Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Méhegészségügyi monitoring.
Beküldte imcsi Beküldve 2007.09.29. 16:52:15 (3725 olvas)


Terjeki Ferenc OMME szaktanácsadó .

Az amerikai méhpusztulások hírére kis hazánkban is sokan felkapták a fejüket és rögtön arra gondoltak, erre oda kell figyelni. Alig terjedt el a hír a méhészek között máris újabb információ jött az ország nyugati részéről. Zalában ismeretlen kór pusztítja a méhcsaládokat.
A jelzés nem volt egyértelműen köthető semmihez. Az első hírre a vezető szaktanácsadó,
aki egyébként „civilben” növényvédő mérnök, rögtön a helyszínen termett és a környezetből
számtalan mintát véve (mezőgazdasági kultúrák, növényzet, virágok stb.) laborvizsgálatra
adta le, majd a feszült várakozás következett az eredmény közléséig. Az eredmény szerint
a mérgezés kizárt volt. Egy-egy mintában küszöbérték alatti mennyiségben volt csak kimutat-
ható. Tehát a méhpusztulást nem mérgezés okozta ! Akkor mi az oka?
Az OMME vezetése a már ismert laboreredményre alapozva a lehető leglogikusabb lépést
tette meg.Összehívta, egy közös tanácskozásra a méhegészségügy nagyjait és a témában jártas
szakembereket, érdeklődő kutatókat, néhány nagy méhészt és a tanácskozáson eldöntötték az
ország méhegészségügyi monitorig vizsgálatát. Figyelemmel a központi labor kapacitására
a megyéket prioritási sorrendben kijelölve összesen 150 mintát dolgoztak fel. A mi feladatunk
volt a mintavétel biztosítása és a központi laborban történő leadás. Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyéből 10 db. minta került beszállításra 2007.08.17.-én. A méhészek részére a vizsgálat
ingyenes volt. A magam részéről igyekeztem földrajzilag megosztott területekről, azzal a
szándékkal mintákat gyűjteni, hogy az eredmény tükrözze az átlagos méhegészségügyi
helyzetet. A megyét szinte átfogó megosztásban telefonokkal egyeztetett módon, de az ön-
kéntességre építve a mintákat begyűjtöttem, majd leadtam. A minták egy 10 x 10 cm-es
fedett fiasításos lépdarabból, 100-150 db. élő méhből és hasonló nagyságrendű méh hullákból
álltak. Egyenlőre a megyei eredmény néhány kiolvasható információját teszem közzé.
Az eredmény tehát az esetek többségében közepes vagy súlyos atka fertőzöttség és hasonló
arányban közepes, vagy súlyos nosema fertőzöttség. Azt már tudjuk, hogy a nosema apis mellett megjelent a nosema ceranae is. A két nozema megbetegedés között a labor nem
tud különbséget tenni (egyenlőre). Amiből mégis ki lehet indulni az a méhek viselkedése.
A nosema apis esetében a betegség jelei „jegyei” ismeretesek. Megjelenése kora tavasszal
jellegzetes hasmenéses tünetek, a kijárón, a kereteken, a kaptárakon az ürítkezések számtalan
nyoma látható, kezelése a közismert és mára már betiltott fumagillinnel történt, részben preventív, részben kuratív módon.
A nosema ceranaevel fertőzött állományban a méhek viselkedsése más, nincsennek „kézzel fogható” egyértelmű jelei, tehát nem jelennek meg az ürülék foltjai a kijárón stb. hanem
a méhek a kaptár előtt mászkálnak (atkafertőzöttség estén is) felrepülnének, de visszaesnek.
elrugaszkodnának a kijárótól, de lehullanak. A méhésznek az a benyomása , hogy erőtlenek,
legyengültek és természetesen a kijáró előtt a talajon hullák is mutatják, hogy valami nincs
rendben. A ceranae-nek ez előbbi leírását még nem kell biztosra venni, de a megfigyelések
alapján erre következtetünk. A bizonyításig feltételesen kell kezelni ! Abból gondoljuk, hogy
a különbség a jellemző tünetek között megvan és értékelhető. Az egyik esetben a nosema apis látható jelei mutatkoznak egyértelműen, -és bár a laborban a nosema megállapított- de, az a látható jelek nélküli, akkor valószínű a másik lehet az a nosema ceranae. Arról nem beszélve, hogy hasonló tüneteket eddig nem tapasztaltunk. Ez volt eddig a nosema kérdés.
Most pedig néhány gondolat az atkáról (varroa destruktor).
Először is a bio méhészeteket fokozottan veszélyeztetettnek látom. A 10 minta között voltak bio méhészetből vett minták is. Milyen eredmény látszik ? Az mindenképpen, hogy a méhcsaládok léte további kezeléseken múlik s ez nem lehet illóolajos kezelés. A minták
alapján a fiasításban kis számú atka volt található, de az élő és hulla méheken általában súlyos fertőzöttség volt értékelhető. Ezeket a megállapításokat nem azért írom le, hogy
vitákat gerjesszek, szándékom csupán az, hogy a méhészek ha lehet, úgy a bio feltételek
mellett tegyenek meg mindent az atkák elpusztítására. A laboreredményekből azt a követ-
keztetést vontam le, hogy az illóolajos kezelés bár megzavarja az atkák tájékozódó képességét, de nem pusztítja el az atkákat, ezért azok az élő méheken okoznak súlyosnak
értékelhető fertőzést. Arról most nem is akarok beszélni , de még ez korai lenne, hogy
mi lesz a vírusok által okozott kár, ezekben az esetekben. Szándékosan nem említettem konkrét és engedélyezett szereket, s csak az összefoglaló megjelölést alkalmaztam.
Ma , alig a közös értekezletünk után, azért vállalkoztam a rendelkezésemre álló infor-
mációk leírására, hogy ahol lehet mentsük a menthetőt. Mégis,hogy mankót is adjak és
ne érjen az a vád, hogy nem ajánlok megoldást, két stratégiát látok.

1./Lemondani a bio minősítésről ha a helyzet úgy kívánja és ha az ismeretanyagunk,félelmünk
nem teszi lehetővé a bios megoldást! Ebben az esetben hatásos füstölőszerrel és technikával
(Furettó) lefüstölni, likvidálni a fiasításon kívüli atkákat hatásos szerekkel.

2./Bio feltételek megtartásával oxálsavas, hangyasavas kezeléssel szintén likvidálni a
méheken tartózkodó atkákat. A kezelés veszélyes az egészségre, csak gyakorlottak
vállalják a kezeléseket. A készítmények nem engedélyezettek. Az oxálsav Németországban
már engedélyezett , de nálunk nem. Viszont miután a zsírokban nem oldódik, a viaszba
nem szívódik fel, nem akkumulálódik. A hangyasavas készítményt (gyári) Szlovákiában
láttam kb. családonként 200 Ft. Formidol néven került forgalmazásra.

Kép róla


A hangyasavról
tudjuk, hogy a fedett fiasításban is pusztítja az atkákat. Amíg van fiasítás talán megéri.
Tekintettel arra, hogy a biosoknál az atkák a méheken találhatók, elsősorban valamilyen
füstöléses technika is jó hatásfokkal pusztítaná a parazitát, de gondolni kell arra is, hogy
kisebb mértékben de még a fiasításban is jelen van.

A nem bio méhészetekben az előbbi kötöttségek nincsenek meg, de !!!!
Ne mérgezzük a méheinket agyba-főbe! Győződjünk meg a fertőzöttségről, annak nagyságáról. Válasszunk bevált atkaölő szereket! Figyeljünk a balesetvédelemre, ne mérgezzük magunkat! Az NB kaptáraknál sok munkával jár, de egy füstöléssel mérjük
fel a fertőzöttség mértékét s majd ezután dolgozzuk ki a védekezés stratégiáját. Ez persze
a rakodósokra is vonatkozik csak nekik könnyebb.

Az egyesületi vezetők vegyenek részt az október 14.-i Országos Vezetőségi ülésen, mert
várhatóan a vírosokra is kiterjedő és országos színtű értékelés ott hangzik el. Előzetes is-
mereteink szerint a minták vírusokra történő vizsgálata még folyamatban van.

Jelen írásommal az volt a célom, hogy a méhészek figyelmét ráirányítsam a veszedelemre s az
is lehet, hogy legfőbb értéke a gyorsaság. A megfogalmazásokból látszik, hogy sok még a
bizonytalanság, de arra mindenképpen jó, hogy figyeljünk oda, tegyünk valamit s ha ebben
segíthettem már elértem célomat.
Ne felejtsük el, hogy a vírusok elleni védelem kulcsa, az atka elleni védelem sikeressége !

Sikeres védekezést kívánok a méhésztársaknak:

Balkány,2007-09-29 Terjéki Ferenc
szaktanácsadó


nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek