TEREMTÉSFILOZÓFIAI SZAKSZÓTÁR

I-Í

ICŰ: Idegen Civilizáció Űrhajója. Minden szemmel, érintéssel vagy műszeresen észlelhető, nem földi gyártmányú űrhajó. Lásd még: ART.

Idő: A létezés megnyilvánulási formája. Pontszerű forrása, és abból kiáradó transzcendens, gömbszerű hullámtere van, ami a más forrásokra gyakorolt kölcsönhatása okán azok mozgásállapotának megváltozását okozza. Ezért tekintjük az időt közismerten (filozófiai értelemben) változásnak, ami információ tartalommal bír a szemlélője számára. Lásd még: Létezés, Megnyilvánulás, Időforrás, Időhullám.

Időablak: Olyan térablak, aminek két oldala egymáshoz képest időcsúszásban létezik, így a rajta való áthaladás során időutazás végezhető a múlt vagy a jövő irányába. Gyakorlati megvalósítása az időalagút, ami tulajdonképpen egy korlátozott képességű időgép, amin keresztül az alagút létrehozása és megszüntetése közti időtartományon belül lehet tetszőlegesen oda-vissza mozogni. Lásd még: Kronovizor, Időcsúszás.

Időcsúszás: Kronodivergencia. A térugrás során mellékhatásként jelentkező sajátidő eltolódás a múlt vagy a jövő irányába az indulási pont sajátidejéhez (etalonidőhöz) viszonyítva. A szerinó ciklikus rendszerének elkerülhetetlen manipulációja okozza. Lásd még: Térugrás, Etalonidő.

Idődimenzió: Skaláris, azaz gömbszerű kiterjedés minden irányba. Az irányok az elért jelenpontok számával azonosak, amik számára a hullámtér forrása létezik. Lásd még: Dimenzió, Térdimenzió.

Idődimenziószám: Időkiteljesedési szám. Egy rendszer idődimenzióinak száma a külső szemlélőpontok számának felel meg (ez maximum n-1 db lehet), akik számára létezik, mivel ezen pontok belül vannak a skaláris kiterjedésén. Lásd még: Idődimenzió.

Idődoppler: Az időforrás mozgása miatt fellépő idősűrűség változás, aminek modulációja a transzcendens információ (Christian Doppler osztrák fizikus nevéből). Lásd még: Térdoppler, Idősűrűség, Informetria.

Időforrás: Jelenpont, a gömbszerűen kiterjedő időhullámtér kiindulási pontja. Lásd még: Jelenpont, Idő.

Időhullám: Az idő fizikai megnyilvánulási formája, az időforrásból gömbszerűen kiáradó, transzcendens hullámtér, ami a végtelenbe tágul, a forrását elhagyva nem változik meg, nem szűnik meg és megőrzi modulációs jellemzőit. Rétegei kölcsönhatásba lépnek minden elért időforrással, a taszítási vektoruknak megfelelően áthelyezve őket az eseménytérben. Lásd még: Idő, Időforrás, Időinterferencia, Eseményhorizont, Taszítási vektor.

Időhurok: Tartósan önfenntartó (s ezért stabil létezésűnek tekinthető), ugyanakkor ellentmondásos működésű jelenpont visszacsatolás, azaz ciklikus sajátidő rendszer. Amikor egy tachion forrása a saját múltjába visszakanyarodik, önmaga múltbeli képeit kezdi el látni és léteztetni ciklikusan. Az első időhurok a két Teremtő által létrehozott Mindenható Fiú Isten, a főszerán, aki a teremtőinek primer időszálain alkot egyfajta csomószerű látszatjelenséget. Az egyszerű időhurkokat energiakvantumoknak is hívjuk, ezek a térkvantumok (szerinók) és fénykvantumok (fotinók). A komplex időhurkok az összetett rendszereket keltik, a leleon sorozat elemeit (lélek részecskék) és a barion sorozat elemeit (anyagi részecskék). Lásd még: Tachion, Teremtő, Főszerán, Isten, Energiakvantum.

Időinterferencia: Az egymáson változás nélkül áthaladó időhullámok által keltett álló vagy mozgó hullámkép, ami hatással van a belekerülő időforrásokra, időhurkokra. Lásd még: Gravitációs hullám, Időhullám, Szinkrodinamizmus, THZ.

Időmegállás: Egy okforrás vagy időhurok sajátidejének látszólagos megállása az eseményidőben vagy az eseménytérben, a szemlélő relatív mozgása miatt. A sajátidejében állni látszik az olyan létező, amitől a szemlélője emanációs sebességgel, sugárirányban távolodik, vagyis rajta ül egy adott eseményhorizont rétegén. Okforrás esetén az időmegállás egyik speciális esete a holtponti állapot. Lásd még: Okforrás, Időhurok, Eseményidő, Eseménytér, Sajátidő, Emanáció, Holtpont.

Idősemmi: Az őskáosz hullámtere, ahol csak ősidő van és semmi más, tehát nincs téridő, mint például a nemtér-nemidőben. Lásd még: Őskáosz.

Időspirál: Az időhurok csavarodó hullámterének (a téresszenciának) a régi elnevezése. Lásd még: Téresszencia, Idő.

Időszál: Két jelenpont között látható, folytonosan létező eseményvonal, egy időpontokból álló virtuális, egy dimenziós fizikai egyenes. Rajta a pontok időtartam különbségeinek változásával, azaz szálirányú modulációval információ áramlik át a végpontok között, azok téridőbeli távolságától függetlenül, mindig azonos sebességgel, gyakorlatilag azonnal. Több fajtája van, amik a szál végpontjainak tulajdonságaitól függően különböznek egymástól. Az időszálak összefüggő rendszerét a teremtésben Életfának nevezzük. Lásd még: Jelenpont, Életfa.

Időtartály: Egy komplex időhurok rendszer (lélek vagy anyagi részecske) THZ által körülhatárolt jelensége, régi nevén időkapszula. Lásd még: Időhurok, Lélek, Anyag, THZ.

Időtopológia: Az időbeli folytonosság általános jellemzőivel és az eseményhorizontok felületi tulajdonságaival foglalkozó időmatematikai tudományág. Lásd még: Idő, Eseményhorizont.

Időtrimmelés: Kronokonvergencia. Az időcsúszás kiegyenlítése, közel nullára redukálása a térugrás után egy speciális szerinó manipulációval végrehajtott időugrás révén. Lásd még: Időcsúszás.

Idővisszhang: Az időhurkok által kibocsátott transzcendens hullámtér domináns (elsődleges) szerkezetére háttérzajként rárakódó perturbáció (másodlagos komponens, finom elmozdulások kaotikus összessége), ami a környező időhurkok hullámtereinek eredő hatásait hordozza magán. Egyszerűbben megfogalmazva: az univerzum visszasugárzott háttérzaja. Lásd még: Háttérzaj, Világéter.

Idővisszhangosodás: Az időszálas kommunikációs rendszerekben fellépő futási sietség vagy késedelem, amit az időcsúszások okoznak (a két végpont sajátidejének elvárt pontossági korláton túli eltérése). Lásd még: Időcsúszás, Háttérzaj.

Információs visszhang: Az elcsúszott sajátidejű ciklikus rendszerek között, az összekötő időszálaikon folyamatosan átáramló információk által okozott visszhangosodás (az eseményismétlődés által okozott háttérzaj). Ezek okozzák a múltba látást, jövőbe látást és távolba látást, amit az erre érzékeny lelkek képesek tudatosan használni. A visszhang erőssége a két időpillanatot összekötő időszálak számától függ egy lokális halmazban. Minél szórtabb, időben több pillanatra szétcsúszottabb a halmaz, annál jobban szétmosódik benne a visszhang és ez gyengíti a hatását. A visszhang erőssége a sajátidő szóródás sűrűségének vizsgálatával mérhető. Lásd még: Idővisszhangosodás, Háttérzaj.

Informetria: Az információ és geometria szavak összevonásából alkotott szakszó. A létező dolgok transzcendens információ tartalmával foglalkozó tudományág az időfizikán belül. Lásd még: Emanika.

Infoszisztéma: Információs körbeáramlási rendszer, az ökoszisztéma informetriai megfelelője. Lásd még: Áramkör, Informetria.

Isten: Szűkebb értelemben a Teremtők által generált első teremtmény, a tizenegyedik létező, az első rangú létező, az első intelligens élőlény, az első időhurok, a főszerán, régi nevén a Mindenható. Tágabb értelemben minden szerinó és szerinóval rendelkező isteni lélek részecske, legtágabb értelemben pedig minden, a főszerán által keltett, belőle származó másolati rendszer együttese, az egész teremtés. Lásd még: Időhurok, Főszerán, Szerinó.

Istenség: Szűkebb értelemben minden másod vagy alacsonyabb rangú szerinó, a főszerán másolata. Tágabb értelemben minden szerinóval rendelkező isteni lélek részecske. Lásd még: Szerinó, Főszerán, Félisten.

Vissza a szótár tartalmához