Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : A kàrokozók bíràlata csak a kàrtevők szemében vétek !
Beküldte imcsi Beküldve 2008.01.29. 19:33:14 (722 olvas)



Bencsik József

202 Szaklap – vonatkozàsok.
Ismét abban a reményben ragadtam tollat (francia betűskàlàt) hogy a kàrtevők, a hamisak kisebbségben vannak az orszàgban. De Lehet hogy tévedek !
Az « Abeilles et Fleurs » januàri szàma késve érkezett. Szerintem, a megjelent íràsok között jó néhàny megérdemli a magyar méhészek és « ügyvezetésük » figyelmét is. De ismét tévedhetek.
Mint szokàsos a megnyitó vezércikk H. Clement UNAF szervezeti elnök és egyben főszerkesztő tollàból, aki éppen a magyar méhészek vilàgtalàlkozójàn diszvendég volt (07/11/24). Íràsànak fő témàja ismét élénk tiltakozàs, úgy a régebbi mint a legújabb rovarirtó vegyszerek alkalazàsa ellen. Nem véletlen hiszen ő volt a Bayer cég ellen (2005) a két lépcsőben megnyert per elsőszàmú kezdeményezője, majd győztese. Miutàn ismerem, ő is ismer engem személyesen ; ezért úgy vélem, abban a reményben beszélt, hogy a magyar méhészeket is meggyőzze e küzdelem fontossàgàról. Sajnos a Méhészetben, ez idàig és minden bizonnyal az « ügyvezetés » ben semmiféle ilyen irànyú visszhangra nem talàlt. A beszéde tehàt pusztàba kiàltó szó volt.
Nem véletlen hiszen Magyarorszàgon a Bayer valamint több màs hasonló tröszt és az « ügyvezetés » között bensőséges és hathatós közreműködés a divatos. Làsd pl a tröszt, négyszeresen nagyobb hirdetéseit a Méhészetben, a fali naptàron. No làm ilyen hirdetésekből tisztàn kitünik, hogy még a magyar méhészeken is nyerészkednek ! Az ilyen közremüködésből jön a pillanatnyi haszon. Miközben az « ügyvezetéssel » karöltve vígan folyik azon àg fürészelése amelyen ül a méhészet. Nem szàmít a termőtalaj, a folyóvízek, a kutak egyre erősödő mérgeződése, a környezet rombolàsa.
A magyar méhészeknek így jó!
Hanyagsàgból sincs hiàny. Az vilàgosan kitűnik annak a szemében aki külföldön értesül a dolgok àllàsàról. Legyen szabad újra és újra jelezni, hogy COPA-COGECA EU os bizottsàg méhészeti àgazatàban magyar méhész kiküldöttek is minden ülésen résztvesznek. Állítja azt a Méhészet is a 2007/04 OMME-híreiben. Az egész év folyamàn azonban semmi beszàmoló, sehol nem olvasható. Jogosan feltehető, hogy ilyen nem is készült, mert ugyebàr nem azért fizetik az OMME kiküldötteket, hogy beszàmoljanak a megbízatàsukról, avagy azok figyelemre se méltók. Egyeduralmi helyzetben, jogosan feltehető, senki màs ilyen hírekkel sehol nem jelentkezhet, a Méhészet, monopol helyzetben, azt közöl le amit akar elvégre is nem a magyar méhészek tulajdona!
A magyar méhészeknek így jó!
Vajon bàtorkodjak e az Abeilles et Fleurs szaklapban megjelent kétoldalas COPA-COGECA beszàmolóból fontos hírrel jelentkezni? De miért fontosak ilyen hírek a francia és egyéb EU- os és méhészeknek, és miért semmisek azok magyarföldön? Na ezt màr csak az “ügyvezetés” tudja megmagyaràzni, feltéve ha akarja! Sajnos nincs hol ilyen kérdést föltenni. Különben is senki nem merészkedik ilyen vakmerőségre vàllalkozni. Érthető okokból: az EU -os segítség elvesztése fenyegetné! Szerencsére ilyen veszély engem nem fenyeget: föl is teszek kínos kérdéseket, kellemetlen megjegyzéseket. Van is rà szàmtalan ok, nincs nehéz dolgom, vàlogathatok! Teszek így nem előnyökért, nem javakért se hatalomért, hanem erkölcsi meggyőződésből. Különben is nem én fogom az EU -os fazék füleit! Minél tàvolabb vagyok attól annàl szabadabbnak érzem magam. Bezzeg nem így az “ügyvezetés”. Talàlt rà kifogàsokat is: fölbomlik az “egység”, és ezzel, halàlos veszélybe kerül a magyar méhészet. Màsképpen mondva: a demokràcia, az kérem halàlos veszély. Màrpedig ma ezen àllítàs a mérvadó! A kérdés csak az, hogy kinek, az “ügyvezetés” monopoliumànak?
Nos tegyünk egy próbàt: Amennyiben a COPA-COGECA EU- os méhészeti szakgyülés érdektelen így én sem fàradozok fölöslegesen a fordítàsàval! Lehet hogy ezért tapsot kapok.
A magyar méhészeknek így jó!
Mialatt a francia UNAF szakszervezet a szaklapja 8. oldalàn nyílt levélben fordult a tömeghírközlő közegekhez :” Egy, a méhészet és a genetikailag módosítàstól mentes tàplàlkozàs joga”, címmel. A levél, bő egy oldalon hivatkozik a màr ismert és elismert érvelésekre, megjelent tudomànyos munkàkra; koràbbi rendeletekre …
A 9. oldalon éles tiltakozàs a francia FVM ellen, aki a CRUISER radikàlis rovarírtó szer alkalmazàsàt engedélyezné a kukorica permetezésére. (Tudni érdemes hogy a kukorica viràgporàra szívesen jàrnak a méhek!) Alàíràs H Clement elnök, J M Barbançon méhegészségügyi orszàgos szervezet FNOSAD tàrselnök. A levél élesen elítélő hangjàból arra lehet következtetni, hogy ezen szervezetek nincsennek kölcsönös bizalmi egyetértésben a minisztereikkel.
Bezzeg nem így Magyarorszàgon, meg is làtszik az eredménye! Magyarföldön mérgeznek és úgy mérgeznek ahogy akarnak, nyíltan is, alattomosan is. A magyar méhészeknek ehhez semmi köze, tartja az “ügyvezetés” és a Méhészet szerkesztősége. Soha bíràló íràs nem jelenik meg a mérgezőkről a kàrokozókról. Pedig a mérgezők,
A KAROKOZÓK BÍRÁLATA, CSAK A KÁRTEVŐK SZEMÉBEN VÈTEK!
Ne is merjen bíràlni sehol senki! Halàlos vétek lenne! Megbomlik az “egység”!
A 11. oldalon kis cikk,”Hogyan vàlni műkedvelő méhésznek “ Ilyen, fiatalokat “csalogató” eljàràst szinten minden francia méhésszervezet végez, hozzà méhészeti gyakorlatokat... Egyetlen feltétel: bejelenteni a Megyei Állatorvosi Hivatalnàl, aki màris kiad egy azonosítàsi szàmot, méhegészségügyi okokból. Ezen egyetlen szàmon kívül semmiféle (OMME)igazolvàny, se tagdíjfizetés se diploma nem kötelező a méhészet gyakorlàsàhoz. Làsd a különbséget a kötelező magyar kaptár-méhész-igazolvány azonosítàsi abszurd rendszert
A 26-27 oldalon, kérdés-vàlasz Jean-Pierre Fleury vel aki filmet forgatott a “A méh a környezet őrszemén” mozgalomról. E mozgalmat az UNAF szervezet alapította. Napjainkban màr orszàgos méreteket öltött. Erről màr többször közöltem részletesebb értesüléseket a koràbbi íràsaimban. Ma màr a màsik, az SNA szervezet is egyeztetés nélkül is kénytelen tàmogatni e mozgalmat ha nem akar lemaradni. Ugyan így az UNAF is esetenként kénytelen a màsik fél érdekvédelmi kezdeményezéseit követni amikor azok indokoltak, Mi több igyekszik legközelebb azt túlszàrnyalni. Ez a demokràcia, a verseny rendszer előnye, legalàbbis az “egység”, a monopol rendszerhez képest. Magyarföldön, úgy làtszik ilyen hasznos rendszer nem kell, de kell az “egység” .
