Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Semmi pàlyàzati kiíràs a magyar gurulóméhesek építésére!
Beküldte imcsi Beküldve 2008.01.20. 15:03:08 (788 olvas)



201. Szaklapszemle.

Bencsik József

A januàri szaklapok mindig különlegesek elsősorban a hivatalos rendelkezések, szabàlyok, és szabvàny lapok…naptàr… leközlése miatt.
Az Abeille de France vezércikke az elnök M Vedrenne tollàból « Holnap ? » teszi föl a kérdést a méhészet jövőjét illetően : szorosabbra fűzni a belső és a nemzetközi méhész kapcsolatokat az EU os orszàgokban szemben az erősödő globalizàlt gazdasàg, az ipari a kémikai szennyeződéssel.
A 10 old. Kivonat az American Bee Journal 2007/07 szàmàból Ron Phipps tollàból figyelemre méltó példàs eset : Rendkívűl alacsonyra csökkent az USA ban a kína mézexport 2007 01-04 folyamàn. Tudni érdemes hogy kínai export mézre 2.50% os vàmot szabott ki a kormàny. Sajnos nem így az olyan édességekre amelyek összetételében 49% a méz ; Ezen àru vàmmentesen érkezik az USA ba. Mennyiségét 1 millió tonnàra becsülik. Az amerikai méhészek tiltakoznak az így behozott kínai méz ellen. Tiltakoznak az olyan kínai gyakorlat ellen is, amely ki kerüli az amerikai vàmrendszert mert egy màsik vàmmentes orszàgon keresztül érkezik. Az ügynek kínàban is hullàmai keletkeztek, menesztették az élelmiszerek ellenőrzése intézmény igazgatójàt korrupció vàdjàval. Megvesztegetéses eljàràsok nem csak Magyarorszàgon mindennaposak. Semmitérő vigasz !
A The Scottish Beekeeper 2007/11 szàmàból a Cornell Université egyetem kutatói àltal végrehajtott kísérletek szerint összehasonlítàst végeztek 12 olyan méhcsalàddal amelyeknek anyàit mesterségesen megtermékenyítettek 15 -15 màs és màs szàrmazàsú herékkel. Ugyanakkor 9 màsik anyàt megtermékenyítettek egyfajta szàrmazàsú herékkel. Azutàn rajzàsra hajtottàk a csalàdokat. Eredmények : Azok a csalàgok amelyek anyja különböző szàrmazàsú herékkel pàroztattak 30% több keretet építettek, 39% al többet termeltek. Az évad végére ezen csalàdokban a ötszörösen magasabb volt a népesség hozzà megfelelő téli tartalékok. A magàra hagyott csalàdok 25% a àttelelt, míg az egyfajta herékkel párosított anyàk csalàdja kívétel nélkül elpusztult. Meg kell jegyezni hogy a kísérlet kiindulàsakor minden csalàd egyenértékű volt. A legfontosabb tanulsàgok : a különböző herékkel pàrosított anyàk csalàdjai minden szempontból kiemelkedően magasabb teljesítménny képességekkel rendelkezik. Ezen csalàdokban értesülések szerzése, mennyisége, azok közlése, beleértve a riszàló tàncot sokkal kimelkedőbb fokon történik. Ezen kísérletek tanulsàgai minden bizonnyal figyelmet érdemelnek a magyar méhészek és méhtenyésztők részére is
A 12 old. Helène Budzinski a Bordaux -i CNRS intézek kutatója vészcsengőt húzott meg a Libération napilapban a francia folyók, patakok kémiai gyógyszermaradvàny elszennyeződése miatt.
