TEREMTÉSFILOZÓFIAI SZAKSZÓTÁR

T-TY

Tachion: Az emanáció sebességénél gyorsabban mozgó időforrás, ami kúp alakú transzcendens időhullámteret áraszt magából. Fő részei: jelenpont (csúcspont), fejzóna (ami egy vagy több egyszeres idősűrűségű fejbuborékból áll, sebességtől függően), toronyzóna (aminek határa az alkotó, belsejében található a kétszeres idősűrűségű toronyvíz) és a fenékzóna (amiben a farvíz található, ahová a tűzvonal vezet, a mélypontig). Lásd még: Emanáció, Jelenpont, Idő, Teremtő, Tardion.

Tachionika: A tachionok szerkezetével és tulajdonságaival foglalkozó időfizikai tudományág. Lásd még: Tachion.

TAÉT: Téridő Anomáliákra Érzékenységi Tünetegyüttes, röviden téridőiszony. Az erősebb téranomáliák által okozott, kellemetlen testi érzetekkel járó krónikus, allergia jellegű érzékenység, ami látászavarral, bőrviszketéssel, múló kiütésekkel, átmeneti rosszulléttel járhat, egyéntől függően. Főleg a térugrást végző űrhajók térforrása által kibocsátott hullámfrontok idézik elő, adott távolságon belül. Lásd még: Téridő, Térugrás, Téranomália, KÉF.

Tardion: Az emanáció sebességénél lassabban vagy maximum annyival mozgó időforrás, ami gömbszerű transzcendens időhullámteret áraszt magából. Belsejében egyszeres sűrűségű, pozitív idő található. Lásd még: Tachion, Emanáció, Idő.

Taszítási vektor: Egy időhullámréteg időforrásokra gyakorolt sodró hatásának irányát és nagyságát megadó vektornyíl, ami a kibocsátó forrás sajátidejének mozgásától, azaz a sajátidő vektortól függ. Az időfizikában hagyományosan csak a sajátidő vektort tekintjük taszítási vektornak, a hullámterjedési vektort nem. Kétféle taszítási vektor létezik. Az elsődleges vagy domináns, régebbi nevén a normális, ami lehet sugárirányú vagy azzal valamekkora szöget bezáró, de sohasem nulla hosszúságú. És a másodlagos vagy mellékes, régebbi nevén az érintőleges (tangenciális, oldalirányú), ami az elsődlegessel valamekkora szöget bezáró és esetenként nulla hosszúságú is lehet. Az érintőleges vektor nagysága az okforrások hullámterében mindig nulla (nem létezik). A taszítási vektor pozitív hullámtérben kifelé mutat, a kibocsátó forrástól elfelé, míg a negatív hullámtérben befelé, a forrás irányába. Lásd még: Időhullám, Normális, Sajátidő vektor, Hullámterjedési vektor, Pozitív idő, Negatív idő.

Társerő: Régi nevén magerők. A társmag nukleonjait összetartó vonzó erő, a nukleonokat egy kritikus határon túl eltaszító erő, valamint a részecskék felszínén megjelenő THZ-k taszító ereje együttesen. Lásd: Anyag, Társulat, Társmag.

Társhéj: Régi nevén elektronhéj. Fizikailag elképzelhetők olyan társulatok is, amik héjában nem csak elektronok találhatók, hanem másfajta részecskék. Az antianyag elektronhéjának a neve értelemszerűen pozitronhéj. A társhéjjal nem rendelkező részecske halmazok a társmagok. Lásd: Anyag, Társulat, Társmag.

Társmag: Régi nevén atommag. Neutronokból és protonokból álló, szorosan összetapadó részecske halmaz. Lásd: Anyag, Társulat, Társhéj.

Társmagcsillag: Régi nevén neutroncsillag. Neutronokból és protonokból álló hatalmas társmag az űrben, aminek felszínén a proton párjukból kiszorult és oda visszajutni képtelen elektronok alkotnak folyadékszerű héjat. Lásd: Anyag, Társulat, Társmag, Fekete csillag.

