Fotó: Csak illusztráció !!!
Elmúlt ez a termelési év is és a legriasztóbb dolgok váltak valóra, permetezés szempontjából. A rendszerváltozás óta a permetezéssel kapcsolatos jogszabályok be nem tartása riasztóan megemelkedett. Ma már nem vándorlunk az egészségi állapotom miatt így, február végétől szeptember végéig a 130 családos méhészetünk, (mely Császár község külterületén van) telephelyén lévő házban lakunk, így folyamatosan tudjuk a méhek állapotát ellenőrizni. Riasztó a kép. Ebben az évben kétszer permeteztek le. Egyszer, majdnem az akác végén, hullaszőnyegen mentünk be a behajtó úton, természetesen pörgetés hársról semmi, szószerit semmi. Másodszor napraforgó elején pusztultak el a méhek ugyanígy. Következmény cukoretetés, több mint 1000kg. Lehet keresni az okokat, de szerintem a legfőbb ok az emberi nem törődés a hozzá nem értés a jogszabályok be nem tartása cinizmus és a pénz hajszolása mindenáron Megjegyezni kívánom, hogy a faluban még egy méhész van,(állóméhész) aki tőlünk tanulta a szakma szeretetét és a méhészkedést és hárson 12 kg átlagot pergetett, míg napraforgón 22 kg volt az átlaga, de nem volt szélirányban. Akácvirágzás közben mikor mentünk a méhesbe bevásárlás után, viharos szélben (14-16m/s) az út menti akácos sor mellet kukoricabogár ellen permeteztek és csak a határozott fellépésünknek köszönhető, hogy abba maradt. A traktoros azt mondta, hogy a főnök utasította. Kétségbeejtő, hogy mikor megkerestük a tulajt, H J-t, (tudomásunk szerint,végzettsége növényvédelmi szakmérnök), bennünket próbált meg kioktatni, hogy mi nem értünk hozzá. Mikor elkezdtem a jogszabálysértéseket sorolni, a válasza a következő volt:" Mi lenne, ha ebben az országban mindenki betartaná a törvényeket". Ezt már nem lehet megmagyarázni. Értesítettük a növényvédelmi állomást Tatán a szabálytalan permetezésről, a válasz az volt hogy nem lehet megfogni a szabálytalan permetezőket, hiába mondtuk, hogy jöjjenek ki, mert tettenérés volt, nem törődtek vele. Napraforgón, ugyanez azzal a különbséggel, hogy akkor szintén nagy szélben, de már repülőgéppel permeteztek, a következmény ugyanaz. A méhészek nagy része nem él 24 órát naponta a méhekkel mi igen. Tudom, hogy reggel mennyi megy ki, és rögtön észrevesszük, ha baj van. Amit leírtam, nem egyedi eset: Kisbér térségében pár évvel ezelőtt viharos szélben a mustár, virágzó állapotban lett permetezve, és csak a traktoros lázadása után (ő már az istennek sem nyeli tovább a mérget), lett 14óra után a permetezés befejezve. Pár évvel ezelőtt a repce deszikálásakor,(természetesen akkor is a szél ugyancsak fújt) rávitte az erdőre a permetlét, a következménye az volt hogy volt méhész, akinek teljes pusztulása volt Nekünk akkor 40-50% volt a pusztulás. Egy darabig vittük a mintákat Pestre a Csaba doktorhoz de minek, csak a sok pénz ment rá, eredmény semmi, mert mindig későn derült ki hogy ki permetezett. Szóltunk a polgármesternek, hogy egy ilyen permetezéssel több dioxin kerül a falu légterébe, mintha tömény guargumit ennének az emberek, azt mondta, igen mondta a védőnő, hogy megemelkedtek a légúti megbetegedések a faluban, a