M E. Minot az Eure megyei méhészek közgyűlésén tartott előadàsa szerint, a méhészet rendkívül hàtrànyos helyzetbe került pontosan a vad, a gyomnövények kiírtàsa folytàn is. Összeszàmolt mint egy 700 külömböző vadnövény fajtàt amelyek 70% a mézelő is amelyek közül 37%, a teljes kipusztulàs szélén. Ezek a vadnövények egyben a méhek éléskamrài is. Az agràrterületek földaraboltsàga egyre csökken a tagosítàs folytàn, az ipari mezőgazdasàg kémikus gyomtalanítàsa miatt egyre kisebb élelemforràssal rendelkeznek a méhek. Nem hiàba mutatnak érdekes különbségeket a vàrosokba telepített méhcsalàdok. Làsd a francia “Méhek a környezet örszemén” mozgalom kimutatàsait. A vàrosokban elhelyezett méhcsalàdok terméke sokkal izletesebb, vàltozatosabb , évad gyűjtési időszaka jóval hosszabb, az évi pusztulàs az àtlagnàl jóval alacsonyabb.
Amennyiben a méhészetben nincsennek napirenden ilyen kérdések, több magyaràzat is kinàlkozik: Nincs az orszàgban nagyipari mezőgazdàlkodàs, nem hasznàlnak kémikus gyomtalanítàst és nem véletlen ha az egységes monopolszervezet “ügyvezetése” is semmisnek tartja a problémàt.
No de mit lehet tenni, ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
A 15 .old hogyan készíteni hàzilag műlépet, milyen előnyökkel jàr mint pl: a sajàt, elsősorban fedelezési fehér viaszból készült fertőzésmentes alapanyagból. A cikk bemutatja az ipari módszerekkel készített műlépgyàrtàs módszereit is. Minden hónapban botanikai oldalak is szerepelnek amelyekről ritkàn szàmolok be érthető okokból (helyhiàny miatt is)
A 21-28 oldalon a màr minden évben ismertett nyomonkövetési rendelkezések: milyen kötelezettségnek kell megfelelni annak a méhésznek aki sajàt maga is àrusítja termékeit.
* * *
A Méhészet 08 januàri szàma még siralmasabbnak, még silànyabbnak tűnik mint a sok évi àtlag. Azt màr ne is említsük hogy se a főszerkesztő se a szerkesztő se a szerkesztőség se az “ügyvezetés” a címoldalon megjelent szokàsos BUÉK -on kívül senki bàtorító köszöntőt se tisztességes üdvözletet nem közöl. Feltehetően a magyar méhészek, vagyis a fizető tagsàg nem is érdemel többet Elvégre is vessenek magukra, elutasítottàk az “ügyvezetés” Zrt tervét.
A nyugati EU os orszàgokban ilyen kimerítő kudarc (70%) utàn az “ügyvezetés” automatikusan lemond. Na de miért nem került sor ilyen természetes eljàràsra? Vajon nem de azért mert nehéz elengedni az EU os fazék füleit? Történik ez így a magyar méhészek érdeke nevében.
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Most pl: a szerkesztőség hasznosnak, jónak, érdekesnek tartott olyan cikkek leközlését , olyan fényképeket is lehozni amelynek témàja màr szerepelt ezelőtt két hónappal (Méhészet 2007/10, 15 oldal) Olvasható olyan évtizedek óta csontig leràgott téma is mint “A kijàró nyílàsról” 10-12 oldalon. Alsó vagy fölső kijàrónyílàsra fordított, közel két oldalas íràs.
A nyugati szaklapokban ilyen kérdések föl sem merülhetnek miutàn kivétel nélkül mindenki az EU -os fiókos szabvànykaptàrokkal méhészkedik. Mialatt a magyar méhészek “ügyvezetésének” eszébe se jut EU os szabvànykaptàrokra való àtàllàs pénzelésére, holott arra EU os segítséget kaphatna, csak éppen kérni kell. A magyar méhészet történelmi pillanatokat mulaszt el ilyen hanyagsàga folytàn. Történik ez mind így a magyar méhészet érdekében?
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Vajon miért karolta föl olyan szívesen , vette az NP programjàba az “ügyvezetés” a rakodó gépek EU- os pézelését? Ezzel szemben, semmi program, semmi pàlyàzati kiíràs a magyar gurulóméhesek építésére!
A magyar méhész vàsàroljon inkàbb a nyugati cégek gyàrtotta gépeket! Az az előnyös annak segítségével szerezhető jobb falat jut az EU- os fazékból?
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Làsd példànak ugyancsak a « kaptàr – méhész- azonosítàsi » rendszer esetét.
A terv a hàtsó konyhàban készült, gyors intézkedések, hozzà azonnali FVM miniszteri rendeletet, mindez a tagdíjfizető tagsàg tudta nélkül? Vajon nem egyeduralmi intézkedésekről van szó? nem de így lehet, hàtul, az EU- os fazék mögött a legjobb falatokhoz jutni? A magyar méhészek zaklatàsa, a hatalmas utóköltségek viselése, mindez ugyancsak magyar méhészek érdekvédelmének nevében.
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Ellenben jutott hely a méhészetben hàrom íràsban,
négy oldalon dicsérő elismerő nyilatkozat a forgófészkes kaptàrról és ez nem az első esetben. Ezen feltételnélküli igenlő fejbólintgatàsokkal szemben a szerkesztőség soha semmiféle ellenvéleményt nem közölt. Érthető okokból: az ellenvélemények leközléséből semmi pénzügyi előnyhöz nem lehet jutni. De bezzeg nem így a dicsérő véleményekért. Ezen hozzààllàst nem nehéz igazolni. Tessék csak föltenni néhàny bagatel kérdést. Bizton nem kerül leközlésre. Tessék kiprobàlni:
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Példàul szàmos élettani kérdés merül a forgófészkes kaptàr esetében. Vajon mi történik egy fejreàllított helyzetben esetében :
Vegyünk példànak bàrmely élőlényt: Ha fölboríthatunk pl: egy szamarat a patkóival az ég felé, az igyekezni fog talpraàllni mihelyt megteheti. Csakhogy a méhcsalàdban a talpraàllàshoz szükséges àtrendezés sokkal több munkàval, fàradtsàggal megzavaradottsàggal jàr. Ugyanakkor ilyen a fejreàllítàst folyamatosan és rendszeresen hosszú időn kereszűl folyik. Mindezen energia, fàradtsàg, elveszett idő nyilvàn hàtrànyt jelent egy méhcsalàd életében. Nem tesz semmit, lényeg a pénz amit e rendszer hírverése gerjeszt. Különben is, hogy a forgófészkes kaptàr népszerűsítéséből milyen pénzügyi előnyökhöz jutott a szerkesztőség ahhoz senkinek semmi köze, de még a magyar méhészeknek se! A Méhészet nem az ő tulajdonuk!
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Hogyan lehet az új forgófészkes kaptàrt kitakarítani, a méhszurkot lekaparni, forrasztó làmpa làngjàval fertőtleníteni, a plasztik kereteket forrovízbe màrtani, hogy az öreg viaszréteg kilvadjon, hogyan azokat fölujíttani, avagy azokat mindig el kell dobni, nem kell sonkolyfőzésre gondolni? …
Egy nagyonis figyelemre méltó cikk mégis talàlható a 15. oldalon “A méhek cukorbetegsége” címmel. Mike Mclnnes íràsàt Dr Békési Csaba fordította. Igen értelmes megàllapítàsokat, igazsàgokat szögezz le amelyekkel nehéz lenne nem egyetérteni. Igen helyesen ezen feltevés ösztökélte a fordítot is munkàra. El kell ismerni: a cukor rossz, a méz a jó élelmiszer a méheknek. Úgy làtszik a szerkesztőség se tagadja. A cukrozó méhész ne csodàlkozzon a méhei betegségein;. A kizsigeléssel szerzett többlet jövedelmét költheti a betegségek kezelésére, közben szaladgàlhat is előbb a cukor, majd a gyógyszerek adagolàsával.
No de mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek ez így jó ?
Lyon 2008 januàr Bencsik József joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek