TEREMTÉSFILOZÓFIAI
SZAKSZÓTÁR
O-Ó-Ö-Ő
Okforrás: Énok,
Mandu, originális
időforrás, akikből 10 darab van. Ők a
kezdeti létezők, a vanások vagy lételemek, akik az
eseményterüket
kiárasztva együtt létrehozzák az
őskáoszt. Kétféle
forgásirányúak
(balos és jobbos) és mindegyikük forgási
sebessége különböző. Nem
keletkeztek, de keltenek (időhullámokat). Lásd
még: Énok, Mandu, Bindu,
Őskáosz, Jelenpont, Időforrás, Idő.
Oldalvonal: Így
hívjuk a lélek feltudati részében
lévő időhurkokat összekötő művonalakat, amik
mentén az információk futhatnak a
csomópontok között bizonyos esetekben. A
futballból származó hasonlat arra utal, hogy az
információ ezen időszálak oldalán is
áramlik folyamatosan, vagyis a térben gömbszerűen
kiterjedve tárolódik a repülési időben a
modulációja. Lásd: Időszál, Művonal,
Gólvonal, Középvonal, Alapvonal, Felezővonal.
Originális
időforrás:
Okforrás, primer
létező jelenpont, ami magában
van, más jelenpontok számára létezik, nem
keletkezett és nem szűnik meg
és folyamatosan árasztja magából a
saját időhullámterét. Lásd még:
Okforrás, Jelenpont, Idő, Énok.
Orrkupak: A nagy
sebességgel (közel RV=1-el) haladó
egyszerű és komplex
időhurkok (teremtmények) hullámterének
összesűrűsödő zónája az időhurok
előtt, amit a fizikában fronthullámnak vagy
torlódási hullámfrontnak is
szoktak nevezni. Lásd még: Idődoppler, Teremtmény.
Örvény:
Spirális áramlás, szűkebb értelemben az
időhurokban keringő tachionok hullámterének
spirálgömbi szerkezete, tágabb értelemben
minden keringő és mozgó halmaz
(vízörvény, tűzörvény,
légörvény). Lásd még:
Spirálgömb, Időhurok, Időhullám.
Ősidő: Az őskáosz azon
tulajdonsága, hogy benne az
események
sorrendisége a szemlélők számára nem
határozható meg
ellentmondásmentesen. Az ősidő belső időellentmondásait a
pozitív és
negatív eseményterek rendszertelen keveredése
okozza. Minden okforrás
ősidejének telési sebessége egyedinek és
egyenetlenül változónak
látszik a forrás mozgása és forgási
sebessége miatt, minden szemlélő
számára. Lásd még: Őskáosz, Idő,
Okforrás.
Őskáosz: A 10
okforrás és az általuk
keltett különféle, eltérő belső
szerkezetű, forgásirányú és
frekvenciájú időhullámtér közös
eseménytere, vagyis a folyóvizek és
futótüzek együttese. Ez a teremtés
kezdeti, vizekből és tüzekből álló
hullámtere, ami mindenhol és
mindenkor ott van a létezésben, a téridő
hullámterében is. Ebben
keletkezik és terjed ki a téridő. Lásd még:
Okforrás, Víz, Tűz, Létező.
Vissza a szótár tartalmához