Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Beküldte imcsi Beküldve 2008.02.3. 9:32:12 (780 olvas)



A vasárnapi vihar ezt a hét kaptárt feldöntötte!



Ma délután sikerült összerakni. A méhek élnek. Csak 150-200 méh repült ki családonként, melynek egy része nem talált vissza, megdermedt, elpusztult.
Hasonló esettel már találkoztam, akkor egy hétig feküdt négy kaptár a hófuvásba, mert az utak járhatatlanok voltak. Azok a családok is túl élték a megpróbáltatást.
Pár éve az egyik méhesben 30 családot löktek le az állványról, mert a vasgyűjtők szemet vetettek az állványvasra. Ez az állomány is átvészelte a tortúrát!

Král Attila

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek
imcsi
elküldve:: 2008.02.3. 9:31  Feltöltve:: 2008.02.3. 9:31
Webmester
Regisztrált: 2006.08.17.
Lakhely: Hungary Nyírmártonfalva
Hozzászolások: 238
 Re: Viharkár


Tisztelt Kral Úr !

Köszönet a « viharkar » beszámolójáért, a mellékelt fényképekért. Örvendezve tapasztaltam, hogy az, ugyanakkor bekerült az Európai Méhész honlapba is. Becsületére szolgáljon miután a tapasztalatait önzetlenül szívesen megosztja a szaktársaival ! 75 éves tapasztalataim szerint ilyen eljárás valóban felemelő érzést vált ki. Legyünk öntudatosak és fogadjuk el ezen eljárás üdvösségét ésszerűségét. Az igazi önzők, a valódi zsugorik ezt fölfogni se tudjak.

Engedje meg hogy a továbbiakban néhány megjegyzést fűzzek az ön viharkar esetéhez. Nincs titkolni valóm, legyen az nyilvános legalább az Európai Méhész honlapon .

A fényképekhez fűzött szöveg szerint a nyolcvanas években történt sokkal súlyosabb esetben, mégis, legalábbis méhészeti szempontból nem történt kar, hiszen mindegyik család szerencsésen túlélte a többnapos fölborulást. Ez eset egyben azt is bizonyítja, hogy a fölborult családok elegendő és jó élelemmel rendelkeztek. Ilyen túlélésről, kár nélküli kárról magam is tudok tanúskodni. Éppen ezért szerintem ilyen jelenségnek figyelemre méltó és érdemleges jelentőséget lehet tulajdonítani.

1998 decemberében marom kaptáromról csak a tetőket és a hőszigetelést fújta le egy havas vihar. A keretek meztelenül maradtak tíz napon keresztül, hó esett rajuk két napon keresztül. Mindezek ellenére mindhárom család túlélte a telet mintha mi sem történt volna. Az ilyen jelenségből és az ön esetéből származó következtetések, valamint a kóbor « raj a kéményben » megfigyeléseim alapján, a szó szoros és átvitt értelmében is új alapokra állítottam kaptárjaimat.

Ma mar ilyen, úgynevezett « kéménykaptár »okkal méhészkedek közel tíz év óta, és hozza tehetem, jelentős egészségügyi előnyökkel. A költés meszesedésének, az aljzat, és keretek penészedésének semmi nyoma azóta se. A betelelés természetesen kizárólag mézes keretekkel történik, legalábbis amikor arra szükség mutatkozik. Álló méhészetemben 10 éves átlagban évenként 30 kg pörgetek.

Minden kaptár aljzata teljesen hálózott, télen nyáron egyaránt. Télen egy keretek nélküli üres fiókot helyezek a Dadant költőtérben telelő család alá. Ezen üres költőtér marad a család alatt egész télen. Nincs gond az aljzat nedvesedésével, annak lecserélésére…Amikor eljön a hordási időszak, akkor az üres fiók fölkerülhet méztérnek, 2-3 a költőtérből kivett és középre helyezett fiasításos kerettel, a rajta ülő méhekkel, kiegészítve üres keretekkel, a két fiók anyaráccsal elválasztva. Lásd a “ Természetes atkaszaporulat gátlás” írásom. Tíz év óta egy családom se pusztult ki. 25 családból, időnként egy anyát szoktam veszíteni a tél folyamán. Feltehetően az atkairtás következtében.

Az ön kaptárjai, ha jól tatom a fényképen, alacsonykeretesek és a család két fiókon telel, de nem látni pontosan milyen az aljdeszka, valószínűleg nem hálózott. Tessék a « kéménykaptár » változatot kipróbálni, előnyeit kitapasztalni ! Mindenkinek ajánlom ! Nem kell félni a tél hidegétől ha a család megfelelő minőségű és mennyiségű élelemmel rendelkezik. Ne felejtsük el, a méhek 80 millió éven keresztül nem laktak agyon hőszigetelt kaptárban és túlélték a jégkorszakot is ! Az önző, a zsugori méhész elveszi a természetes, a jó vitaminos mézet, majd ad helyette ócska ipari cukrot, aztán szaladgálhat a gyógyszerekért, szaladgálhat annak adagolásával is. Az önzetlen a bőkezű eljárás nem de bölcs eljárás ?

Szívélyes üdvözlettel : Bencsik