Beszámolók,értékelések

[mano1015]

Szia Csaba!
Direkt itt írok neked a fórumon, hogy mindenki láthassa.
Nem szabad letargiába esni, dolgozzunk tovább. Ez egy mérkőzés volt, sok-sok lesz még. Nagyon az út elején járunk.
Igen én felvállalom, hogy focistát szeretnénk a gyerekből nevelni. Sok jó akaró mondja , úgysem sikerül.
Nekünk szülőknek az a feladatunk , hogy minden lehetőséget megadjunk a gyerekünknek ennek érdekében.
Ez jelen pillanatban ebben az iskolában adatik meg. Előre vetíthető, hogy kell majd váltanunk, de amíg
itt vagyunk , itt kell dolgozni. /gyerekeknek,edzőknek és nekünk/
Vannak rajtunk kívülálló okok, amit szintén le kell küzdeni. /Lányom is válogatott lett és nem bírta a 6 órás edzéseket fizikailag/
Imre sem heverte még ki az egy hónapos betegségét, remélem hétről-hétre jobb lesz.
Húzó emberek is fognak még jobban játszani./már bizonyítottak párszor és még fognak is/
Csak előre!

Pá : Éva

[Anikó]

Sziasztok,

néhány gondolat, ami bennem felmerült a beszámoló elolvasása után:
(És bocs, megint hosszú leszek )

Az első: Felolvassam-e Normennek, vagy sem? Motiválja-e, vagy éppen ellenkezőleg, elkeseríti?

A következő: Nem nézünk-e egy kicsit túl messzire azzal, ha egy meccsből ilyen vacak jövőképet szűrünk le?

Szerintem, és itt jöjjön a standard szöveg: Szezonvége van, elfáradtunk. Ami itt a csapatok eredményeinél az utolsó időben történt, az valóban érdekes, a nagy nevek kikapnak olyanoktól, akiket mi "simán" vertünk. Ez nem logikus. De az igen, hogy akiktől mi kikaptunk, azok "nevek'". Az UTE, a DVSI.... Itt legalább érthető, hogy ellenük nem olyan nyugodtan, magabiztosan léptünk már fel a pályára talán, hanem már egyfajta stresszel.

Lehet, hogy "válogatott-szindrómánk" van, legalábbis én így hívom, amikor pl. az a vizilabda válogatott, aki a bajnokság során magabiztosan parádézott, vagy a kéziseink, a döntőben elbuknak, és rögtön jönnek a nyilatkozatok, hogy nem bírták a rájuk nehezedő nyomást...
Ezt korábban nem értettem meg, hát nem erre edzenek, nem erre készülnek, nem ez, amiért érdemes végigcsinálni az egészet, és akkor pszichikailag összeomlanak?? A mi fiaink lehet, hogy pont így jártak tegnap.

És most jöjjön újra a "világbéke": Nézetem szerint nekünk itt most kőkeményen a gyerekek melé kell állnuk, erősíteni az önbecsülésüket, a bátorságukat, mert ha igaz a tézisem, és a nevektől függ, hogy lépünk pályára, akkor a Sólymok ellen gondjaink lesznek.
Az is lehet, hogy csak volt egy rossz napjuk , és túlragoztam én is itt a dolgokat.
Még egy utolsó gondolat: a gyerekek nem kérik tőlünk a külföldi tornákat, nem kérik tőlünk az anyagi támogatást. Ezt ne kérdőjelezüzk meg, hogy adjuk-e nekik, ha mi gondoljuk azt, hogy a külföldi tornákon fejlődnek, és ezekre szükség van, hogy lássuk milyen szinten vannak. Ők csak szeretnek focizni, a többit mi rakjuk önként köréjük.
Abban van igazad, hogy aki nem akarja ezt csinálni, az tényleg inkább hagyja abba. A mi erőnk és különlegességük a többi csapattal szemben pont az összetartás szülők és gyerekek szintjén volt, de igazad van, itt már én is gondot látok, és ez az ami valóban elkeserít, nem a tegnapi nap.
A.

[Csaba]

Az a helyzet, hogy akiknek valóban szólna a "dorgálás" az nyílván nem szokta olvasni a honlapot. Azért megkérdőjelezem, hogy mennyire tisztességes a csapattal és a csapattársakkal szemben, ha valaki nem rakja oda magát a pályán, de azon kívül jár a szája megmondja, hogy milyen poszton akar játszani és mennyit, amikor meg bizonyítani kéne, akkor lébecol. Nem lehet mindig jól játszani ez tény, de akarni mindig kell a pályán. Én ezt nem láttam tegnap mindenkitől.

Igen, nem kérik a külföldi tornákat, valószínű, hogy inkább salzburgi szintűekre kell koncentrálni, mert olcsóbbak és reálisabbak. Talán azon is el kell gondolkodni, hogy legközelebb nem az egész keretet kell vinni, hátha felébreszthető a motiváció és nagyobb presztizse lesz a csapataba kerülésnek.

Azért kell mindenkinek elégondolkodnia, hogy labdarúgó akar-e lenni jelen állás szerint (nem biztos, hogy az lesz), mert ha már most tudja, hogy nem akar az lenni, akkor ez nem tisztességes a többiekkel szemben. Nem úgy fog hajtani, nem úgy teszi oda magát stb. Ez a korosztály, ez a munka nem tömegsport, ha valaki annak szánja, akkor az edzéseket és a meccseket is a "B" keretnél kéne látogatnia.

Cs

[Csaba]

Kedves Anikó!


Szerintem Normen tud olvasni, ha akarja elolvassa, ráadásul Ő pont olyan, aki 110%-ig odateszi magát. Plusz edzésekre jár, lemegy védeni bármelyik csapatnak segít, ha kell. Nem kell Őt félteni! Ha jól tudom rendkívül jól reagált az elmúlt napokban felmerülő esetleges konkurrencia hatására és még jobban és többet kezdett edzeni. Erre van szükségünk! Rátenni még egy lapáttal és ez a mondandóm lényege! Az Újpest, akitől kikaptunk nem az Ute, hanem egy másik csapat. Azzal a vereséggel semmi baj nem volt, mert a vad körülményekhez jól alkamazkodtak a srácok és hajtottak. A vereség nem rajtuk múlott.

Tényleg véget ér a szezon, tényleg fáradtak. De egész évben volt 6-8 olyan bajnoki, ahol a maximumot kellett volna nyújtani. Ez mégsem 30, mint a kiemelt bajnokságban! Ha nem tudnak odafigyelni, akkor nem alkalmasak az élsportra. Semmi baj, csak akkor azok a játékosok ne szenvedjen hátrányt, akik hétről-hétre hajtanak (lehet, hogy nem játszanak mindig jól, de hajtanak!)!


Kérdezd meg Norment, hogy hányan vihogtak tegnap az öltözőben és hányan lógatták az orrukat egy ilyen fontos vereség után.....na ez az, ami igazán mérvadó! Túl kell lépni egy vesztes meccs után, de 3 perc alatt? Vagy azokat nem is érdekelte igazán? Én ettől tartok!


Nincs nagy letargia, de remélem, hogy aki alkalmas az talán ezeknek a sorok hatására összekapja magát és bizonyít, ha nem így lesz, akkor én levonom a megfelelő következtetéseket.

Pá: Cs

[Csaba]

Szia Évi!

Ráéreztél a lényegre! Imi labdarúgó akar lenni, tudja mit akar és Ti ebben támogatjátok. Vannak még így egy páran a csapatban és én rájuk koncentrálok! Legyen meg a képzés, a versenyeztetés, ne menjen tönkre az eddig elvégzett munka. Egy DVSI legyőzéséhez kell az egész csapat akarása, küzdése, másképp nem megy. Egy kiemelt bajnokságban minden héten maximumot kell nyújtani és nem csak 5-6 gyerek részéről! Nagyon elkeserít, ha mondva csinált indokok miatt néhányan nem jönnek el az éppen adandó mérkőzésre vagy edzésre.

Van olyan köztünk, aki "félholtan" is játszani szeretne, mindent elkövet a gyógyulás érdekében, de ha más nem, akkor eljön és szurkol a csapatnak, a többieknek. Én erről beszélek! Nem biztos, hogy a gyerekek fejlődése érdekében maradni kell. Egy NBI-es klubban legalább mindenki hajtani akar....ez az érem másik oldala.

Nyílván szeretném, ha még ügyesebbek lennének a srácok és nem az eredményre gondolok! De az elvégzett munka, motiváció és hajtás, meghozza azt is.

Pá: Cs

[Anikó]

Szia Csaba,

telitalálat: Normen tud olvasni. Viszont nálunk ez úgy megy, hogy meccs után néha rákérdez: Írt valaki beszámolót, és ha igen, akkor számos, halaszthatatlan teendője közben felolvasom neki, ő kommentálja és már megy is tovább. Nem az a típus, aki ül a gép előtt.

Tudom, hogy nem rá gondoltál, amikor arról van szó, melyik gyerek mennyit tesz hozzá a csapathoz. Nálunk ugyan nem volt még kimondottan téma, hogy mi szeretne lenni, de azt jelen pillanatban bizton állíthatom, hogy neki a "foci az élete". Tegnap meccs után még este 8-ig fociztakTicivel, most jöttünk meg a B csapat meccséről.
Neki a B keret nem azt jelenti, mint sokaknak, hogy ciki, vagy büntetés ott is játszani, hanem azt, hogy még egy lehetősége van focizni.
A több edzés meg nem a konkurrencia hatása miatt van, hanem Belgiumra akarja formába hozni magát:-) De itt mindegy is, hogy mi miatt csinálja, csak jót tesz vele magának is, meg a csapatnak is.

Abban igazad van, hogy megint az lesz csak, hogy "kisajátítjuk" a honlapot", ezt írtuk, azt írtuk, mi lehet emögött, de akiket ez valóban érint, szokás szerint úgysem fognak reagálni. És abban is igazad van, hogy akikre vonatkozik, sokan el sem olvassák a beszámolót, a gyerekek közt meg van, aki tényleg csak kötelezőből focizik itt, vagy mert nehogy már B csapatos legyek.

Annyi kérdés és gondolat van még bennem ezzel kapcsolatban, hogy inkább itt be is fejezem, mert "betellik" a honlap, vagy lassan "helypénzt" kell fizetnem

A.

[ISI]

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

Mint mindenhez, ehhez is van egy pár gondolatom. Én is nagyon elkeseredett voltam a hétvégi meccs láttán. Most lenyugodva, hideg fejjel próbálok pozitív energiát sugározni.
Picit magyarázkodom: egállt játszottunk a KISE ellen. Két alap játékosunk betegségből éppen épült fel, kettő meg akkor is beteg volt.
Újpesti meccsről talán nincs mit írni, ELCSALÓDOTT.
DVSI: tavaly kevésbé érdemeltük meg a győzelmet mint a hétvégén. 5 ziccerből nem született gól. Talán azért lehetek szomorú, mert rossz játékkal 5 gólt lőhettünk volna. Jó játékkal........?
Ezen kívül sztem nem volt olyan mérkőzésünk, ahol izzadt volna a tenyerünk.
Mindkét másik élcsapat is tudott bukni olyan ellenfelektől, akitől nem is gondoltuk volna.

[etalon13]

BP Solymok - Gloriett SE: 0-3

Gratulálok a csapatnak és a vezetőedzőnek a szép és eredményes játékhoz! Nagy motivációval léptünk pályára és látszott a gyerekek szemében, hogy nagyon meg akarják nyerni ezt a mai mérkőzést.

Örülök, hogy mindenki egytől-egyig tudott hozzátenni a játékhoz. A kapusunk amikor kellett e helyén volt (Normi) védelmünk kiválóan muzsikált ( Lenci-Rolcsi-Krisztián-Jani), a középpályánk nagyszerűen irányított és védekezett (Marci-Andris-Imi) a csatársorunk a helyzetek 90%-át berúgta, vagy megtartotta a labdákat (Laci-Tici_Bence). Aki a csapatba csereként beállt, mindenki a tudása legjavát nyújtva maradéktalanul és hiba nélkül játszotta végig a mérkőzést (Erik-Ati-Geri-Krisz).

Nem utolsó sorban köszönöm a szülőknek, Feri bácsinak és Gombos Laci bácsinak, hogy kijöttek és megtisztelték a csapatot a szurkolásukkal!

A Budapesti Sólymokban egy szimpatikus és játékra törekvő csapatot ismertem meg, további sikereket kívánok nekik.

Nem utolsó sorban gratulálok és köszönöm a pártatlan és korrekt bíráskodást!

BJ

[etalon13]

Bocs ez kimaradt a végéről:

Hajrá ETALON, hajrá GLORIETT !!

[ISI]

Gratulálok a Fiainknak!

Így sokkal boldogabban fogok, fogunk elmenni Belgiumba. Jó érzés, hogy éles helyzetben is tudtunk jó teljesítményt nyújtani. Nagyon örülök, hogy senkivel nem történt végzetes sérülés. Irány Belgium, remegj Herta, St. Liege!