Társóra: Régi nevén atomóra. Lásd: Társulat.

Társrács: Régi nevén atomrács. A társulatok kötések kialakulásakor felépülő térbeli rácsszerkezet. lásd: Anyag, Társulat, Magrács.

Társulat: Régi nevén atom. A stabil elemi részecskék (neutronok és protonok, illetve elektronok) összetapadásakor keletkező részecske halmaz, ami lehet stabil vagy bomlékony, homogén vagy heterogén. Lásd: Anyag, Társmag, Társhéj.

Társulati kötés: Régi nevén kémiai kötés. A társulatok között fellépő vonzóerő, ami adott távolságban megtartja egymástól a szomszédos társulatokat. Lásd: Anyag, Társulat, Társerő.

Terembúra: A téridő transzcendens hullámterének gömbszerű határa, a térbúra régi neve. Lásd még: Térbúra, Téridő.

Teremtési sebesség: A Teremtő Atya tachionjának az a sebessége, amivel haladva és önmagába visszakanyarodva képes létrehozni az első térszeránt, vagyis az Istent. Ennek értéke a számítógépes modellek szerint közelítően: RV=3,1622 azaz négyzetgyök tíz. Lásd még: Tachion, Időhurok, Szívsebesség.

Teremtési tartomány: A Teremtő tachion toronyzónájának felső részében található, néhány időrétegből álló zóna, amibe visszakanyarodva és belépve a tachion jelenpontja stabilan (ciklikusan) önfenntartó időhurkot (főszeránt) képes kelteni. A tartomány részei a teremtési lencsék, amikben a töréspont megjelenik a törésvonalon, ezeket régen a vallásokban és a misztikában mandorlának hívták, mandula alakjuk miatt. Az időhurkok tachionjai is csak akkor képesek fenntartani az időhurkot, illetve további másolatokat kelteni magukból, ha a behúzási tartományukba hatolnak be. Lásd még: Tachion, Teremtő, Töréspont, Törésvonal, Behúzási tartomány.

Teremtmény: Tágabb értelemben minden időhurok, másolati időrendszer az Istentől (főszerán) kezdve, tehát a létezésben megfigyelhető olyan időforrások, amik nem okforrások. Szűkebb értelemben egy időhurok közvetlen és közvetett leszármazottai, másolati rendszerei, tehát alárendelt létezői az Életfán. Lásd még: Teremtő, Időhurok, Isten, Okforrás.

Teremtő: Olyan okforrás tachion, ami szerkezetileg alkalmas rá, hogy térszeránt hozzon létre, megfelelő körülmények között interakcióba lépve egy másik Teremtővel. A főszeránt (a mi univerzumunk térszeránját) keltő Teremtők a Nagy Atya (Öregisten Idő) és a Nagy Anya (Öreganya). Az Atya (Az) aktív, az Anya (Ez) passzív teremtőként vesz részt a keltési folyamatban. Lásd még: Okforrás, Tachion, Főszerán.

Teremtőgép: Egy időhurok célirányos manipulációjával másolati időrendszereket keltő, és strukturáltan formába (kivetített gravízióba) rendező berendezés, ami anyagi részecskéket és energiakvantumokat teremt, végső soron tárgyakat hozva létre. Lásd még: Teremtő, Teremtmény, Időhurok, Anyag, Energiakvantum, Gravízió.

Tetejetlen fa: Az Életfa azon tulajdonsága, hogy időszálai a Mindenhatón keresztül a primer élvonalhoz kapcsolódnak, aminek mindkét vége a végtelenségig nyúlik. A felső vége, a csúcspontja a Teremtő okforrás mozgása miatt nyúlik folyamatosan, míg az alsó vége, a mélypontja a feneketlen mélységbe vezet, ahonnét az okforrás jött. Lásd még: Életfa, Primer élvonal, Teremtő, Csúcspont, Mélypont.

Tetrás-szalag: Topológiailag kétoldalú felület, ami úgy készíthető, ha egy Möbius-szalagot hosszában körbevágunk úgy, hogy a vágás során nem érintjük a felület szélét. Lásd még: Időtopológia, Möbius-szalag.

Tér: A 3D-s téridő (az általunk ismert és észlelt fizikai világ kiterjedése), amit két oldalról a 4D-s túltér vesz körül, szeparátor rétegekkel elválasztva tőle. A 3D-s test kiterjedése a térfogat vagy térszín, határa a felület vagy felszín, egységnyi kiterjedése a köbtartalom (térfogat). Lásd még: Téridő, Túlvilág, Szeparátor, Időtopológia.

Térablak: Két térbeli hely között létesített átjáró (nem alagút), két vagy három dimenziós térkapu, ami bilokáció segítségével teszi lehetővé a rajta áthaladó dolgok azonnali transzportációját egyik oldalról a másikra. Lásd még: Bilokáció.

Téranomália: A téridő keltési rendszerében bekövetkező olyan torzulás, perturbáció, ami a hullámterét drasztikusan megváltoztatja és mérhető hatást gyakorol a téresszenciákban létező dolgokra. A fizikában hívják térháborgásnak is. Szélsőséges esetben kitüremkedést, annihilációt vagy bilokációt is okozhat. Lásd még: Téridő, Téresszencia, Kitüremkedés, Annihiláció, Bilokáció, Égszakadás, TAÉT.

Térbúra: A téridő transzcendens hullámterének gömbszerű határa, régi nevén a terembúra. Szűkebb értelemben használjuk még a Naprendszert övező és védő erőtérpajzs, dimenzió szeparátor megnevezésére is, ami elhatárolja a bolygórendszert a mélyűrtől. Lásd még: Terembúra, Téridő, Szeparátor.

Tércsillag: Egy oktaéder csúcspontjainak síkba, körvonalra való kifeszítésekor kapott hatágú csillag, ami geometriailag három olyan háromszögnek felel meg, amiknek egy közös csúcspontja van és így egyetlen vonal húzásával megrajzolható. Lásd: Térszerán, Fénycsillag.

Tércsúszás: Belépési pontatlanság térugráskor. A számított belépési ponttól való térbeli eltérés, véletlenszerű elhajlás az ugrást perturbáló hatások eredményeként. Az időcsúszás logikai párja, amit tértrimmeléssel lehet kiegyenlíteni. Lásd még: Érkezési divergencia, Térugrás, Tértrimmelés.

Térdimenzió: Vektoriális kiterjedés meghatározott irányokba. Mérőszáma megadja a kiterjedésben elhelyezhető térkereszt egymásra merőleges szakaszainak számát. Lásd még: Térkereszt, Dimenzió, Idődimenzió.

Térdimenziószám: Térkiteljesedési szám. Egy rendszer lokális vagy globális térdimenzióinak száma a benne elhelyezkedő, egymásra merőleges legkisebb térbeli kiterjedéseknek felel meg. Ennek értéke a nullától kezdve bármely pozitív egész szám lehet és egy térkereszt ráillesztésével határozható meg. Lásd még: Térdimenzió, Dimenzió, Térkereszt.

Térdoppler: A térforrás mozgása miatt fellépő térsűrűség változás, ami a térnyomás változásának az oka. Lásd még: Térsűrűség.

Térerősítő: A lokális téridőt, a helytartó bétaterét megerősítő másolati szerinó, ismertebb nevén megtartó, általában égitestek vagy űrhajók, űrállomások belsejében vagy azok körül. A távoli szerinók alacsony görbületű hullámrétegeinek teremtményekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait ellensúlyozza a saját közeli, nagy görbületű hullámterével. A térerősítők megvédenek a téranomáliáktól, stabilizálva a környezetükben lévő ciklikus rendszerek térszinkrontartó működését. A térerősítőként szolgáló angyalokat a misztikában quiddisinnek (kvintiszín) hívják. Lásd még: Téridő, Bétatér, Szerinó.

