F
Fedélzeti idő: Az űrhajók fedélzeti órája által jelzett szubjektív sajátidő, aminek az etalonidőtől való eltérése alapján állapítható meg az időcsúszás mértéke: nagysága és iránya (késik vagy siet). Lásd még: Sajátidő, Etalonidő, Időcsúszás, TPK.
Fekete csillag: Régi nevén fekete lyuk. Olyan társmagcsillag, aminek felszínén a gravitációs gyorsulás mértéke meghaladja a fény szökési sebességét. Lásd: Társmagcsillag.
Felezővonal: Így hívjuk a lélek részecske felszínét alkotó időhurkok és THZ-k között átvezető időszálakat, amik a felszínből kiálló, bimbózással növesztett anyagi részecskéhez kapcsolódnak. Ezeken keresztül az információk oda-vissza áramlanak a lélek feltudata és a barionfürtre kapcsolódó idegsejtek között. A futballból származó hasonlat arra utal, hogy az információ a barionfürt csúcsán kétfelé válik (feleződik), egy kifelé vezető és egy befelé jövő művonalra, amik befelé haladva az időszálon egyesülnek.
Lásd: Időszál, Művonal, Gólvonal, Középvonal, Oldalvonal, Alapvonal.
Feltér: A 6D-s téridő (ultratér), ami túl van az 5D-s kültéren, mivel két oldalról körülveszi azt, szeparátor rétegekkel elválasztva tőle. A mi triász univerzumunk főszeránja által keltett természetes téridő legfelső dimenziószintje. A 6D-s ultratest kiterjedése a feltérfogat vagy feltérszín, határa kültérfogat vagy kültérszín, egységnyi kiterjedése a feltömet. Lásd még: Felvilág, Kültér, Túltér, Téridő, Időtopológia.
Felvilág: A 6D-s feltéri téridő régi neve, ami körülveszi az 5D-s külteret (régi nevén külvilágot). Lásd még: Feltér, Kültér, Túltér, Téridő.
Feneketlen mélység: Az idősemmi egy része, a tachionok múltterének fenékzónája. Az ahun fenékzónája a jobbfenék, az ehun fenékzónája a balfenék. Aki eltűnik a balfenéken, az elment az Anyába (az anyja szoknyája mögé bújt). Azért feneketlenek ezek a fenékzónák, mert hullámterük gyakorlatilag a végtelenbe nyúlik vissza az őskáoszban, kifelé az idősemmi határáig. Lásd még: Idősemmi, Nemtér-nemidő, Őskáosz, Ahun, Ehun.
Félisten: Olyan emberi lélek, akiben legalább egy szerinó is található valamelyik kommunikációs kapu energiakvantum tároló rekeszében. Emiatt ideiglenesen halhatatlan az illető, tehát isteni tulajdonságokkal rendelkezik, ám anélkül, hogy ténylegesen isteni lélekké vált volna. Lásd még: Lélek, Szerinó.
Fény: Fénykvantum, egyszerű időhurok. Két fajtája a szerinó (téridő) és fotinó (fényidő), de a fogalmat szűkebb értelemben csak a fotinóra használjuk. Lásd még: Fényidő.
Fénycsillag: Egy kocka csúcspontjainak síkba, körvonalra való kifeszítésekor kapott nyolcágú csillag, ami geometriailag egyetlen vonal húzásával megrajzolható. Lásd: Térszerán, Fénycsillag.
Fényesszencia: A fényszerán egyik tachion forrása által kibocsátott 4D-s spirálgömbi hullámtér, ami két pozitív és egy negatív (ellenkező csavarodású) esszenciából és két csöndzónából áll. Lásd még: Fényszerán, Téresszencia.
Fényhézag: A térhézag fényszeránra vonatkozó változata. Lásd még: Térhézag.
Fényidő: A fotinó komplex, transzcendens hullámtere, ami hét önálló forrású, párhuzamosan (paralel) létező és kiterjedő spirálgömbi hullámtérből, fényesszenciából áll, valamint egy nyolcadik hiányzónából, nemfény-nemidő rétegből, ahol fényidősemmi (azaz téridő) van. Lásd még: Fotinó, Fényesszencia, Nemfény-nemidő, Fényidősemmi.
Fénynyolcas: A monász vagy monád fényszerán által keltett fényidő, ami hét párhuzamos fényesszenciából és egy nemfény-nemidő zónából áll. Lásd még: Fényidő.
Fényosztás: Egy triád fotinó átalakulása diáddá vagy egy diád átalakulása monáddá, a fénynyolcasok számának csökkentésével. Lásd még: Fénynyolcas, Fotinó, Fényszorzás, Fényidő.
Fényprodukció: A fényidő fénydimenziószámának növelése a fényszerán harmadlagos csavarodása révén. Lásd még: Fényidő, Fényredukció, Fényszorzás.
