Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei :  Kényelem és jövő.
Beküldte imcsi Beküldve 2007.10.19. 9:06:27 (947 olvas)





Joseph Bencsik
195. Szaklapszemle Lyon-ból .



Az Abeille de France (07/10) vezércikke « Kényelem és jövő » címmel az elnök, M Vedrenne tollàból a környeztvédelmi orszàgos tanàcskozàsokkal foglalkozik. Ezen belül a rovarírtó vegyszerezés, a (GM) génmodosítàs, az ipari mezőgazdasàg kapcsolatai kerültek előtérbe. Az elemzések a megàllapítàsok folyamatban vannak. Nem csak a méheink de a gyermekeink jövője is kockàn forog!
138 oldalon, Nov 16-17 nemzetközi konferencia sorozat Mamer luxemburgi vàrosban “ A méh, mezőgazdasàg és biovàltozatossàg” tàrgyàban, 10 előadàs: www.crpgl.lu
GDSA francia méhészek egészségvédelmi egyesületek orszàgos szövetsége 10.ik tudomànyos Egyetemi Napok keretében. Téma :GM növények (genetikailag módosított) és a méhek összefüggései. yves.layec@orange.fr
Az Ökológia és a Tartos Kibontakozàs Minisztériuma július 23 àn fogadta SNA méhésszervezet, Me Lortich, szàmvitel felelős, M Chauveau alelnök, M Vuilloud kincstàrnok, és M Vedrenne elnököt. A tàrgyalàs megismétlődött szeptember 17 én. Szó volt: GM telepítési szabàlyok hiànya és következményei a mézre és a viràgporra, mérgező csàvàzàs a méhekre a méhészet jelentősége a környezetben … hirdetési hadjàrat az EU méz érdekében, ismertető anyag és kellékek az iskolai oktatàs részére… Köztudott, hogy egyedül a legnagyobb és leghatalmasabb foldmuvelo szervezet az FNSEA gyakorol eros nyomàst az GM kultura mellet.
A 391-97 oldal fényképekkel szemléltetett iràs kezdoknek, a 403-6 Atka gyérito eljàràsokról. Majd a 407-9 odalon, a méhek indult bénulàs, “fekete betegség” az AFSSA intézet méhbetegségekkel foglalkozó kutatók tollàból. 14 vàrmegyében vizsgàltak 28 gyanusított csalàdot, amelyekből 23 volt fertőzött. A betegség vírusos és ragàlyos, terjedése elsősorban érintkezéssel fertőző.
A 410-11 o. évi tàblàzat: a bejelentendő évi jövedelm összeg kaptàronként. Az eredmények az adóhivatal és a méhésszervezetek között létrejött megegyezések alapjàn, minden megyében mintakaptàrok eredményein alapul. Az én megyémben 11€/ termelő csalàd (nem kölyök csalàdok!) A 10 termelő csalàdon aluli méhészetek adómentesek. Ma 75 évesen màr én is közéjuk tartozok!
A 413-17 oldalon E. Bruneau és J.Kievits rendkivül beható tanulmànya, Neurotoxiques Systémiques avagy kockàzat a méhek egészségére címen. Màr a bevezetőben jelzi, hogy a méh tàrsas lény és a csalàdon belül folyamatosan sok féle szolgàlatot kell elvégeznie. Ezek irànyitàsaàt az idegközpont végzi. Az idegrendszerre ható vegyszerek tehàt többféle szolgàlati folyamatokat zavarnak avagy megszüntetnek. Az rovarvédekező GM viràgpor fő fogyasztói a làrvàk. A méhek idegrendszerének rongàlàsa, fölforgatàsa tehàt màr a bölcsőben elkezdődhet majd a GM növényeken talàlt nektàrral folytattódhat, legyen az kis adagokban, aprànként.
Az Abeilles et Fleurs szaklap főszerkesztője H Clement elnök a “Méh a környezet őrszemén” címet adta vezércikkének. A francia TF1 TV 52 perces dokumentfilmet készített a mozgalomról. www.unaf.apiculture.info A “friponil” vegyszer alkalmazàsa Franciàban ugyan be van tiltva, annak EU os engedélyezése elfogadhatatlan. A szervezet EU os birogsàghoz fog fordulni.