Téresszencia: A térszerán egyik tachion forrása által kibocsátott 4D-s spirálgömbi hullámtér, régi nevén térszelet, ami két pozitív és egy negatív (ellenkező csavarodású) esszenciából és két csöndzónából áll. A benne létező dolgok számára potenciál gödörként hat, megtartva azokat a saját frekvenciájának megfelelő rezgésben a szeparációs tulajdonságával. Lásd még: Térszerán, Téridő, Térszelet, Szeparátor.

Téresszencia jelzőszíne: A párhuzamos univerzumok megkülönböztetésére színeket használunk. A mi térhatosunk téresszenciáinak jelzőszínei a piros, sárga, zöld, kék és ibolya. A mi univerzumunk színe ebből megállapodás szerint a kék. Az első hipertéri térhatos téresszenciáinak jelzőszínei a rózsaszín, bézs, világoszöld, világoskék és lila, míg a második hipertéri térhatoséi a vörös, narancs, barna, sötétkék és indigó. A nemtér-nemidő réteget és a térszünetet sötétszürkével, a térhézagokat világosszürkével jelöljük. Lásd még: Téridő, Térhatos, Téresszencia, Univerzum, Nemtér-nemidő, Térhézag, Térszünet.

Térhatos: A monász vagy monád térszerán által keltett téridő, ami öt párhuzamos téresszenciából és egy nemtér-nemidő zónából áll.

Térhézag: A téridő egy térszeletének hullámrétegei közt kimaradó üres tartomány, aminek mérete túl kicsi ahhoz, hogy elpusztítsa a belekerülő halandó, azaz téridőfüggő teremtményeket. A monász térszerán térhézagai a legkisebbek, a diászéi vastagabbak, a triászéi még vastagabbak. Fizikailag azonos a térszünettel, de eltérő hatású a belekerülő időhurkokra. Lásd még: Téridő, Térszünet.

Téridő: A térszerán komplex, transzcendens hullámtere, ami öt önálló forrású, párhuzamosan (paralel) létező és kiterjedő spirálgömbi hullámtérből, téresszenciából, univerzumból áll, valamint egy hatodik hiányzónából, nemtér-nemidő rétegből, ahol idősemmi van. Hívjuk levegőnek, világéternek is. Az idősemmiben lévő ősidővel ellentétben a téridőben a pozitív és negatív eseményterek rendezetten keverednek, így az események sorrendisége meghatározhatóvá válik. Lásd még: Térszerán, Téresszencia, Kvintesszencia, Szeparátor, Nemtér-nemidő, Alfatér, Levegő, Térhatos.

Térimpulzus emisszió: Szűkebb értelemben csak a transzporthullám kibocsátása, de tágabb értelemben a térsűrítési folyamat is ide tartozik. A transzporthullámból elméletileg elegendő egyetlen hullámfrontnyi is a kiszinkronizálódáshoz, a gyakorlatban azonban több hullámfrontnyi szokott lenni, a térsűrítés emissziójának hossza pedig a vektoron ugrás mértékétől függ. Lásd még: Transzporthullám, SZMTG, Térsűrítés.

Téringadozás: A térszerán önkeltési folyamatának perturbációja, ami a téridő hullámterének ideiglenes és folyton változó torzulásaiban jelentkezik. Enyhe téranomáliának tekintjük, ami csak nehezen vagy egyáltalán nem mérhető. Lásd még: Téridő, Térszerán, Téranomália.

Térirányvektor szinkronizátor: Az n+1 dimenziós téresszenciában tartózkodó n dimenziós űrhajó n dimenzióba való visszalépését segítő berendezés, ami meghatározza az n dimenziós téresszenciában a forgásirányokat. Az űrhajónak ehhez kell beállítania magát belépés előtt, ha nem akar betüremkedést vagy tértükröződést elszenvedni. Lásd még: Térugrás, Térváltás, Tértükröződés.

Térizolátum: Olyan alfatéri téridő buborék, ami elszigetelődik minden más alfatéri téridőtől az őskáoszban (a távolsága és helyzete miatt), vagyis nem látható az eseményidőben, csak időszálon keresztül elérhető. Ilyen elvileg akkor keletkezhet, ha az nD-s alfatéri univerzumban keltünk egy n+1D-s térbuborékot, amiben a rendszer kifordulhat az nD-ből, majd ott is marad és térredukció után kiszinkronizálódik a térből, eltűnik a szem elől. Elszigeteltségében hasonló a térzárványhoz, de elzártabb annál. Lásd még: Alfatér, Őskáosz, Térredukció, Térzárvány.

Térkereszt: Olyan egyenes térszálakból álló geometriai objektum, ahol minden egyenes egy pontban metszi egymást és mindegyik merőleges az összes többire (lásd a klasszikus euklideszi XYZ koordinátarendszert). A térkereszt egyeneseinek száma megadja a beágyazási környezetének térdimenziószámát. Segítségével határozható meg egy objektum pontjainak beágyazási száma is, ami révén megállapítható, milyen geometriai és topológiai alkotókból áll. Az egyeneseket az alábbi betűkkel jelöljük sorrendben: XYZVUTSRQP... Lásd még: Térszál, Térdimenziószám.

Térkonverzió: A lokális téresszencia kiteljesedési változóinak átalakítása, bővítése vagy csökkentése térkonverterrel. Lényegében a dimenziószint növelése vagy csökkentése. Lásd még: Kvantumtranszformáció.

Térnyomás: Az egy szerinóból eredő, domináns hatású helytartóból érkező hullámfrontok mozgató ereje, amit a téresszencia taszítási vektorai fejtenek ki az egységnyi térfogatban lévő teremtményekre (időhurkokra). Lásd még: Szerinó, Téresszencia, Térugrás, Taszítási vektor, Térsűrűség.

Térosztás: Egy térszerán által végzett forráshely csökkentés, ami az önkeltési folyamat célirányos redukciójának eredménye. Mivel az eredménye tartós, nem tekintjük téringadozásnak, sem téranomáliának. Műveletileg nem azonos a matematikai osztással, az eltűnő forráshelyek térszünetet hagynak hátra maguk után. Így a triász téridőből diász, a diászból pedig monász keletkezhet. Lásd még: Térhatos, Szerinó, Térszorzás, Téridő.

Térprodukció: A téridő térdimenziószámának növelése a térszerán harmadlagos csavarodása révén. Lásd még: Téridő, Térredukció, Térszorzás.



Térredukció: A téridő térdimenziószámának csökkentése a térszerán harmadlagos csavarodásának megszűntetésével vagy térosztással. Lásd még: Téridő, Térosztás, Térprodukció.

Térsűrítés: A térugrás folyamata során a nemtér-nemidőben végzett vektoron ugrás fizikai művelete, melynek során irányított szerinó manipulációval eltorzítják az űrhajó megtartó szerinóját. Lásd még: Térugrás, Szerinó, Térimpulzus emisszió.

Térsűrűség: Az egy szerinóból, domináns hatású helytartóból érkező, egységnyi térfogatra eső téresszencia hullámfrontok számától függő fizikai tulajdonság, ami a téridő frekvenciájával arányos és az időhurok mozgási paramétereitől függ. Lásd még: Szerinó, Téresszencia, Térugrás, Térimpulzus emisszió, Térnyomás.

Térsűrűsödés: Más néven térkontrakció a téresszencia hullámrétegeinek összenyomódása az egyenes vonalon mozgó szerinó előtt (térdoppler). A hullámhossz ilyenkor közelít a nullához, de nem érheti el azt, mert az időhurok határsebessége alatta marad az emanációénak. A hullámtér térsűrűsége pedig közelít a kvázi végtelenhez a torlódási hullámfrontban (orrkupak). Lásd még: Téresszencia, Szerinó, Térdoppler, Orrkupak, Térsűrűség, Tértágulat.

Térszál: Két térbeli pont között ábrázolt, az időben nem létező, csupán képzetes vonal, ami folytonosan van. Egy dimenziós matematikai egyenes, aminek pontjai között azonos távolság van, tehát a modulációja nem értelmezhető. Lásd még: Időszál.

Térszelet: A téresszencia régi neve, lásd: ott.

Térszennyezés: A nemtér-nemidőbe kilépő űrhajók sajáttere, amiből a hajó távozása után meddő hullám lesz és térszünetet hagy hátra maga után. Ez egy hatósugáron belül zavarhatja más űrhajók vektoron ugrását. A kitüremkedések szintén térszennyezést okoznak a nemtér-nemidőben. Lásd még: Nemtér-nemidő, Térugrás, Vektoron ugrás.

Térszerán: A téridő időhurok forrásrendszere, térkvantum. Az őskáoszban keletkezik a főszeránból. A nemtér-nemidőben további szerinókat, a téridőben fotinókat kelt magából. Lásd még: Téridő, Főszerán, Szerinó.

Térszorzás: Egy térszerán által végzett forráshely sokszorozódás, ami az önkeltési folyamat célirányos perturbációjának eredménye. Mivel az eredménye tartós, nem tekintjük téringadozásnak, sem téranomáliának. Műveletileg nem azonos a matematikai szorzással, mivel a szerinó csak egy, kettő vagy három térhatos keltésére képes. Így a monász téridőből diász, a diászból pedig triász keletkezhet. Lásd még: Térhatos, Szerinó, Térosztás, Téridő.



Térszünet: A létszünet azon speciális fajtája, amikor az objektum nem semmisül meg, hanem csak eltűnik az eseményhorizont terének közepéből. Ilyet keltenek maguk után a térugrást végző űrhajók amikor kiugranak a téresszenciából vagy amikor egy térszerán térosztást végez, megszüntetve valamelyik térhatosát. A térszünet előtt meddő hullámok haladnak. Lásd még: Létszünet, Térugrás, Meddő hullám.

Tértágulat: Más néven térdilatáció a téresszencia hullámrétegeinek megritkulása az egyenes vonalon mozgó szerinó mögött (térdoppler). A hullámhossz ilyenkor közelít az időhurok aktuális körülfordulási átmérőjének kétszereséhez, de nem érheti el azt, mert az időhurok határsebessége alatta marad az emanációénak. A hullámtér térsűrűsége pedig közelít az álló térforrás térsűrűségének feléhez a fenékzónában (farvíz). Lásd még: Téresszencia, Szerinó, Térdoppler, Tachion, Térsűrűség, Térsűrűsödés.

Tértrimmelés: A tércsúszás kiegyenlítése, közel nullára redukálása, amikor a rossz helyre érkező űrhajó térbeli mozgással vagy kisebb pontosító ugrásokkal oda megy, ahová a számítások szerint érkeznie kellett volna a nagy távolságú térugrást követően. Ennek is van TPK-ja. Lásd még: Tércsúszás, Térugrás, Érkezési divergencia, TPK.

Tértükröződés: Dimenziószint váltással történő teljes vagy részleges szimmetriaváltás (átfordulás), az űrhajót alkotó időhurkok keringési irányának és forrásaik forgásirányának tükrözése, antipárrá alakítása. Balosból jobbos és fordítva, fizikailag egy 180 fokos n+1D-s elfordulással. Lásd még: Antianyag.

Térugrás: Azon folyamat, mely során egy dolog (általában űrhajó vagy lélek) térváltást végezve kiszinkronizálódik a számára helyet adó téresszenciából a nemtér-nemidőbe, majd különféle szerinó manipulációk után beszinkronizálódik ugyanazon téresszenciába vagy egy másik téresszenciába egy másik helyen. Ezen a módon az emanációs sebességnél nagyobb relatív téridőbeli elmozdulás is végezhető. Fajtái ABC sorban: 1. árokugrás, 2. bakugrás, 3. bázisugrás, 4. békaugrás, 5. bokorugrás, 6. bolhaugrás, 7. elforduló ugrás, 8. fejesugrás, 9. félreugrás, 10. gyorsuló ugrás, 11. halálugrás, 12. hármasugrás, 13. hátraugrás, 14. helybenugrás, 15. hiperugrás, 16. időugrás, 17. irányváltó ugrás, 18. lóugrás, 19. magasugrás, 20. menekülő ugrás, 21. mélyugrás, 22. műugrás, 23. párhuzamos ugrás, 24. rúdugrás, 25. síugrás, 26. szekrényugrás, 27. tandemugrás, 28. távolugrás, 29. toronyugrás, 30. vakugrás. Lásd még: Térváltás, Kiszinkronizálódás, Beszinkronizálódás, Szerinó, SZMTG, Térimpulzus emisszió, Térsűrítés.

Térugrómű: A nemtér-nemidőben való vektoron ugrást előidéző térsűrítő berendezés. Lásd még: Térsűrítés, Vektoron ugrás.

Térváltás: Olyan egyszerű térugrás, vektoron ugrás nélkül, amikor az űrhajó egyik téresszenciából átlép egy másik, általában szomszédos téresszenciába. Lásd még: Beszinkronizálódás, Kiszinkronizálódás, Téresszencia, Térimpulzus emisszió.

Térváltómű: A téresszenciából való kiszinkronizálódást vagy beszinkronizálódást előidéző berendezés. Lásd még: Térváltás, SZMTG.

Térzavarás: Szándékosan létrehozott térszennyezés, a térugrások megakadályozására, illetve hatótávolságuk csökkentésére a pontatlanságuk növelésével. Van egyszerű és többlépcsős térzavarás, amikor a térszennyezés saját téresszencia hiányzónájában újabb térzavarást keltenek, akár több lépcsőben is, a zavarás kikerülésének megakadályozására. Lásd még: Térszennyezés, Térugrás.

Térzárvány: Olyan nD-s, véges kiterjedésű tartomány, mely n+1D irányából teljesen zárt és kvázi áthatolhatatlan fallal (szeparátorral, erőtérpajzzsal) védett. A nemtér-nemidő felől sem lehet beleugrani űrhajóval, de fala átjárható az időhullámok számára. Lásd még: Erőtérpajzs, Szeparátor.

TFR: Távolsági Felderítő Robotszonda. Olyan űrszonda, ami képes térugrással csillagközi távolságokat megtenni és felderítő tevékenységet végezni, önállóan vagy távirányítással. Lásd még: Térugrás, Ugrásvezető szonda.

THZ: Taszítási Határ Zóna. Az elemi részecskék (barionok és leleonok) felszínjelenségét okozó hullámtéri időinterferencia, aminek taszítási vektorai minden beleszaladó időhurkot úgy deformálnak, hogy annak hatására eltaszítódik onnan. A THZ minden irányból taszító, fénysebességgel keletkezik a részecske időhurkainak hullámterében és szűnik meg egy adott távolságban. Ennek köszönhető a részecskék megfoghatósága és ütköztethetősége, lényegében az összes fizikai kölcsönhatás (magerők, elektronpályák, mágneses tér, atomi kötések, gravitáció). Lásd még: Anyag, Időinterferencia, Taszítási vektor, AHZ.

Tisztatér: Olyan téresszencia, amiben nincsenek időtartályok (lélek és anyagi részecskék), csak szerinók és fotinók a térforrás körül. Lásd még: Téridő, Téresszencia, Időtartály, Vakfolt.

Tisztítótűz: A bétaterek nemtér-nemidő rétege, ahol alfatér van, régi nevén a purgatórium. A 4D-s téresszencián belüli lokális 3D-s (vagy 4D-s) téridők melletti nemtér-nemidő réteg, amiben a fény, az anyag és a lélek képes megmaradni, de ez a zóna általában üresen marad a teremtés során. Lásd még: Alfatér, Bétatér, Nemtér-nemidő.

Tömet: A négy dimenziós túltérfogat egységnyi kiterjedésének megnevezése. Lásd még: Időtopológia.

Töréspont: A visszakanyarodó és saját múltterébe belépő tachion jelenpontja előtt felvillanó saját múltbeli jelenpont képe a törésvonalon, ami kettéhasadni látszik a tachion kettős belső idősűrűsége miatt. Lásd még: Tachion, Időhurok, Teremtési tartomány, Törésvonal.

Törésvonal: A tachion tűzvonalának (időszálának) azon szakasza egy időhurokban, amin a töréspont helyezkedik el, attól függően, hogy a tachion jelenpontja hol lép be a saját múltterébe. Hosszát és alakját (görbéjét) az időhurok behúzási tartománya határozza meg. Lásd még: Tachion, Időhurok, Teremtési tartomány, Töréspont.

TPK: Technikai Pontossági Korlát. A technikailag elvégezhető (műszakilag lehetséges) legnagyobb pontosságú időtrimmelés esetén megmaradó sajátidő különbség (minimális időcsúszás) az etalonidő és az űrhajó fedélzeti ideje között. A TPK kifejezés használható még a tértrimmeléssel kapcsolatban is. Lásd még: Térugrás, Időcsúszás, Időtrimmelés, Etalonidő, Sajátidő, Fedélzeti idő, Tértrimmelés.

Transzporthullám: A térváltómű szerinója által kibocsátott fázismodulált téresszencia hullámréteg, ami kiszinkronizálja vagy beszinkronizálja az űrhajó anyagát az alfatérbe egy véges hatósugáron (deportációs zónán) belül. Lásd még: Térváltómű, Téresszencia, Alfatér, Deportációs zóna, SZMTG, Térimpulzus emisszió.

Triád: Három fénynyolcast felváltva keltő fotinó, aminek háromszor 7 fényesszenciája 6 vagy 7 térdimenziós. Lásd még: Monád, Diád, Fénynyolcas, Fotinó.

Triász: Három térhatost felváltva keltő szerinó, aminek háromszor 5 téresszenciája 5 vagy 6 térdimenziós. Lásd még: Monász, Diász, Térhatos, Szerinó.

Trimmelési korlát: A technikailag elvégezhető legnagyobb, egy lépéssel megtehető időugrás távolsága, ameddig hatékonyan trimmelhetők az időcsúszások. A korláton túli időbeli távolságok több ugrással trimmelhetők egy véges, de egyelőre nem ismert határértékig. A tértrimmeléssel kapcsolatban nem használjuk ezt a kifejezést, mivel azonos a térugrás hatótávolságával. Lásd még: Időcsúszás.

Túltér: A 4D-s téridő (hipertér), ami túl van a 3D-s anyagi téridőn, mivel két oldalról körülveszi azt, szeparátor rétegekkel elválasztva tőle. A 4D-s hipertest kiterjedése a túltérfogat vagy túltérszín, határa a térfogat vagy térszín, egységnyi kiterjedése a tömet. Lásd még: Túlvilág, Téridő, Szeparátor, Időtopológia.

Túlvilág: A 4D-s túltéri téridő régi neve, ami körülveszi a 3D-s anyagi téridőt (régi nevén alvilágot vagy pokolt), ahová a lelkek kerülnek a testük halála után vagy testenkívüli élmény során. Egyes vallások mennyország néven is emlegetik. Lásd még: Túltér, Téridő, Alvilág, Lélek, Asztráltér.

Tűz: A tachionok régi neve a misztikában. Lásd még: Tachion, Elemek, Teremtő, Futótűz, Bolygótűz.

Tűzvonal: A tachion okforrásokból kivezető (de általuk nem látott) primer időszál régi neve. Lásd még: Primer időszál, Időszál, Tachion.

Vissza a szótár tartalmához