Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Éhhalál a méheknél májusban. II.
Beküldte imcsi Beküldve 2007.09.23. 14:11:56 (757 olvas)



Joseph Bencsik

Gondoltam, akik mégis nyalogattàk a cukrokat, tették így bizonyàra biztonsàgi okokból. So se lehet tudni meddig tart a rosszidő? Végülis a jóidő beàlltàval mindegyes csalàd teljesen abbahagyta a cukor fogyasztàsàt. Nem kellet a cukor, volt annàl sokkal jobb, kint a viràgokon, pedig azért ki kellett repülni, keresni, és hazahordani! A cukrot meg csak nyalogatni kellett volna belül, a kaptàr melegében ! Azért a nyalogatok mégis csinàltak meglepetést.
Kisérletemhez, megfigyeléseimhez ismétlem, rakodó fiókos ugynevezett "kéménykaptàr"okkal méhészkedek. Akik olvassàk iràsaimat ismerik azt. Röviden mégis: rostahàlos ajlzatra helyezett üres fiók, amelyre a költőtér kap elhelyezést. A rostahàló télen nyàron a kéménykaptàr alatt; Alàja viszont időnként egy úgynevezett kontrollemez csúsztathaó amelyre pontosan a csalàd hulladékjai, többek között az atkàk is lehullanak. Nagyszerű ellenőrzési lehetőség nem csak az atkafertőzés de sok minden màs megàllapítàsra, a csalàd erősségére, elhelyezkedésére, betegségre .... valósàgos röntgenlelet. Nos ezen a lapon megtalàltam a kockacukor kristàlyainak nagy részét, talàn az egészet? E jelenségből arra engednek következtetni, hogy végülis a kockacukrokat valoszinűleg nem csak nyalogattàk, hanem a csàpjaikkal rongàltàk is. Arra màr nem merek gondolni, hogy úgy tekintették mintha az valami kitakarítani való hasztalan dolog lenne.
A következtetéseket lehet levonni, azokat kifogàsolni is, de a tényeket nem.
Monsieur Varinier természetesen sajnàlkozott az események fölött de úgyvette mint ha egy egyszerű balaset lett volna. Legalàbbis semmi felelősséget nem érzett a méhei halàla fölött. Elvégre is ő nem érzelmből, nem szerelemből méhészkedik, ha egyàltalàn méhészkedésnek szàmithatók az ő eljàràsai. A lényeg a legkisebb fàradsàggal a legnagyobb hozam! Nem szàmit ha belebetegednek, akàr éhenhalnak a méhek. Az ő bajuk ha valami nem jól sikerül. Ez útóbbi megjegyzést még igazolhatónak, és igazsàgosnak is lehetne vélni amennyiben az, a méhész beavatkozàsa, vagyis, rablógazdàlkodàsa nélkül fordult volna elő. Miutàn jelen esetben nem így, ezért Monsieur Varinier az én értékrendem szerint mégis tartozna valami kis felelősségérzettel a méheivel szemben.

Hogyan kell elkerülni a màjusi éhinséget, éhhalàlt?
Sajnos nagyon sokan vannak a M Varinier módszereit alkalmazó méhészekedők, valószínűleg a "méhészek" nagy többsége. Valahogy így lehet ez Magyarföldön is. Lehet azonban màsképpen is méhészkedni. Lehet sok minden halàlos balesetet, betegséget elkerülni, legalàbbis korlàtok közé szorítani. Csak éppen, tanulni, gondolkodni, akarni, és tenni kell, elsősorban a méheket megbecsülni, legalàbb a sajàt érdekében.
Hogyan történhetett a M Varinier szóbanforgó méhcsalàdjànak éhhalàla?
Màr az ősszel rendkívülien jó erőben lévő csalàd a költőtérben való helyhiàny miatt a méztérfiókba halmozta föl a téli tartalékait. M Varinier mit sem törődve a helyzettel, szeptember közepén levette a méztéri fiókot. Tette ezt amikor meg se győződött a költőterében a csalàd méretéhez szükséges tartalékok arànyos mennyiségéről. Igaz ugyan hogy egy erős csalàd a tél folyamàn keveset fogyaszt. Elenben amikor beindul az új évad, az erős csalàdnak lesz erős fiasítàsa és igen természetesen rendkívül megnövekszik az élelmezési szükséglet is. Általàban a tavaszi természet szolgàltat is megfelelő nektàr és viràgpor tàplàlékot, de nem rossz idő esetében. A kizsigerelő, méhészkedés nem hagy elegendő méztartalékot, így mindig cukrozàs szükséges a tavasz folyamàn. Hívjàk azt serkentő etetésnek, holott valójàban az éhinség elkerüléséről kellene beszélni. Az éhhalàl veszélye be is àll, amikor nincs belső tartalék és a rossz idő folytàn nem jön a tàplàlék a természetből. M Varinier azonban soha nem csinàl se tavaszi àltalànos vizitet, se őszit, nem is tudja milyen lehet a csalàdjai helyzete, valószínüleg nem is érdekli. Van ami van, lesz ami lesz. Így is lehet méhészkedni!
Magam eljàràsa szerint, még az ősz beàllta előtt igyekszek megfelelő méz tartalékokat hagyni a kaptàrba, szükség esetén azt kiegészíteni mézes keretekkel. Tavasszal pedig, mielőtt föltenném a méztéri fiókot, àltalàban àprilis első felében, megvizsgàlom minden csalàd helyzetét. Valójàban évtizedek óta nem “serkenkentek” semmivel. Így lehet sok energiàt időt fàradsàgot üzemanyagot megtakaritani. A méheim tudjàk, hogyan kell a tartalékokkal gazdàlkodni, amikor azokbol bőven van, nincs éhhalàvaszély . Sok esetben a tavaszi kezelés alkalmàval el is kell vennem egy egy mézeskeretet hogy legyen hely a csalàd terjeszkedéséhez, nehogy hely hijàn màris rajzàsra gondoljank. Ezeket az elvett mézeskereteket viszont behehelyezem azokohoz a csalàdolkhoz amelyeknél a megitélésem szerint, tartalékhiàny lehetséges. Így a gyengébbek is nekilendülnek a fiasítàsnak. Most lépjünk tovàbb!

Az erős csalàdoknàl, ott, ahol a tartalékokból nincs hiàny
Április elején, màr az első és utólsó kereten (1. és 10.) is, elkezdődott a fiasítàs, az időjàràs kedvező. E csalàdoknàl kiveszek két két, lehetőleg olyan keretet amelyen màr többségében, ha nem kizàrólag fedett a fiasítàs. Ezeket a kereteket a rajta ülő méhekkel együtt a méztérfiók közepére függesztem. Természetesen szigoruan megvizsgàlom, hogy az anya föl ne kerüljon, ugyanakkor a két fiókot anyaràccsal elvàlasztom. A költőtérben àltalàban műlépes kereteket helyezek első és utolsó helyre. Az időjàràstól a hordàsi lehetőségektől valamint az új keretek bepetézési àllapotàtól függően 10-12 nap elteltével e koràbbi müveletet megismételhetem ha a szélső kereteken ismét fiasítàst talàlok. A kiemelt keretek helyébe, műlépes keret helyett fiasítàsra alkalmas kiépitett keret is alkalmazhato, de ebben az esetben rövidebb hatàridővel (8-10 nap) kell az újabb ellenőrzésket elvégezni. Ilyenkor màr ügyelni kell az esetleges anyabolcsők megjelenésére is.
Mi történik ez esetben a költőtérben?
Az eddig megszorult csalàd föllélegzik, megszünik a túlzsúfoltsàg, egyben van mit tenni a viasztermelő, a lépet építő egyedeknek, lesz hely hovà petézni az anyànak, föllazulnak a rajzàsi feltételek feszültségei, ugyanakkor a népesség szaporulata marad folyamatos. A legtöbb esetben ilyenkor lépépítés is beindul a költőtér alà helyezett üres fiókban is. Az itt épülő lépek azonban szinte kizàrólag és természetesen heresejtekből àllnak. Befedelezésuk utàn el is lehet tàvolitani azokat. Ezzel az eljàràssal az atkatenyészet nagyrésze eltàvolitható. Időközben a rajzàsi időszak, a főhordàs ideje is eljön. A csalàd akkor màr optimàlis gyüjtési àllapotra fejlődik.

Mi történik ugyanakkor a méztéri fiókban?

joseph.bencsik@free.fr
Folyt.köv

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek