Tájékoztató a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó új általános forgalmi adózási szabályokról
A 2008. január elsejével hatályba lépő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa-törvény) főszabálya szerint – az előző szabályozáshoz hasonlóan - ennek az adónak azok az alanyai, akik jogképesek és saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek. Így azok, akik üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel olyan tevékenységet folytatnak, amely ellenérték elérésére irányul, feltéve, hogy annak végzése független formában (pl. nem munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében) történik. Nem válik áfa adóalannyá az a termelő, aki a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségleten felül termett termékeit. Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki a saját nevében (üzletszerűen, tartósan illetve rendszeresen) értékesítést végez (függetlenül attól, hogy a saját nevében történő értékesítés keretében a családi gazdaság, közös őstermelés tagjai által előállított terméket, végzett szolgáltatást értékesíti).
Új mezőgazdasági tevékenység fogalom
Az Áfa-törvény 197. § rendelkezése szerint az olyan áfa adóalanyra, aki egészben vagy túlnyomó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat, különös szabályok vonatkoznak, feltéve (többek között), hogy az adóalany foglalkoztatottjainak száma 10 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele nem haladja meg a 2 millió eurót.
Az Áfa-törvény alkalmazásában speciális tevékenység minősül mezőgazdasági tevékenységnek, mégpedig az olyan, amellyel összefüggésben kompenzációs felár érvényesíthető. Az Áfa-törvény alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenységnek minősülés egyik feltétele az Áfa-törvény 198. §-a alapján, hogy
*
az a törvény 7. számú mellékletében meghatározott termékek termelésére és feldolgozására irányuljon, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi, vagy
*
a törvény 7. számú mellékletében meghatározott szolgáltatás nyújtására irányuljon, feltéve, hogy annak teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítsa).
A tevékenység mezőgazdasági tevékenységnek minősülésének másik feltétele, (ugyancsak a 198. § alapján), hogy az adóalany az előzőeknek megfelelő termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthasson igényt.
A kompenzációs felár érvényesíthetőségének személyi feltétele, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője olyan belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany legyen, aki/amely nem minősül mezőgazdasági tevékenységet folytatónak (vagy olyan külföldi adóalany legyen, aki a saját állama joga szerint nem alkalmaz mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot, illetve az Európai Közösség másik tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személy legyen).
Az előzőekből következően az Áfa-törvény alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységen nem a kifejezés általános köznapi értelmében vett tartalma értendő, hanem ezen belül a kizárólag kompenzációs felárra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.
Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelő az adószám megállapítása alól a továbbiakban nem mentesül. Az adószám megállapítása érdekében az APEH területileg illetékes regionális igazgatósághoz a tevékenység 2007. évi bejelentése esetén a 07T101 és a 08TAFA-E, 2008. évi bejelentése esetén a 08T101 jelű bejelentési lapot kell eljuttatnia. Az adóalanynak célszerű minél előbb gondoskodnia az adószám igényléséről, tekintettel arra, hogy a kompenzációs felár érvényesítéséhez szükséges szabályszerű felvásárlási okirat kibocsátása csak ennek birtokában valósulhat meg. (Az adószám minél előbbi rendelkezésre állásának biztosítása célszerű azért is, mert az adóalanynak az olyan termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai tekintetében, amelyeknek nem a felvásárlási okirat az alapbizonylata, számla-, illetve nyugtaadási kötelezettsége van, és ennek a kötelezettségének is csak mint adószámmal is rendelkező adóalany tud eleget tenni.)
Az Áfa-törvény alanya mezőgazdasági tevékenysége körében áfa fizetésére nem kötelezett, ugyanakkor áfa levonására sem jogosult, az Áfa-törvény 199. §-a alapján. Mentesül az áfa bevallási kötelezettség alól azokban a bevallási időszakokban, amelyekben kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatóként, ilyen minőségében jár el (vagyis az olyan időszakokban, amelyekben csak olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása van, amelyhez kapcsolódóan kompenzációs felár érvényesíthető), az Áfa-törvény 257. §-a értelmében.
A kompenzációs felár mértéke az Áfa-törvény 198. §-a és 7. számú melléklete alapján 7% például: a ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése esetén. A kompenzációs felár mértéke 12% például: az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor értékesítése esetében. A kompenzációs felár érvényesítésével – „áthárításával” - értékesíthető termékek körét az Áfa-törvény 7. számú melléklete vámtarifa számmal is meghatározza. A kompenzációs felár mértéke 7% például a következő szolgáltatások esetében: talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás, gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése.
Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző a kompenzációs felárat belföldön nyilvántartásba vett adóalannyal szemben érvényesíti (ilyen adóalanyra „hárítja át”), az Áfa-törvény 202. §-a alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve, hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany által kiállított felvásárlási okirattal. Felvásárlási okirat kibocsátásáról kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője maga gondoskodhat. A felvásárlási okiratnak tartalmaznia kell a következőket:
*
a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét, sorszámát,
*
a mezőgazdasági tevékenységet végző személy nevét, címét, adószámát,
*
az értékesített termék nevét, vámtarifa számát, mennyiségét,
*
a nyújtott szolgáltatás nevét (és esetleg mennyiségét),
*
a teljesítés időpontját (ha az nem az okirat kibocsátásának napján valósul meg),
*
a kompenzációs felár alapját, kompenzációs felár nélküli egységárát, továbbá az alkalmazott árengedményt (ha azt az egységár nem tartalmazza),
*
a kompenzációs felár mértékét, a kompenzációs felárat,
*
a mezőgazdasági tevékenységet végző és a tőle terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany aláírását.
A szabályszerű, hiteles felvásárlási okirat a tárgyi feltétele annak, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzőtől terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kompenzációs felárra vonatkozóan adólevonási jogot gyakorolhasson. Adólevonási jog csak a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik. (Áfa-törvény 203-204. §)
A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany az Áfa-törvény 197. § (1) bekezdés alapján a tevékenység megkezdésekor, illetve az adóév folyamán bármikor megváltoztathatja különleges jogállását, vagyis a bejelentkezési lapon, változás bejelentési lapon nyilatkozhat úgy, hogy - választása szerint – kompenzációs felárat nem érvényesít. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző a különleges jogállásától eltérő adózást választott, a választásának évét követő második naptári év végéig nem érvényesíthet kompenzációs felárat.
Mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenység
A mezőgazdasági tevékenységet végző áfa adóalany minden olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, amellyel összefüggésben kompenzációs felár érvényesítésére nincs törvényi lehetősége, az általános szabályok szerinti adózásra illetve az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat alkalmazhatja. E két adózási mód közül az alanyi adómentesség alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az alanyi adómentesség választását a mezőgazdasági termelő az adóhatósághoz előzetesen bejelentette.
A mezőgazdasági őstermelő, kistermelő áfa adóalanynak ennek megfelelően kell teljesíteni az áfa kötelezettségét minden olyan termékértékesítése, szolgáltatás- nyújtása után
*
amelynél a beszerző nem áfa adóalany (sem belföldön, sem külföldön) vagy
*
olyan belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany, aki/amely mezőgazdasági tevékenységet végzőként jár el (kompenzációs felárat érvényesít), vagy
*
olyan külföldi adóalany aki/amely saját államának joga szerint mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot alkalmaz, vagy
*
az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás nem felel meg az Áfa-törvény 7. számú mellékletében foglaltaknak.
Figyelemmel arra, hogy pl. a magánszemélyek részére történő értékesítés nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek (azzal összefüggésben kompenzációs felár nem érvényesíthető), a mezőgazdasági termelőnek (így pl. az őstermelőnek is) lehet olyan tevékenysége, amelyben nem mezőgazdasági tevékenységet végzőként jár el (kompenzációs felárat nem érvényesíthet). Természetesen az olyan adóalanynak, aki a különleges jogállása helyett választott más adózási módot, csak olyan tevékenysége van, ami az Áfa-törvény alkalmazásában nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő (pl. őstermelő) az Áfa-törvény alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek nem minősülő tevékenységet is végez, lehetősége van a mezőgazdasági különleges adózási mód (kompenzációs felár érvényesítés) mellett alanyi adómentesség választására. Az alanyi adómentesség választása esetén azok, akik már 2007. évben is mezőgazdasági tevékenységet végzők voltak – csak adószámmal nem rendelkeztek – 2008. január 15-ig jelenthetik be az adószám iránti igényüket a 07T101 jelű és az alanyi adómentesség választását az adóhatósághoz (2008. január elsejét megelőzően a 08TAFA-E jelű nyomtatványon, 2008. január elsejétől a 08T101. számú nyomtatványon). A tevékenységüket 2008. folyamán kezdők az alanyi adómentesség választásának bejelentését a tevékenység bejelentésével egyidejűleg tehetik meg.
Az alanyi adómentesség az Áfa-törvény 188. §-a alapján 2008-ra akkor választható, ha az adóalanynak a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített (vagy megtérítendő) ellenérték – éves szinten göngyölített összege – nem haladja meg az 5 millió forintot sem a tárgyévben ésszerűen várhatóan (és ténylegesen), sem a tárgyévet megelőző évben (ténylegesen). A mezőgazdasági tevékenység keretében végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített (megtérítendő) ellenérték az Áfa-törvény 188. § (3) bekezdés g.) pont értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba nem számítandó bele. (Amennyiben a mezőgazdasági termelő adóalany a különleges jogállásáról lemondott, vagyis választása szerint kompenzációs felárat nem érvényesít, az utóbbi szabály értelemszerűen nem alkalmazható.)
Az, aki alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában (alanyi adómentes minőségében)
*
adófizetésre nem kötelezett,
*
előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,
*
számla kibocsátási illetve nyugtaadási kötelezettség terheli,
*
csak olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áfa összeget, áfa mértéket nem tüntethet fel,
*
az áfa bevallási kötelezettség alól mentesül.
(Az adóalany nem alanyi adómentes minőségében jár el, pl. a vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítésekor.)
Az alanyi adómentesség megszűnik
*
ha az adóalany a tárgyévet követő évre vonatkozóan már nem kívánja az alanyi adómentességet alkalmazni és az erre irányuló szándékát a tárgyév december 31-ig bejelenti az adóhatósághoz,
*
az 5 millió forintos értékhatárt meghaladja.
Amennyiben az adóalany alanyi adómentessége az értékhatár meghaladása miatt szűnik meg, alanyi adómentességet a megszűnés évét követő két naptári évig nem választhat.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységére/tevékenységeire nem választ alanyi adómentességet, termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az általános szabályok szerint teljesíti adókötelezettségét. Ennek megfelelően termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után 20%-os mértékű általános forgalmi adót kell felszámítania és fizetendő adóként szerepeltetnie az áfa bevallásában, ugyanakkor adólevonási jogot is érvényesíthet (természetesen az adólevonási tilalmak figyelembe vételével). Emellett természetesen terheli a számlakibocsátási, adónyilvántartási kötelezettség is.
Forrás :Apeh hírlevél
| küldő | Címek |
|---|