A magyar méhészeknek így jó!
A 28-29 oldalon a szokàsos külföldi szaklapszemle. A Flamand mezőgazdasàgi és kertészeti intézmény közleménye 2007/12 szerint a flamand parlamentben Frans Peeters képviselő tudósította a parlamenti gyülekezetet a tömeges méhpusztulàsok következtében előàllt nehézségekről. A beszàmoló részletezi a mezőgazdasàgi, a környezetre kàros következményeket, a méhészek nehézségeit… A képviselő fölkéri a parlamentet, hozzon hatàrozatot megfelelő intézkedésekről.
A 30-33 oldalon hosszú részletes tanulmàny a Nosema Ceranae méhbetegségről, M E Colin, L Gauthier, M Tournaire, a Montpellier –I méhbetegségeket kutató Intézet kutatói tollàból. Hely szűke miatt csak tanulmàny tanulsàgaiból teszek említést: E szerint, a kórokozó, alkalomvadàsz módszereivel terjed, vagyis cask is, màs okok miatt legyengült csalàdban jelenik meg észlelhető betegség formàban. Bizonyítékul jelzik a szerzők, hogy az Ouessant sziget (egy méhészkísérleti sziget az Atlanti Óceànon) méhesében is megtalàlhatók a kórokozók holott semmi jele a betegségnek. E szigeten végzett megfigyelések màr 1965 -ben majd 1977- ben is igazolódtak. Ma, azt lehet àllítani, hogy a nozema nem a fő oka a tömeges méhpusztulàsnak.
A 36. oldalon Percie Dussert cikke, hogyan előidézni tömeges lódaràzs pusztítàst. Az orszàg délnyugati vidékein ugyanis jelentős pusztítàsokat idéznek elő a Vespa Velutina ragadozó darazsak. E daràzs gyorsan terjed, félő, hogy rövidesen meg fog érkezni Magyarorszàgra is.
A 42. oldalotol hàrom oldalon keresztül ugyan csak a szokàsos beszàmolok a helyi szervezetek gyüléseiről. Ezeket nem külső megfigyelők, hanem maga a szervezet küld be a szaklapba. Példaként rövid fordítàsban kivonatosan az “Abeille Corrézienne szervezet 2007/12 /02 közgyüléséről:
J. P; Sourzat elnöki beszàmolója, majd a kincstàrnokot követően, ismertető a meghívott vendégek beszédeiből, a szomszéd szervezetek, az egészségügyi felelős, a megyei àllatorvosi beszàmolója a fennàlló betegségekről, a helybéli “fekete Limousine méh” vedelmi szervezet elnökének beszàmolója. Ilyen közgyülési következetes beszàmolokból a szomszéd szervezetek, az orszàg màs szervezetei, értesülhetnek egymàs problémàiról, tevékenységeiről, sikereiről.
Nem így Magyarorszàgon, ilyen beszàmolókat nem következetesen, hanem nagy ritka esetben olvashatunk a Méhészetben. Ja kérem ez nem meglepő. Az “ügyvezetésnek” kisebb gondja is nagyobb annàl, minthogy ilyen csekélységekkel, vagyis az alapszervezetek gondjaival törődjön. Különben is a Méhészet az “ügyvezetéstől” független vagyis nem a magyar méhészek tulajdona. Azt közöl le amit akar. Volt ugyan valaha független szaklap, kettő is az orszàgban, csak hogy azokat az “ügyvezetés jóindulatàval”, és megelégedésére kimúlni hagytàk maguk a magyar méhészek. Làm, ilyen megàllapítàs (tagadhatatlan!) nem először, hanem újra meg újra előtérbe kerül.
Vajon meddig kell még ilyen dolgokra emlékeztetni, és mit lehet tenni ha a magyar méhészeknek így jó?

Kelt Lyonban 2008 januàr 29-én joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek