Érdemes elolvasni

[mano1015]

Hali !

Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a mitsportoljak.hu oldalon a futballisták sokat futnak csak
rossz irányba. Ezen az oldalon még sok érdekesség olvasható. Jó böngészést.

Éva

[janosz]

Igazi gyerekkereskedelem folyt
Fehér János
2012. március 24., szombat 13:49
|


A tavaly év végén módosított sporttörvény sok utánpótláskorú sportolóról és szüleikről is leveheti a terhet. Az amatőr és profi státusz tisztázása után már nem lehet szerződéssel röghöz kötni és játéklehetőségtől megfosztani a fiatalokat, és zsarolni szüleiket.
A decemberben módosított sporttörvény szerint sportszerződés amatőr sportolóval csak határozott időre, de legfeljebb egy évre köthető, valamint sportszerződés 14. életévét be nem töltött sportolóval nem köthető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes beleegyezésével válik érvényessé.

A tavaly év végéig életben lévő törvényi szabályozás hiányosságai azonban sok gyereket megfoszthattak még a sportolás élményétől is. A változást előmozdító Podolszki Attila fia révén azt tapasztalta, hogy az egyesületek nemcsak tagsági viszonyt létesítettek az amatőr sportolókkal, hanem több évre szóló profi szerződést is kötöttek velük, holott csak a maximum egyéves amatőr szerződés lett volna szabályos.

Profi vagy amatőr?

A szerződésekért persze nem kaptak semmit, nem váltak fizetett játékosokká, a szülők ugyanúgy állták a tagsági díjat, megvették a szerelést, beszálltak az utaztatásba. Viszont ha át akartak igazolni egy másik egyesületbe, akkor már érvényesítették a profikra vonatkozó szabályokat. „A sportszerződésekkel sakkban tarthatták a gyerekeket. Akár öt plusz három éves szerződéseket is kötöttek velük, ha nem tetszett az edzőnek, akkor talán kapott két-három meccset, de utána jó esetben csak a kispadon ülhetett. Átigazolni nem tudott, és fejlődésre sem volt lehetősége. Ha valaki mégis szerződést akart bontani, annak sem volt akadálya, igaz, azért már fizetni kellett. A legegyszerűbb megoldás az volt, hogy a szülőkkel vásároltatták ki a saját gyereküket. Igazi gyerekkereskedelem folyt. Erről senki sem beszél szívesen, többnyire mindenki szégyenli, hogy ezt, ha kényszerből is, de megtette, illetve azért is hallgatnak, mert még mindig féltik a gyerekük karrierjét. Én nem tagadom, 80 ezer forint plusz áfát kértek tőlem a gyerekemért.”

Hasonló esetet idézett fel évekkel korábbról másik forrásunk is. „A téli szünetben az edző elvesztette az egyik legjobb csatárunk igazolását (azaz nem játszhatott a srác meccsen), de azt mondta neki, hogy esetleg előkerülne, ha az apja megtámogatná nála 20-30 rugó készpénzzel a Fradi-családot. Fél évig csak edzett a srác, aztán örökre abbahagyta az egyesületi focit. A szponzorszerzés azóta is hasonló szemléletben mehet.”

Podolszki az ilyen pofátlanságok miatt is próbált a helyzeten változtatni, és 2004 óta több állásfoglalást kért jogi- és sportszervezetektől. „A FIFA-hoz fordultam, ott is megerősítették, hogy a szabályozás indokolatlanul korlátozza a szabad klubváltás jogát és átigazolási mozgásterét. Alapesetben akkor és oda megy, ahová akar. Indokolt és arányos korlátozásnak csak az átigazolási időszak tekinthető. A FIFA is lehetővé teszi a 18 éves kor alatti szerződéskötést, de nincs korlátozva a fiatal, oda megy, ahová akar. A FIFA-hoz hasonló állásfoglalást adott ki a nemzetközi Sportdöntőbíróság is. Az alkotmánybíróság pedig határozatában fejezte ki, hogy sérül a sportoláshoz való jog a jogi és a szerződéses viszony egyidejű alkalmazásával."

Podolszki úgy véli, kártérítést is követelhetnének a röghöz kötött gyerekek, mert a sportoláshoz való joguk sérült.

Podolszki az Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ) is elment, de a sporttörvényre hivatkozva ők sem változtattak a szabályzatukon. Az egyesületek is maradtak a módszernél, a saját gyereküket kiváltó szülők kimondva-kimondatlanul alternatív szponzorokká váltak. Podolszki úgy véli, a korábbi szabályozás az utánpótláskorúak közötti versenyt is torzította. A módosabb szülők gyerekei bármikor csapatot tudtak váltani, míg másoknak ki kellett várniuk, hogy leteljen a szerződésük, és csak utána mehettek képességüknek megfelelő klubba, vagy egyáltalán olyanba, ahol játszhattak. Ugyanakkor úgy gondolja, a szülők felelőssége is óriási volt, ha bármit megtehettek az utánpótláskorúakkal, nem kontrollálták, mi történik a gyerekükkel.

Jó esetben a szülő ellenjegyezte a gyerekekkel kötött szerződéseket, de sokszor még ez sem történt meg. „Azt mondták a 8-10 éves gyerekeknek, hogy itt a szerződés, vigyétek haza, és ellenjegyeztessétek a szüleitekkel. Egyből az ügyészséghez fordultam, hogy ez jogsértő módszer. Az ügyészség válaszában megerősítette, 14 év alatt csak a szülő köthet a kiskorú nevében szerződést, és az ellenjegyzés a 14–18 éveseknél kell. Kérdeztem az ügyésztől, hogy akkor a gyakorlatban miért nem így működött. Azt a választ kaptam, hogy az Magyar Labdarúgó Szövetség igazolási és átigazolási szabályzatába nem voltak kellőképpen beleültetve a polgári törvénykönyv rendelkezései. Az a szomorú, hogy ezt rajtam kívül egy szülő se vette észre, de az még szomorúbb, hogy az MLSZ se."
Forrás /Sportgéza/