6. oldal:Súlyos permetvegyszer “mérgezés az Antilles szigeteken www.mdrgf..org 7. oldal:Francia tudomànyos tàrsulatot alapítottak az emberi betegségek jobb megelőzése érdekében. www.antidote-europe.org A 16 oldalon a hírekben ugyancsak olvasható részletes program a luxembourgi nemzetkőzi konferenciàkról, a ST Riquier ben tartandó anyanevelők szokàsos évi összejöveteléről, a GDSA Méhegészségügyi Egyetemi Napokról… Majd a 23. oldalon nyilvànos felhivàs, (nem csak a méhészekhez intézett!) alàiràsgyüjtés “a Méh a Környezet Őrszemén” mozgalom folytàn. A 28. oldalon rövid nemzetközi lapszemle: A VMT online-en érdekes beszàmoló a “méhgyanta mint tartósító az élelmiszer iparban” belgiumban, Hollandiàban, majd: “az orvosi akadémia sterilizàlni akarja a kutatàst” címmel, beszàmoló a “Nouvel Observateur”lapban megjelent íràsról. A 31.o a francia FVM àltal meghírdetett kaptàrtermékek versenyének feltételei, a 36-37. ol idénytennivalók, majd a 41-42 ol vad, és parlagterületek, és a méhészek. Vàltozàsok, összetettség, gazdagsàg, hanyatlàs, és terület szerepe az emberi viszonylatban, H.J Poudou méhész tollàból.
* * *
Mialatt a Méhészet hüségesen kitart a szokàsai mellett ; sehol vezércikk sehol àltalàsos helyzetismertető. A főszerkesztő és helyettese nagyokat hallgatnak « mert pince kulcsàt akàr elhajitsàk » (Petofi S.) senki se noszogatja őket, ki meri megkérdezni :Pl mi történt, a hamisítókkal a vizsgàlati eredmények ismerete óta (àprilis ?) mik a tervei, az àllàspotja az « ügyvezetés »nek, és milyen új tervek vannak műsoron, hol vannak a két legutóbbi COPA-COGECA tanàcskozàsok beszàmolói, mi történik Bruxellesben?… avagy mindez stratégiai hadititok?
Az októberi szàm végülis arra enged következtetni, hogy a cenzura se müködik tökéletesen. Nagy Istvàn Pécsről a szokàsosnàl is reàlisabb íràsa « A profik »ról minden figyelmet mégérdemel. A tàrgyilagos megfigyeléseivel megjegyzéseivel szinte valósàgos kép jelenik meg a magyar méhészetről. Nagyszerü verércikk is lehetett volna belőle. Azonban ugytudott (vajon rosszul?) hogy semmi szerepet nem jàtszik az “ügyvezetés” csapatàban még csak nem is “tartalékos” Talàn ő is igy akarta? Hogy miért arról sokat mond a hallgatàs.
Ezuttal, mégis jàr egy kis elismerés a szerkesztőségnek. Méhegészségüggyel hàrom terjedelmes íràs is foglalkozik (4.-5, 8., 10-11 oldal) Különös figyelmet érdemelnek a Dr Csaba György megjegyzései mint, 11 oldal :”Tanfolyamok kellenek!... Legyen minden méhész a sajàt méheinek elsőszàmú méhegészségügyi felelőse!”… Nagyon szép eszmény! Vajon kapott e helyet az “ügyvezetés” terveiben? Jó, jó és szép az ingyenes egyesületi kiadvàny, méhegészségügyi könyvecske, amelynek ingyeses szétosztàsàt előző években az “ügyvezetés” csakis önmagànak tartott fönn. Ma EU os segítséggel mindenkinek jàr miközben màr 160 település került méhegészségügyi zàrlat alà? (30. oldal) és hol vannak a méhegészségügyi tanfolyamok, előadàsok? (Szerk Megjegyzés !Magyarországon ez évben több előadás sorozat volt Méhegészségügyi felelősöknek tovább képzés formájában ,ami folyamatosan valósul meg, több helyen más-más időpontban !)
A kaptàrazonosítàsi tervhez szàmos megjegyzést lenne illő fűzni. Miutàn ezek nem férnek bele a jelen szaklapszemlébe, megjegyzéseimmel külön íràsban szeretnék jelentkezni. A dolog következményei ugyanis jelentős bonyodalmakhoz fölösleges és hasztalan vesződésekhez vezetnek. Sajnos az “ügyvezetés” ezuttal sem tartotta szükségesnek kikérni a köz véleményét. De még azt sem tanulmànyozta milyenek a szokàsok az EU ban ezen a téren. A terv minden bizonyàra tökéletes, és kifogàsolhatatlan (mint ahogy az Zrt terv is az volt!) majd utólag megmagyaràzzàk. Bizonyitékok is vannak, làm még az FVM is elfogadta. Különben is a vezetőség azért van hogy terveket készitsen, az FVM azért hogy azt jóvàhagyja, a nép, az egyszerű méhészek meg azért hogy azt elviseljék … mint régen. Elvégre is az “ügyvezetés” tudja mi a jó a népnek,… mint régen. A kapott régi elgondolàsok, szokàsok ma is hasznàlatban vannak. Egyeseknek így jó, talàn éppen azért mert haszon is van belőle!
Egy màsik hatalmas, mérföldes lépés a “méz-zàrszalag” létrehozàsa, német mintàra (18. oldal). Az előnyeihez nem fér kétség, az elmélet is ésszerünek bizonyul, Nem de csak a magam fajta kételkedők, magyarul “szkeptikusok”ban merülhetnek föl hasztalan kérdések.
Köztudott, hogy Németorszàgban a belső szükségleteket csak erős behozatallal tudjàk biztosítani. A termelők attol tartottak hogy a kiszerelők a mézükbe idegeneredetű mézet kevernek, és azt német méz ként adjàk el. Védekezni akartak hamisítók ellen. Egyébként hasonló nehézség a külföldön forgalomba hozott magyar mézre is jellemző. 2004 folyamàn a francia Fogyasztóvédők Tàrsulata készíttetett laborvizsgàlatok alapjàn kiderült: a 8 “magyar akàcméz” elnevezésű termék közül kettőben is talàltak déli féltekéről szàrmazó viràgporokat (làsd korabeli beszàmolóimban) .
A magyar méztermék nagyrészét külföldön üvegezik. Azok pedig màr egy jó ideje zàrszalaggal kerülnek a piacra . Minden kiszerelőnek megvan a maga zàrszalagja, védjegye, màrkàja (vonalkódja) garanciàja, az üvegezés dàtuma, fogyasztàsi hatàridő...Míg a belső piacra kerülő méz két részre osztódik: Egyrészt: akik a hàznàl, avagy a piacon àrusítanak. Részükre az “Ügyvezetés” zàrszalaginak hasznàlata teljesen fölösleges, hiszen ök màr a sajàt nevükkel lakcímükkel szavatoljàk az àruikat. Màsrészt: a független kiszerelők akik a méhész megnevezése nélkül értékesítenek. Közöttük talàlhatok a hamisítók. Esszerű következés képpen elsősorban velük, és forgalmazokkal kell tàrgyalni a zàrszalag alkalmazàsa ügyében ! Kivànjunk a tàrgyalàsokhoz sok sikert, ugyanakkor a nagyàruhàz làncolatok polcaira zàrszalagos garantàlt minőségű sok sok magyar mézesüveget !
Reméljük, hogy időközben az “ügyvezetés” a Fogyasztóvédelmi Tàrsulatokhoz fordult megküldte hivatalosan a hamisítók listàjàt, és fölkérte öket jàrjanak el az ügyben, ügy a birósàgon, mint az àrusító nagyàruhàzak központjàban: szüntessék be azonnal a hamisított àruk forgalmazàsàt.
Ugyancsak üdvözölni kell a NP re fordított EU os segítség kihasznàlàsànak tàblàzatàt, a jó eredményeket. A hiànyossàg csak abban mutatkozik, hogy nem tudni kik a “nyertesek”, profi méhészek, mükedvelők, avagy az EU os fazékhoz közelülők és miért? (az utobbit tudjuk, csak a pontos arànyszàmot nem !) A tömeghírközlő eszközök nap mint nap hoznak nyilvànossàgra EU segeítséget hamísan kihasznàló eseteket. Nem véletlen, az orszàgban nem csak a mézkiszerelők a hamisak, a csalók, hazugok de még maga a miniszterelnök is. No ez màr politika! Na de a “struccpolitika” is politika a javàból, hiszen, nem de azzal lehet igazàn kàtyuban maradni!!!
Kelt Lyon ban 2007 október joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek