Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Az új rovarírtó, csàvàzàsi szer.“cruiser”
Beküldte imcsi Beküldve 2008.03.20. 9:49:31 (889 olvas)




Bencsik József



Szaklapszemle
A szokottnàl később érkeztek be a francia szaklapok.
Érdekes, egyben érthető; a két nagy szaklap az A Fleurs és az A de France szinte együttesen az új rovarírtó “Crusier” forgalmazàsànak engedélyezése ellen fordítja méhész érdekvédő harcàt. Februàr 21. -re orszàgos méhész és környezetvédő tüntetést rendeztek az Eiffel torony làbànàl gyülekezve. A Clement elnök úr magyarorszàgi làtogatàsànak alapja is ebben a szellemben került megvalosítàsra. Ő azonban nem olvassa az egyetlen magyar szaklapot a Méhészet- et Így nem is tudja hogy a magyar szaklap egész oldalon Bayer nemzetközi tröszt hirdetéseit hordozza a szívében, 2008/02 XVI oldal a magyar méhészek “ügyvezetése” szeme làttàra. Ezen nemzetközi tröszt ellen pedig M Clement elnök úr kétlépcsős bírósági tàrgyalàson nyert pert. Az új rovarírtó, csàvàzàsi szer a gaucho közvetlen rokona, a “cruiser”egyben ugyan azt a célt szolgàlja és minden bizonnyal ugyanolyan pusztító hatàsú a méhekre, vagyis tökéletesen és pontosan méhész érdekelenes. Ez a tény azonban, szemmel làthatóan nem zavarja a magyar méhészek érdekvédelemi szervezet felelőseit.
Idöközben úgy az UNAF mint az SNA szervezet tiltakozó levélben fordult az illetékes minisztériumhoz és nem utolsó sorban sajtóközlemény formàjàban a tömeghírközlő eszközökhöz.
Az Apiselect tàrsulat “gyàszjelentése” a kaukàzusi méh halàlàról (14-15 oldal) Kérdés – vàlasz M J. Blot természettudomàny doktoràval az àzsiai lódaràzs ügyében (17-18 oldal) Majd hogyan védekezni ezen ügyben (20-21 oldal) A nemzetközi lapszemlében Dr. Tara Sutferland a méhlàrva sejtfedelének anyagàról készített figyelemre méltó tanulmànya. (28.oldal)
A Monpellier-I kutatóintézet tanulmànya (30-32 oldal) a nyúlós költésrodhadàsról. A tanulsàgokból: Az okozó vírus jelenléte az egészséges csalàdoknàl. De egy méhésen belül igen nagy külömbségek mutatkoznak ami a vírusok szàmàt illeti. Normàlis körülmények között a méhek védekezni tudnak, sakkban tartjàk a vírusok szaporulatàt a betegség megnyilvànulàsàt. Mézben talàlt vírusok mennyisége nem minden esetben jelzi a betegség jelenlétét. Kisérletek folynak arról hogyan fölismerni a betegség kialakulàsànak hatàràt, körülményeit. A dolog annàl is fontosabb mert a méhészek nem szívesen szaladnak rögvest az àllatorvoshoz, a következmények súlyossàga miatt, futnak akkor amikor màr a betegség elterjedt. (41-45 oldalon) 6 megyei egyesület beszàmolói a közgyűléseiken történt eseményekről, hatàrozatokról. Ilyen persze nem létezik Magyarorszàgon.
Az SNA elnöke vezércikkéből a “Crusier” elleni tüntetésen túl, beszàmol az GM ügyében tett lépésekről a parlamenti képviselőknél. A 70-71 oldalon külföldi lapszemle: American Bee Journal -ban 2007/12 megjelent tanulmàny kisérletei szerint az elefànt menekül a méhek zümmögése folytàn. A Kenya I földművelők pl. méhek segítségével elkerülhetnék az elefànt kàrtevését. Ugyanezen lapban beszàmoló a méhanya bepàrzàsànak szàma és a leszàrmazottak teljesítménye között. Minél magasabb szàmú és minél vàltozatosabb bepàrzàs folytàn magasabb termelékenység, és jobb az egészség. A tömeges méhpusztulàsoknak is van valami, köze nem is kicsi az egyneműsítéshez . A mennyiben ezen jelenség valóban bizonyos, màr pedig természetesen bizonyos, akkor az anyanevelők vàlogatàsa, az egyneműségre való törekvése tökéletesen természetellenes, làsd. ugyancsak a “Mostoha anya” című íràsom a www.europaimehesz.atw.hu honlapon.
Különlegesen érdekfeszítő hír a The Scittish Beekeeper 2008/01 szàmàból!!!: A rossz dél amerikai termés folytàn komoly áremelkedés vàrható a mézpiacon!!!
A 83-84 oldalon tanulmàny a méz réteges kristàlyodàsàról, eltanàcsolja a fölmelegítést. A 85-89 oldalon hatalmas tanulmày a méhek viràgporszükségletéről, a viràgporok minőségéről; mennyiségéről, kihatàs az egyedek a csalàd egészségére, teljesítmény képességére… a viràgpor elszedés hatàsàra, kísérleti tàblàzatok, évszaki hullàmzàsok, azok befolyàsai… A tanulmànyt P. Fluri, I. Keller, és A. Imdorf készítette a Svajc –I Liebefeld méhészeti kutató intézet keretében.
A 93-94 oldalon összehasonlító tanulmàny a Warré és a Gatineau féle “fölosztható” alacsonykeretes kaptàrok között. A Warré típusú kaptàr a háború alatt volt divatos. Jellemzője hogy nincsenek keretek csak váll lécek amelyekre függeszkednek a csalàd a lépei. A kaptàr mindig alulról bővül, nehézségek a lépek elvételénél, a pörgetésnél… A Gatineau “divisible” “fölosztható” kaptàrra ugyancsak jellemző: kizàrólag alulról történik a bővítés, alacsonkeretes fiókokkal.
A 97- 112 oldalon hatalmas tanulmány a fenyőmézharmat termeléséről, a feltételek alakulàsàról, az időjàràs befolyàsàról, mézharmat kivàltàsàról, a mézharmatot kivàltó, gyàrtó tetvek fajtàiról életformàjàról, szaporodàsàról.
Franciaorszàgban a Vogézekben talàlhatók nagykiterjedésű fenyőerdők amelyek gyakran jelentős fenyőmézharmatot képesek kivàltani a helyi méhészek örömére, de gyakran màs vidékről vàndorló profi méhészek kihasznàljàk az alkalmat, amikor a körülmények kedvezők. E fajtaméznek nagy sikere van, keresett àrú, na és persze jó az àra is (magasabb mint az akàcmézé!). Màrcsak azért is érdemes mélyebben foglalkozni a termelés feltételeivel.
Ugyanakkor, nem rég még arról olvashattunk a francia folyóiratok külföldi szaklapszemléiben, hogy a görög méhészek kérelmére EU- os segítséggel egy speciàlis levéltetű fajtàt telepítettek a görög fenyőerdőkbe, valamikor még a 80- as években. Ezek a levéltetvek arról voltak hírnevesek, hogy nagy mennyiségű fenyő mézharmatot képesek kivàltani, termelni a görög méhészek megelégedésére. Végül is kiderült, hogy ezek az élősködők hatalmas módon elszaporodtak és még olyan hatalmas kàrokat okoztak a görög erdészetnek. Ez eset egyben azt is bizonyítja, hogy a görög méhészek “ügyvezetése”, szabadon olyan programot tett a görög méhészet fejlesztési tervébe amit jónak látott. A többi nem az ő dolga! Ez esetben a terve túllőtt a célon, át esett a ló màsik oldalàra. Kérdés vajon e kudarcot az EU -os segítség rovàsàra kell írni? Azt viszont valószínü hogy a terv előkészítésének “ügyvezetése” nagyon is “egységes” lehetett.
Ha jól tudom, valószínűleg ilyen esetek elkerülése végett a francia méhészet fejlesztési nemzeti terv nem valami “egységes” ügyvezetés hanem több ágú bizottság véleménye alapjàn alakult ki. Közöttük, környezetvédelmi, méhészeti egyesületek, viràg kertészeti agràrkamara kiküldötteinek össze dolgozàsàval. Vajon éppen ezért és többek között ezért is a francia méhészet fejlesztési pàlyàzatok is a Viràgkertészeti Agràrkamaràn keresztül kerül közös bizottsàg elbíràlàsra. Történik ez így minden bizonnyal a megvesztegetés megnehezítése végett is. Nem így magyar viszonylatban, úgy tudom, egyedül az egységes “ügyvezetés” bennfentes ilyen ügyben . Pontosabban a hatàrozatokat hozó résztvevők tudnàk megmondani, de lehet hogy az titok is! (Talàn mert így könnyebb megvesztegetéssel az EU- os fazékba nyúlni?)
Így fordulhatott elő, hogy lehet répacukorra, ami a termelt mézbe is belekerülhet, pl. gyógyszerre, és olyan egészségügyi ajlzatra is tàmogatàst lehet igényelni amely az orszàgban hasznàlatos kaptàrok túlnyomó többségére (70%- ra) nem hasznàlható. Nem tesz semmit a szervezeti “egység” tudja jól milyen EU -os segítség a hatàsos a magyar méhészek érdekében. Ugyanakkor valójàban Magyarorszàgon nincs is hosszú lejáratú méhészetfejlesztési terv következés képen EU- os segítségigény se. Pl .nem tudni, vagy nincs is a környezetvédelem beavatva, se az erdészet (akàcerdők telepí tése) sem, szoba esik egy “Akàcméz Intézet” alapítàsa, se terv a magyar akàcméz helyszíni üvegezésére se annak védjegyzésére, hogy nincs pl EU- os szabvànykaptàr egységesíti terv, a konténeres, gurulóméhesek fejlesztésére semmi segítségigény... !
Mit lehet tenni ha ez így jó a magyar méhészeknek?
Legfrisebb francia hír: éppen ma kaptam meg a helyi (Lyon –I ) szervezet kérdőívét amely a méhcsalàdok tömeges kipusztulàsàról keres pontos adatokat gyüjteni. Màr a februàr 16-àn Lyon -ban tartott mehegészségügyi konferencianapon rendkívül kataszrtofàlis pusztulàsi hírek keringtek az àllatorvosi egyetem konferencia termében. Egyébként ez volt a konferencia témàja.
Voltunk vagy 200 -an, ha nem többen is. A mellettem ülő méhész 80% -os veszteségről beszélt, volt aki 100% -ot is emlegetett. Vajon a méhész hibàjàból? Nàlam semmi veszteség! Igaz ugyan, öregségem miatt a csalàdjaim nagyrészét az utóbbi két év folyamàn eladtam. A 28 ból maradt 8 és mind jó àllapotban telelt, pedig nem igényeltem EU -os répacukor segítséget, az én méheim kizàrólag mézen telelnek! A konferencia alkalmàval többen jöttek hozàm kaptàr vàsàrlàs ügyében, meg se kérdezték mennyit kérek értük. Egyébként ismert vagyok a környéken is màr csak a helyi szervezet internettes honlapjàn megjelent íràsaim és fényképeim folytàn is www.rhone-apiculture.fr . De legutóbb màr Tunéziàból is kaptam elismerő internetes üzeneteket. Gondolom, hogy a szóbanforgó ankét eredményeiről is rövidesen beszàmolhatok. De minek, és főleg kinek? Legfeljebb a jó lesz a “krisnaméhész” hàzaspàrnak! (Méhészet 2008/02 14-15. oldal + a hàtsó címlap oldal) mert a magyar méhészek egységének úgy van jó ahogy van!

Kelt :Lyon -ban 2008. februàr. joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek