebb
dolgotok legyen és ne többféle eredmény szülessen.
Jelentőség: Ennek a feladatnak a technikai jelentősége
abban áll, hogy megmutatja, milyen bonyolultságú útvonalakon
pattoghat körbe egy fényszál a lélek belsejében úgy, hogy közben
többször is átmehet egy adott lélekcellán. És közben nem
feltétlenül metszik egymást a fénysugarak.
Megjegyzés: Az emberiség most lép be a tudásnak és
technológiának abba a korszakába, amikortól lehetővé válik a lélek
tervezés és gyártás. Innentől kezdve reális lehetőséggé válik a
számunkra a lelki szingularitás elérése. Erről a hírekben még nem
sok információ jelent meg eddig, de a szegényes utalások is
sokatmondóak. Egy példa: A Georgia Tech kutatói elektronsugarakkal
marnak mintákat kétdimenziós anyagokba, illetve szénatomokból
épített szerkezeteket raknak anyagok felületére. A céljuk az
atomok gyors mozgatása, hozzáadása, elvétele, szerkezetük
módosítása, vagyis az atomi szintű 3D nyomtatás megvalósítása.
Forrás: https://jelenbolajovobe.blog.hu/2022/03/11/itt_a_nanotechnologia-forradalom
A feladatokhoz sok sikert kívánunk és a
térerő
legyen veletek! (Elibom)
Legutóbbi módosítás: 2022.06.19.
Vissza a tartalomjegyzékhez