Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Vélekedések a méhcsalád egészsége mentén
Beküldte imcsi Beküldve 2006.08.29. 7:30:35 (841 olvas)

Jobb a betegségeket megelőzni .

Vélekedések a méhcsalàd egészsége mentén.
Bevezetoben:
Jobb a betegségeket megelozni mint azokat kezelni. Valoban, az a méhész akinek sikerul a méhcsalàdjai egészségének karbantartàsa, annak gondjai szàmottevoen kissebbek mint a hanyag tudatlan mukedvelo méhtartoké. Ez utobbiak veszodésének eredete a legtobb esetben pontosan abbol adodik, hogy igen keveset talàn semmit nem ismer az egészséges méhtartàs alapveto kivànalmairol, a kornyezet kémiai szennyezodésérol, a gyogyszerezések hatàsàsrol… Kovetkezés képpen, az idevonatkozo felvilàgositàsok szerfelett megérdemlik a tàjékozatlanok figyelmét.
Mérgezodés és mérgelodés
A méhcsalàdjaink ma is szàmos, ismert és ismeretlen, régi és ujabb betegségek àldozatai. Valahogy igy volt ez régen is kozel 80 millio éven keresztul, miota a méh, méh. Ez a kulonleges rovar azonban tulélt minden betgséget, tàmadàst, minden természeti katasztrofàt, az ember beavatkozàsa nélkul.
A ma embere, betegség esetén gyogyszerezéssel kezel. A meggondolatlan, a szerfelett alkalmazott emberi beavatkozàs azonban minden bizonnyal figyelemre mélto kellemetlen, veszélyes kovetkezményekkel jàr. Ezek kozul jelezzunk néhàny, a méhek egészségére, a méhész és a fogyasztok egészségére és a méhész zsebére vonatkozo vàratlan és kellemetlen kihatàst. Vegyunk màris egy példàt: A gyogyszerezést, màs szoval, ugy is lehet nevezni, mint készakart mérgezés. Mint olyan, màr magàba véve is rendkivul veszélyes a méhek egészségére, ugyanakkor korulményes, nehézkes, és koltséges a méhtartok részére. Ez utobbiak tobbsége ezen a veszteséges uton halad, és valoszinuleg arrol se tud, hogy valojàban és egyben, tobb mint energia, ido és pénzveszteségrol van szo.
Néhàny veszélyrol
Bàrmennyire is célzott a betegségre, a kàrtevore irànyitott meggondolatlan szerfelett alkalmazott mérgezés, abbol boven jut a gyogyitando alanynak, a méhésznek, mi tobb jut abbol még a jàmbor mézfogyasztonak is. Legalàbbis a korszeru laboratoriumi vizsgàlatok ezt a tényt igazoljàk. De vajon tanuskodnak e ugyanakkor ezen gyogyàszati gyakorlat ésszeruségrol, avagy ésszerutlenségérol?
Térjuk vissza a méheinkhez; az alkalmazott gyakori gyogykezelés, a kozvetlen mérgezési veszélyen kivul magàban rejt màs ugyancsak kellemetlen veszélyeket is. Kétség kivul valahànyszor "kezelunk", megvàltoztatjuk, pontosabban megnehezitjuk, rosszabbra forditjuk a méhek életkorulményeit. Valosàggal folboritjuk a csalàd természetes életrendjét. Teszunk igy amikor is màr a korenyezet kémikus szennyezodottsége is sulyosan nehezedik a méhhcsalàd egészségére. Ezt a nyomàst még megtetozzuk a sajàt készakart és kozvetlen mérgezo vegyszeres kozbelépéssunkkel, méghozzà nem is egy "lapàttal". Ilyen korulmények kozott nem véletlen ha az igy megeroszakolt méhcsalàd fejlodése hirtelen megtorpan avagy esetleg alaposan visszaesik. Mi tobb a megbomlott biologiai egyensuly, a csalàd legyengulését okozva, minden bizonnyal szàmos màs betegség kiindulo pontja lehet.
Igaz, a gyogyszeres kezelés ugyan kigyogyithat esetenként egy egy betegségbol de ugyanakkor belesodorhat egy màsikba. Igy van ez az emberek gyogyszerezésében is: nem létezik olyan gyogyszer amelynek ne lenne mellékhatàsa, vagyis ne lenne veszélyes egy màsik betegség kivàltàsàra ! Miért lenne ez kivétel a méhek esetében? Ime ujabb veszélyek forràsa, megszàmlàlhatatlan, ismeretlen betegségveszély, almelyrol a gyakorlatban senki nem tud, szinte semmit, tehàt az szàmitàsba se kerul.
Màrpedig a méhcsalàd egészsége osszhangban àll a méhész érdekével !
Ordogi kor
A tudos kutatokat azért fizetik, hogy hathatos mérgeket talàljanak. Ugyanakkor a gyogyszergyàrosok, a forgalmazo kereskedok nem fognak méhészek felvilàgositàsàra sietni, folhivni figyelmuket a termékeik alkalmazàsànak veszélyeire. A gyogyszer dobozàn legfeljebb a veszélyes adagolàsrol és alkalmazokra fennàllo veszélyekrol lehet olvasni. A gyàrtonak se érdeke se kotelessége tobb felvilàgositàst adni. Elvégre is mindenki élni, nyerészkedni akar.
Mi tobb, a gyàrtok, a forgalmazok àllando hirvero hadjàratokat folytatnak a mérgeik értékesitésére. Adàz versenyben àllnak egymàs kozott; ki tud hatékonyabb mérget ajànlani a bàrgyu mukedvelo méhtartok rendelkezésére. Bizonysàgul legyen elég kinyitni a szaklapokat. Minden egyes szàmaban tobb oldalon derus szines viràgos gyogyszer hirdetéseket talàlhatunk, (kivéve a Biokultura-t, legyen becsuletére !). Lehet e ebbol a szemmel làthato mindennapi valosàgbol arra kovetkeztetni hogy a szaklapok tulajdonosai, szerkesztoi tudatosan kozremukodnek a méreggyàrtok nyerészkedésében? Lehet e àllitani egyben példàul azt is, hogy készakarva figyelmen kivul hagyjàk a fogyaszto nagykozonség egészségére hàrulo mérgezési veszélyeket? Talàn a "tudatos" szo egy kicsit eros. Mégis amennyiben valoban tulzàs lenne a "tudatosat" àllitani akkor annak az ellenkezoje kerulhet elotérbe, vagyis a tudatlansàg. Vàdolhatok e a méhészek szaklapjai tudatlansàggal? Ugyanakkor torténik mindez a mérgeket vàsàrlo méhészek pénzén. A mérgek àràba ugyanis eleve belevannak szàmitva a hirdetési koltségek is, kulonben veszteséges lenne az ugy.
Ordogi kor ez, amelybol csak tudatossàggal lehet kilépni. A tudatossàg terjesztését azonban nem pénzeli senki, pedig az mindenki érdeke. Azt azonban nem lehet szabadalmaztatni, azt nem lehet gyàrtani, azon nem lehet nyerészkedni.
Amennyiben fontebb vàzolt helyzet megfelel a valosàgnak, akkor et ténybol tobbek kozott a kovetkezo megàllapitàsra lehet kilukadni: a magyar méhészek tulnyomo tobbsége, kivéve a bioméhészeket, szemlàtomàst az ordogi kor ontudatlan àldozata. Hogyan felvilàgositani oket? Iternetten, avagy a szaklapjukon keresztul? Ugyancsak nehéz ugy, hiszen ez utobbi is, sajnos ugyan ezen helyzet ontudatlan àldozata?
Nagy fàba vàgja a fejszéjét az, aki a fontebb leirt "ordogi kort" szeretné megszakitani. Pénz és hatalom nélkul, kizàrolag tagadhatatlan tényekkel nem konnyu, szinte lehetetlen kitorni? Annàl konnyebb a turpisàg utjàn haladni!
Természetesen nem ringatom magam hiu àbràndokban. 35 éves gyakorlattal tudatàban vagyok, hogy magam, kozel sem ismerek mindent az egészséges méhtenyésztés terén, de legalàbb rendelkezek néhàny tanulsàgos tapasztalattal. (làsd pl Biokultura 2005/05-06 Méhraj a kéményben... 2004/01-02 Egy méhkimélo tiszta viràgpogyujto...) Nem de kàr lenne azokat hagyni elveszni. De kinek, hogyan azokat àtadni...? Hogyan meggyozni a kezdoket ; a méhek természetes életkorményeinek, egészségének fontartàsàra forditott erofeszités minden szempontbol kifizetodo.
Lehet e màs uton jàrni?
Szerencsére minden magyar méhész nincs a tudatlan mukedvelo méhtarto kellemetlen helyzetében. A bioméhészek példàul egészen màs elvekre épult szabàlyok szerint gyakoroljàk a mesterséguket. Ok torekednek a kornyezetet becsben tartani, ok igyekeznek alkalmazkodni természetben rejlo dinamikus erokhoz, azokra tàmaszkodni, azokat kihasznàlni. Ok szorgoskodnak a méhcsalàdjaik természetes lenduletét megfelelo eljàràsokkal, elosegiteni, megtoldani. Ok àllandoan szem elott tartjàk a csalàdjaik biologiai egyensulyàt, egészégét, kerulik a brutàlis folforgato beavatkozàst.
De lehet e minden méhész egyben bioméhész is? Természetesen lehet. Kezdettol fogva valoban tiszteletben kell tartani ugy a kornyezetet mint a méhtenyésztés természetes dinamikàjàt. Jelen iràs legyen osztokélés ezen alapelvek betartàsàra. Talàlja meg benne mindenki az egyéni érdekeit, vàljanak azok kozérdekké.

Lyon 2005 oktober 10

Bencsik Jozsef, 23, bd des Castors, F-69005 Lyon T.:33 478 25 04 22,
E-mail:joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek