Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Örösi Pál emlékére
Beküldte imcsi Beküldve 2008.01.15. 13:19:32 (1334 olvas)



Dr. Szalainé Mátray Enikő

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési és
Méhbiológiai Kutatócsoport

Research Institute for Animal Breeding & Nutrition, www.katki.hu Dept. of
Honeybee Breeding and Biology

ÁTK - MTMBK, Méhészet 2100 Gödöllő, Hungary Tel. +36 28 511 344 e-mail:
matray@katki.hu



Örösi Pál Zoltán élete
(1904-1986. január 14.)


1904 Székelyudvarhelyen született
1929 Budapesti Tud. Egyetem- tanári diplomát szerzett
1927 Debreceni Egyetem tanára
1941 Kolozsvári Egyetem Állatrendszertani Intézetének adjunktusa
1942-1972 Gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet ill. Osztály vezetője
1954–1981 „Méhészet” szerkesztője
1955 Kossuth díjat kapott
1986 Budafok - utolsó út (május 5.)

Érdemei
méhegészségügyi felelősök hálózatának létrehozatala
megszervezte a méhészeti előadóképzést
az akkor Európában még egyedülálló méhlegelő-megfigyelőhálózat megszervezése


Kutatói tevékenysége

Az egyik legjelentősebb és hosszú ideig tartó munkája a méhek ellenségeinek és parazitáinak tanulmányozása volt. A ’70-es évek elejéig 6, addig ismeretlen fajt írt le, sok apró részlet gondos megfigyelése árán. Örösi előtt csak egyetlen méhtetűfaj, a Braula coeca szerepelt a leírásokban.

A méhtetveket 3 csoportba sorolta:
– 1. Coeca csoport
– Braula coeca coeca (NITZSCH)
– Braula coeca angulata (ÖRÖSI)
– Braula subtilis (ÖRÖSI)
– 2. Schmitzi csoport
– Braula schmitz (ÖRÖSI
– Braula orientalis (ÖRÖSI)
– 3. Pretoriensis csoport
– Braula pretoriensis (ÖRÖSI)
– Braula kohli (SCHMITZ)
– Braula etiopiana (ÖRÖSI)

Nagyon értékesek a vitális festéssel végzett méhmirigy –működési vizsgálatai.
Az élvefestés módszerével állapította meg a garatmirigy és a rágótövi mirigy szerepét.
Vizsgálta az eredményes viasztermelés lehetőségeit és a hazai viszonyok között gazdaságosan termelhető viasz mennyiségét.
Több méhészeti eszközt fejlesztett ki, főleg az anyanevelés terén. Ilyenek a gödöllői pároztatókaptár és kiegészítői, az anyazárka és a felfűzött dugós tenyészkeret.
Magyarországon elsőként az ő irányításával végeztek fajtabélyeg vizsgálatokat. Mérték a méhek szipókájának hosszúságát.
Kidolgozta a peteáthelyezés anyanevelési módszerét.

Peteáthelyezéses anyanevelési módszer


Szakirodalmi tevékenysége
A méhészet egész területét érintő cikkeinek száma 3000-nél is több.
5 szakkönyve jelent meg:
1. A méhellenségek és a köpű állatvilága (1939)
2. A méhek etetése cukorral (1942)
3. Egyszerű anyanevelés (1943)
4. Méhek között (1951)
5. Kis méhészkönyv (1954)

Kutatómunkáját szinte az utolsó pillanatokig folytatta, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig.

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek