TEREMTÉSFILOZÓFIAI SZAKSZÓTÁR

V-Z-ZS

Vakfolt: Az időmegállást övező, üresnek látszó gömbszerű térbeli tartomány a tisztatérben, aminek sugara mindig kisebb a szemlélő és a szemlélt pont közti távolságnál. Lásd még: Időmegállás, Tisztatér.

Vakvágány: A meddőág régi neve. Olyan időszál, aminek a végén nincs időhurok. Lásd még: Meddőág, Meddőhányó.

Vektoron ugrás: Általában térugró űrhajók (vagy lelkek) által végzett manőver a nemtér-nemidőben, a hajó térszeránjának manipulációjával végrehajtott elmozdulás, aminek eredményeként az emanáció sebességénél nagyobb relatív elmozdulás érhető el a téridőhöz viszonyítva. Lásd még: Térsűrítés, Térugrás.

Vezérfonal: Olyan különvonal, ami a teremtményt a felettes létezőinek megkerülésével, közvetlenül kapcsolja össze az Isten valamely felsőbb rangú csomópontjával (egy isteni lelket egy nem közvetlenül leszármazott emberi lélekkel), a kommunikáció érdekében. Lásd még: Különvonal, Művonal.

Végpont: Olyan időhurok az Életfán, amiből csak felfelé vezet egy élvonali időszál, lefelé csak holtágai vannak. Lásd még: Csúcspont, Mélypont, Nyugvópont, Csomópont, Holtág, Életfa.

Világegyetem: Egy térszerán által az őskáosz ahun régiójában tartósan (hosszú időn át) keltett alfatéri téridő, és minden, ami benne található. Szerkezetileg forgásellipszoid alakú, ezért régiesen hívjuk világtojásnak is. Lásd még: Térszerán, Alfatér, Univerzum.

Világéter: Az univerzum teljes transzcendens hullámtere, más néven morfogenetikai tér vagy kozmikus háttérzaj vagy gravitációs hullámtér, ami minden információt tartalmaz a teremtésről. A világéter szót megkülönböztetésül és a pontosítás okán használjuk a többféle jelentéssel bíró éter szó helyett, ami jelent rádióhullámokat és kémiai vegyületet is. Lásd még: Éter, Háttérzaj, Akasha, Beszélő Fény Krónika.

Világfa: Az Életfa azon tulajdonsága, hogy a teremtett világ minden létező jelenségét időszálakkal összekapcsolja, felfűzve őket a két Teremtő primer időszálára. Lásd még: Életfa, Primer időszál, Világtengely.

Világmindenség: A minden létező összessége, teljessége. Világnak nevezünk minden olyan létező dolgot, ami látható mások számára, vagyis világít (kiviláglik) a létével (időhullámaival). A gyakorlatban ide tartozik minden időforrás (okforrás) és időforrásrendszer (időhurok), ami csak észlelhető a megfigyelők számára az őskáoszban és a téridőben. Lásd még: Világegyetem, Multiverzum.

Világsziget: Egy anyagi részecskékből álló, a gravitáció által összetartott részecske halmaz. Ide tartoznak a fekete lyukaktól a csillagokon és bolygókon át a nagyobb holdak is. A világsziget alsó mérethatára megállapodás szerint 1000 kilométer körül van a 3 térdimenziós világűrben, mivel ezen méret fölött formálja a tömegvonzás gömb alakúra az anyagi halmazokat. Lásd még: Égitest.

Világtengely: (latinul: axis mundi) Az Életfa azon tulajdonsága, hogy rajta minden időszálat húzó létező forog egy vagy több tengely körül a működése során. Lásd még: Világfa, Életfa.

Világtojás: Az alfatéri téridő spirálgömbi hullámterének régi neve, ami forgásellipszoid alakú. Lásd még: Alfatér, Téridő, Spirálgömb, AHZ, Világegyetem.

Víz: Tágabb értelemben az idő transzcendens hullámterének régi neve. Szűkebb értelemben egy tardion okforrás hullámtere. Lásd még: Elemek, Emanáció, Eseményhorizont, Idő, Állóvíz, Folyóvíz.

Vízvonal: A tardion okforrások által látott primer időszál, a létszál régi neve. Lásd még: Létszál, Időszál, Víz.

Zengés: Az időhullámok longitudinális modulációja, illetve az ebben őrződő információ régi neve a misztikában. Ennek megfelelően a szférák zenéje: az időhullámterek zengése. Lásd még: Levegő, Időhullám, Hang.

Vissza a szótár tartalmához