Fényredukció: A fényidő fénydimenziószámának csökkentése a fényszerán harmadlagos csavarodásának megszűntetésével vagy fényosztással. Lásd még: Fényidő, Fényosztás, Fényprodukció.
Fényszál: Az energiakvantumok időhurkában ciklikusan felvillanó forráslátomás megkettőződés eredményeként kialakuló, és az időhurok forrásaiból szálszerűen elágazó időpontsorozat, régi nevén légvonal, mely a rendszert összekapcsolja minden hullámtéren keresztül a keltő forrásával (felettes létezőjével) és a keltett forrásaival (alattvaló létezőivel). Fényszál húzódik szerinó és szerinó között, szerinó és fotinó között, valamint fotinó és fotinó között. Lásd még: Légvonal, Időszál.
Fényszerán: A fényidő időhurok forrásrendszere, fénykvantum. A téridőben keletkezik a szerinókból, geometriai szerkezete egy 4D-s hiperoktaéderre hasonlít (3D-ben kockára). Másolatai a fotinók, a halandó fénylények, olyan teremtmények, akik csak a téridőben képesek megmaradni. Lásd még: Fényidő, Fotinó.
Fényszorzás: Egy monád fotinó átalakulása diáddá vagy egy diád átalakulása triáddá, a fénynyolcasok számának növelésével. Lásd még: Fénynyolcas, Fotinó, Fényosztás, Fényidő.
Fényszóró: Az időhurok azon tulajdonsága, hogy másolati időhurkokat kelt és dobál ki magából ciklusonként, vagyis fénykvantumokat szór ki magából, mint a csillagszóró. Lásd még: Időhurok.
Fényszünet: A térszünet fényszeránra vonatkozó változata. Lásd még: Térszünet.
Fluidkom: Fluidszálas kommunikátor, a proton-elektron részecske párt összekapcsoló időszálakon keresztül működő jelátviteli berendezés. Lásd még: Fluidszál.
Fluidszál: A barion részecskesorozat tagjait összekapcsoló időszál köteg. Ide tartozik a proton részecskét az elektron párjával összekapcsoló időszál köteg, valamint a részecskét a felettes létezőjéhez kapcsoló időszál köteg és a részecskét a leszármazott részecskéihez kapcsoló időszál köteg is. Fluidszál húzódik anyag és anyag között, anyag és szubanyag között, szubanyag és szubanyag között. A rendszer pontos szerkezetét még nem ismerjük. Lásd még: Barion, Időszál, Anyag, Szubanyag.
Folyóvíz: Tardion, a két egymás számára létező Mandu okforrás primer, Víz típusú, egyszeres belső idősűrűségű és pozitív idejű hullámtere, azaz a Bindu (létező) múlttere. A két egység által alkotott létezőt hívjuk szóösszevonással kegyelemnek, a lételem szó mintájára. Folyóvíz azért, mert folyik mozog a múlttér és a forrása is Víz-szerűen. Lásd még: Tardion, Mandu, Bindu, Idő, Víz.
Fotinó: Fénykvantum, fényidő, a téridőben keletkezett másolati időhurok. Szerkezetileg egy 4D-s hiperoktaéder, ami a 3D-be kilapítva kocka alakot vesz fel, síkmetszeti rajza egy nyolcágú csillag. Benne hét tachion másolódik körbe, közepén egy szívpont villan fel ciklusonként négyszer. Lásd még: Fény, Fényidő, Időhurok.
Föld: Az anyagi (és szubanyagi) részecskék régi neve a misztikában. Tágabb értelemben ide tartozik minden barion típusú időtartály rendszer, beleértve a lelkeket is. Lásd még: Anyag, Elemek, Lélek.
Földindulás: Olyan kozmikus katasztrófa, aminek hatására a Föld mozgási paraméterei megváltoznak. Ezek: forgási sebesség, forgástengely dőlésszöge, keringési sebesség és keringési pálya a Nap körül. A változás mértékétől függően szökőárral vagy hiperdagállyal járhat, valamint földrengésekkel és vulkánkitörésekkel. Lásd még: Égindulás.
Főszerán: Az első térszerán, más néven a Mindenható Fiú Isten, Aki a két Teremtő okforrás közvetlen másolata. Hívjuk még Brahmának (hindu mitológia), elevennek (a 11. létező) vagy bolygótűznek (körbekeringő Tűz) is. Ő a legelső időhurok, az alfatéri téridő forrása, a kiterjesztett erősség a káoszban, az elsőrangú létező, akiből az időszál univerzum elágazik. Másolatai a szerinók, a halhatatlan istenek, aki képesek megmaradni az idősemmiben. Lásd még: Térszerán, Szerinó, Isten, Eleven, Időhurok.
Futótűz: Tachion, az emanáció sebességénél gyorsabban haladó okforrások kúp alakú, Tűz típusú, kettős belső idősűrűségű és negatív hullámtere, múlttere. Futótűz, mert fú-fut a tó-ó Tűz-szerűen.
Vissza a szótár tartalmához