gyerekek között és hogy majd szól a tulajnak. Ezután történt, hogy repülőgépről ismét lepermeteztek. A falubeliek nem igen mernek szólni, hiába van a kiskertben pusztulás, mert nem akarnak bajt. Ez a probléma az idei évben már a vándor méhészeket is érinti és talán így nagyobb figyelmet kapott, mint eddig, de nem eleget. Vajon hányan tudják, hogy motoros permetezővel (háti) 2m/s-ot meghaladó szélben nem szabad permetezni, mert több kilométerre elkerülhet a permetlé Pár évvel ezelőtt megpróbáltam a permetezési jogszabályok be nem tartására felhívni a figyelmet és elérni, hogy az önkormányzatok a telek és földadó értesítőjének a hátoldalára a permetezési jogszabályokat rányomtassák. Ez Bross Péter elnök úr jóváhagyásával történt. Mivel ez tárcaközi egyeztetést igényel, államtitkári szint elérése után a szakmai szervezetnek kellet, volna már az egyeztetést tovább folytatni. Mikor a Pétert felhívtam, telefonszám megadása mellett, hogy kit keressenek meg a minisztériumban, a válasz az volt hogy most erre senki nem ér rá, mert a tüntetést készítik elő (Brüsszel). Azóta is többször, felhívtam a figyelmet a probléma súlyosságára, de a válasz csak az volt, hogy ez "lokális probléma, mert a probléma a mézhamisítás. Igen, nagy probléma de legalább akkora a permetezés is, mert legalább 30-50%-al csökkenti a hozamot. Tudom, hogy a vándor méhészek, nagy része nem tud a családok mellett lenni folyamatosan, de megette a fene, ha nekünk kel felhívni a figyelmet, arra hogy a méhészetében mérgezés volt. Amikor figyelmeztettük a bűzre a méhesben, azt mondta, hogy ő rögtön nekilátott a füstölésnek és nem nézett körül Ez a méhész 200 családdal táblázta ki magát, budapesti illetőségű.Természetesen nem volt bejelentkezve. Az állóméhészetekben a permetezés, komoly probléma, mert nem tudunk menekülni, mint a vándorméhészek,de nekik is az mert nem tudják,hogy miért csökken a népesség,(vagy azt mondják,hogy meghúzta az akác, vagy a napraforgó a méheket) tisztelet a kivételnek,csak azt látják,hogy nem termelnek .Nem szabad elfelejteni,hogy a méz nagy részét álló méhészetek termelik meg,a méhész ágazatban. Meggyőződésem, hogy a permetezési jogszabályokat szigorítani kellene pl. (virágzó kultúra 3 kilométeres körzetében a permetezés bejelentése, stb. szankcionálás,pedig az állami támogatás ill. a az összes akár EU támogatás elvonása. A BTK idevonatkozó passzusa, mely szerint a környezeti károkozás bűncselekmény, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő nem érte el a célját ebben az esetben, mert későn, vagy soha nem tudjuk meg a károkozót. Ha azt mondom, hogy a nagy gazdák egy jó nagy része a kinevet, amikor a szabálytalan permetezésre felhívom a figyelmet, akkor keveset mondok. A válasz az esetek nagy részében az, hogy akkor permetez, amikor akar és fogjam be. Nem tudom betartatni a jogszabályokat, mert nem tudom, hogy ki mikor permetez, és egyébként sincs szankció. A kör bezárul. Én a LEVEGŐ munkacsoporttal értek egyet, aki pl. a légi permetezés teljes betiltása mellett, van. A méhészet, mint ágazat a szakmai szervezeteken keresztül miért nem ált emellé a követelés mellé?
Üdvözlettel egy méhész, aki ma még méhész, de jövőre már nem biztos, hogy az
Horváth Csaba
És még egy megjegyzés: a napraforgó csávázásával kapcsolatban, mikor bizonyított volt,hogy a HELIA-D fajtanevű napraforgónak a virágjába is bekerült a méreganyag,hiába jelentettük a KÁTKINAK semmi nem történt.
| küldő | Címek |
|---|---|
| imcsi | elküldve:: 2008.01.6. 15:11 Feltöltve:: 2008.01.6. 15:11 |
Webmester   Regisztrált: 2006.08.17. Lakhely: Hungary Nyírmártonfalva Hozzászolások: 238 |
 Re: Riasztó a kép. Ebben az évben kétszer permeteztek le.Összeállítás, sajnos nem egyedi esetek, a teljeség igénye nélkül.
Hasonló esetek . Források. http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=8062&Itemid=130 http://www.agro-delicates.hu/hu/node/436 http://www.falanx.hu/tomeges_mehpusztulas_tolna_meg A fenti esetről csak annyit, vizsgálati eredmények és azok következményeiről nincs tudomásunk. Ez azért van így, mert a kémiai növényvédelem jelenti a leghatékonyabb beavatkozást a különféle állati kártevők, kórokozók és gyomok elleni küzdelemben. A peszticidek azonban igen gyakran nemcsak a káros rovarokat és a kórokozókat, hanem a hasznos beporzó rovarokat is elpusztítják, pl. a lucerna beporzásában résztvevő vad- és poszméhfajokat, valamint a mézelő méheket is. A legtöbb probléma a háziméh-elhullásokkal kapcsolatban a peszticidek meggondolatlan, sokszor túlzott mértékben való felhasználásából adódik, mely legalább olyan káros, mint a szerek használatának mellőzése. A növényvédelmi munka tehát látszólagos ellentétben van a méhészettel és a méztermeléssel, mert a növénytermesztő a nagyobb termés elérése érdekében, ill. a termés védelmében gyakran figyelmen kívül hagyja a mézelő méh pusztításának veszélyét. Az említett megfontolások alapján minden állam rendeletileg szabályozza a növényvédő szerekkel való tevékenységet. A peszticidek okozta méhmérgezés lehetőségei A peszticidek okozta méhmérgezések szoros összefüggésben vannak a méhcsaládok gyűjtögető életmódjával. Bizonyos értelemben a mézelő méh háziállatnak tekinthető, mert az ember saját környezetében biztosít számára lakhelyet, gondozást. A méhcsaládok a táplálék megszerzésében önálló életet folytatnak. A méhek életükhöz, utódaik felneveléséhez és tartalékaik előállításához szükséges nyersanyagokat (nektár, mézharmat, virágpor) a környező növényvilágból szerzik be. Abban az esetben, ha a méhek által látogatott virágok nektárja, pollenje, a mézharmatot nyújtó fák és cserjék mérgező növényvédő szerekkel szenyezettek, elkerülhetetlenül bekövetkezik a mérgezés. A tömeges méhpusztulásokat a peszticidekkel kezelt növények toxikus anyagot tartalmazó nektárja és virágpora okozza. A nagyüzemek, valamint a magántermelők egy-egy kártevő fellépésekor csak a várható kártételt veszik figyelembe, és nem számolnak a kezelések okozta méhelhullással. Ilyenkor a virágzó gyümölcsösöket a kora tavaszi hónapokban kezelik, s a virágzó fákat látogató méhek a növényvédelmi kezelés következtében elhullanak. Sok esetben mulasztják el a gazdaságok a növényvédelmi kezelés bejelentését, vagy ezt olyan későn teszik meg, hogy a méhészeknek már nincs idejük méhállományukat biztonságba helyezni, a méheket bezárni. Ez is okozhat, ill. okoz a gyakorlatban méhmérgezést. A növényvédelmi munkák csúcsidőszakában előfordul, hogy az egyes permetezések 3-6 nap eltolódást szenvednek. Ilyenkor pirosbimbós állapotú gyümölcsfa helyett elővirágzásban lévő, esetleg már virágzó fákat kezelnek, vagy pedig a sziromhullás utáni időre előírt alkalmi védekezéseket is előbb, a teljes virágzáskor hajtják végre. A gyümölcsfa-permetezések idején előforduló másik lehetőség a méhmérgezések kialakulására, hogy bár szabályos időben, tehát nem virágzásban, hanem bimbós állapotban permeteznek, a virágzó gyomtársulásokból álló aljnövényzetet nem forgatják alá. A korán virágzó tyúkhúr, veronikafélék, valamint az árvacsalán képezik ilyenkor az aljnövényzetet. Ebben a kora tavaszi stádiumban más virágzó növény nem lévén, a méhek ezekről gyűjtenek. S mivel a növényvédelmi kezeléseknél elkerülhetetlen, hogy az aljnövényzetre egyáltalán ne jusson permetlé, ilyenkor a méhek az aljnövényzeten való gyűjtés következtében pusztulnak el. Pedig ezzel kapcsolatosan rendelet írja elő, hogy nem virágzó gazdasági növényt méhekre veszélyes növényvédő szerrel csak akkor szabad kezelni, ha nincs a táblán tömegesen virágzó gyom vagy a tábla körül virágzó gyomszegély. A termelő a gyomtalanítást a védekezés megkezdése előtt köteles elvégezni. A védekezést lehetőleg a hajnali vagy az alkonyati órákban kell végrehajtani. Ez elsősorban a szántóföldi gyomtalanításra hívja fel a figyelmet, de természetesen a gyümölcsösök gyomtalanítására is vonatkozik. Ez lehet alászántás, hőkezelés és vegyszeres gyomirtás egyaránt. A méhmérgezési gyakorlatban általános, hogy a gazdaságok növényvédelmi szakemberei a méhmérgezések bekövetkezésekor a felhasznált növényvédő szerek közül csak a méhekre nem veszélyes szereket közlik. Az elmondottakból kitűnik, hogy a méhek a számukra mérgező, peszticid szereket a kezelt növényen való tartózkodás alkalmával veszik fel, a mérgezett nektárral vagy virágporral. Előfordulhat, hogy a kirepülő méheket közvetlenül éri a növényvédő szer, permet vagy aeroszol formájában. Hozzájuthatnak a mérgező peszticidekhez a méhek olyan alkalmakkor is, amikor a frissen elkészített, kipermetezésre kerülő szerekből isznak. Általános tapasztalatok szerint a peszticidek porozószerek formájában veszélyesebbek a rovarokra, mint permetezőszerként. A permetezőszerek közül pedig az emulziók felszívódása gyorsabb, ezért veszélyesebbnek tekinthetők a szuszpenzióknál. A peszticidek méhekre gyakorolt mérgező hatása A növényvédő szereket a méhek háromféle úton vehetik fel: – közvetlen érintkezéssel, – az emésztőszerven és – a légzőszerven keresztül. Ezen az alapon megkülönböztetünk: – érintő-, – gyomor- és – légzési mérgeket. Az egyes peszticidek a méhekre kifejtett mérgező hatását nehéz megkülönböztetni, ill. a hatásokat nem lehet élesen elkülöníteni egymástól. A klórozott szénhidrogént tartalmazó vegyületek általában érintőméregként, a foszforsav-észter hatóanyagú szerek gyomor-, légzési és érintőméregként fejtik ki hatásukat. Az arzéntartalmú szerek a gyomormérgek csoportjába sorolhatók. A légzési mérgek a sejtek légzőmechanizmusát bénítják meg. Ilyenek a gáz, ill. gőz alakú mérgező vegyületek. A foszforsavészterek a szervezetben könnyen lebomlanak, nem képeznek a viaszos méhkutikulában maradékokat, hanem hatástalan bomlástermékek formájában kiürülnek. E peszticidcsoportra jellemző, hogy tagjai kolinészterázt gátló tulajdonsággal rendelkeznek. A kolinészteráz-enzim hatástalansága következtében a felszabaduló acetilkolin okozza a rovarok pusztulását. A mérgezett méheken észlelhető tünetek Laboratóriumi megfigyelések szerint a kontakt hatást kifejtő szerek, tehát a foszforsavészterek a következő, szakaszonként jellemző tüneteket okozzák: Az első szakaszban a méhek gyors szaladgálása, szárnyrezegtetése és erős zúgása figyelhető meg. A második szakaszban jellemző a zavart mozgás és az erős vergődés. A mézhólyag tartalmának visszaöklendezésétől a mérgezést szenvedett méhek erősen csapzottak lesznek. A harmadik szakaszt görcsös tünetek fellépése jellemzi. A méhek eleinte alig mozognak, majd lassan mászkálva hanyatt fordulnak, kapálóznak és rajtuk hirtelen rángások figyelhetők meg. A negyedik szakaszban elhatalmasodik a bénulás, mozgás alig észlelhető. Az elhullás az ötödik szakaszban következik be. A méhek szipókájukat kinyújtva, szárnyaikat szétterpesztve pusztulnak el. Az egyes szakaszok nem mindig különíthetők el egymástól. A tünetcsoportok sem szabályosak. Az előző szakaszra jellemző tünetek átmehetnek a következő szakaszba. A gyakorlatban minden esetben növényvédőszer-mérgezés gyanúját kelti a hirtelen fellépő nagymértékű elhullás a családokban. Heveny mérgezés esetén nagy tömegben található elhullott vagy idegesen mászkáló méh a kaptárak kijárónyílása előtt. Mérgezéskor megfigyelhető, hogy a családok támadókká válnak, szúrásuk fájdalmas az egyébként méhszúrásokkal szemben érzéketlen méhész számára is. A kaptár felnyitásakor a család izgatottan felzúdul, általános nyugtalanság észlelhető a lépeken. Sok esetben a kaptárból bűzös szag árad, ezt kísérheti a hullák feketére való elszíneződése. Súlyos mérgezés alkalmával a léputcákban felhalmozódó hullák elzárják a kijárónyílást, tehát a fulladás veszélyével is lehet számolni. A fiasítás kihurcolása is gyakori kísérője a méhcsalád reakciójának. Ez már a család teljes összeomlását mutatja. Általános tapasztalatok szerint mérgezés esetén a jól gyűjtő, erőteljes családok károsodnak a leginkább. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a sok munkásméhet kibocsátó családok járnak a méhlegelőre és a növényvédő szeres kezeléseknek ezek a családok esnek áldozatul. Mérgezett méhcsaládok gondozása A mérgezett méhek kezelésére – a fertőző betegségekkel ellentétben – nem állnak rendelkezésünkre gyógyszerspecialitások. Mérgezéskor a rovar szervezetében, idegrendszerében, enzimrendszerében olyan vissza nem fordítható folyamatok játszódnak le, melyeket megakadályozni lehetetlen vagy nagyon nehéz. Tennivalónk csupán a további károsodás elkerülésére és a méhcsalád életben maradt részének felerősítésére korlátozódik. Első és legfontosabb teendő – a további szennyeződés megakadályozására – a növényvédő szerrel szennyezett kaptárak alapos kitisztítása, szükség esetén kiégetése. A mérgezés után életben maradt családok életterét a kaptáron belül szűkíteni kell. Ebből a célból a fészket erősen csökkentsük a megmaradt család nagyságának és a fiasításos lépek számának megfelelően! A peszticiddel érintkezett családok energiakészletének pótlására családonként kezdetben 1 liter, majd a későbbiekben 0,5 liter cukorszörpöt adjunk néhány napon keresztül. A virágporral telített lépeket célszerű eltávolítani és magas hőfokon beolvasztani. Így az esetleg még jelen lévő peszticid-maradékok elbomlanak, és a viaszt a méhész a továbbiakban nyugodtan felhasználhatja. Méhmérgezések esetén, ha azokat feltételezhetően peszticidek okozták, a mérgezést okozó növényvédő szer típusának megállapítására és a mérgezés tényleges igazolására elengedhetetlen az elhullott méhek toxikológiai vizsgálata. A vizsgálatot végző intézetnek feltétlenül megfelelő mennyiségű és friss méhhulla mintát kell beküldeni, hogy a méhész megbízható eredményt kaphasson. Kis mennyiségű méhhulla nem vagy csak egy bizonyos szer kimutatására elegendő, rothadt, befülledt vizsgálati anyagban pedig a mérgező növényvédő szerek elbomlanak és vizsgálatra alkalmatlanná válnak. Racskó JózsefDebreceni Egyetem ATC Forrás :Mezöhir.hu A légi permetezés betiltása Az Európai Bizottság július 12-i ülésén napirendre tűzte a légi növényvédelem a "Peszticidek fenntartható használata" című előterjesztést. A Bizottság szándékai között szerepel a légi permetezés betiltása, illetve szigorú szabályozása. Tovább a Levegő Munkacsoport vegyi anyag hírleveléhez . Méhekre veszélyes növényvédő szerek. http://users.atw.hu/europaimehesz/modules/mydownloads/visit.php?cid=0&lid=3 Szakértő írása hogyan is járjunk el ez esetekben . http://www.mehmergezes.hu/mergezes.html Néhány jogszabály hogyan is kellene működnie (1) A gyümölcsféléket, az erdészeti díszfákat, a bokrokat valamint – a burgonyafélék, gabonafélék és egyéb, a méhek által nem látogatott növények kivételével – a kertgazdasági és szántóföldi növényeket (a továbbiakban együtt: gazdasági növény) a virágzás tartama alatt – a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben – méhekre veszélyes növényvédő szerrel a 67. §-ban foglaltak kivételével kezelni tilos. (2) A gazdasági növényeket virágzási idejükön kívül is – ha a táblán tömegesen virágzó gyom vagy a tábla körül virágzó növényállomány található – méhekre veszélyes növényvédő szerrel csak a 67. §-ban foglalt módon szabad kezelni. 67. § (1) Ha gazdasági növényt a virágzás tartama alatt nagy tömegben fellépő olyan károsító támadja meg, amelynek pusztítása a továbbterjedés vagy a növényzet termését veszélyeztető kártétel megakadályozása érdekében haladéktalanul szükséges, illetőleg ha olyan károsító lép fel, amelynek kiirtását jogszabály vagy hatósági határozat rendelte el és a kezelés csak méhekre veszélyes növényvédő szerrel hajtható végre, a vegyszeres védekezést lehetőleg a növényvédő szer engedélyében meghatározott, méhkímélő technológia alkalmazásával kell elvégezni. (2) Ha a gazdasági növény virágzásának tartama alatt a növényvédelmi kezelés nem végezhető el méhekre nem veszélyes szerrel, illetve méhkímélő technológia alkalmazásával, a termelő köteles a védekezés helyének pontos megjelölését, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését a szükséges intézkedések megtételéhez megfelelő időpontban, de legkésőbb a védekezés kezdését megelőző munkanap 9 órájáig a helyi szakigazgatási szervnél írásban bejelenteni. (3) A szakigazgatási szerv a bejelentés alapján – még a bejelentés napján, vagy ha a bejelentés 9 óra után történt, a következő munkanapon – köteles a védekezés helyétől 5 km-es körzetben (a továbbiakban veszélyességi körzet) levő méhesek tulajdonosait (kezelőit) a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíteni a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról és az alkalmazásra kerülő növényvédő szerről, egyben felhívni, hogy méheit a veszélyességi körzeten kívül vagy más alkalmas módon helyezzék biztonságba. Amennyiben tudsz hasonló esetekről írd meg az info@europaimehesz.hu e-mail címre Imcsi |