Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : « Méhészet » Szaklapszemle – Visszahatás Lyon-ból
Beküldte imcsi Beküldve 2008.03.25. 13:41:32 (643 olvas)



Bencsik József


Ezúttal hamarább kézhez kaptam a Méhészet e havi szàmàt mint a francia szaklapokat.
Természetesen örvendetesnek talàltam az « Esély-egyenlőtlenség » című íràst. Vajon miért került vezércikként szaklapba, míg a főszerkesztő úr íràsa csak a vezércikk hàtoldalàra ? Szerzője, a mindig bàtor szókimodàsàért, turpisàgos valósàgok föltàràsàért megérdemelt népszerűségnek örvend. Én is szívesen bàtorítanàm közvetlenül is ha ismerném mail címét. Vigyázat veszélyes, ha netàn mégis közvetlen kapcsolatba kerülne velem, az bizony nagy bűn lenne, az « ügyvezetés » szemében, minden bizonnyal kiverné a kezéből a tollat, példa is van rà.
Mialatt a főszerkesztő úr a vezércikk hàtoldalàn összelapàtolt apró hírei semmiféle összefüggésben nem àllnak a méhészettel. Nem tesz semmit, az ilyen munkàkért főszerkesztői fizetés jàr, meg azért is amely a « Krisna » méhészek érdekében íródott a múlt hónapban. No meg az előző szàmok főszerkesztői iràsok hiànyaiért is. Avagy talàn a szaklap tulajdonosànak fülébe is eljutottak a főszerkesztő szembetűnő felelősségi, tehetőségi hiànyossàgok ? Ez utóbbi nem az én dolgom. A tulajdonos aki megvette az szaklapot (nem tudni milyen pénzbeli csúsztatàssal) de ő tudja, azt is miért fizet ilyen méhész érdekektelen munkàkért a főszerkesztőjének.
Valamikor a « Pàrtunk » helyezett képtelen, nem oda való személyeket, egy-egy àllami vàlalat vezetőségébe, E valosàgról személyes tapasztalatokkal rendelkezek. A Pàrtunk helyébe ma a pénz került, (gyakrabban a helyzet nyertese egy és ugyanaz a személy).
Az eredmény azonban nem szolgàl se a főszerkesztő úr se a szaklap dicsőségére. Mi több következtetésekre ad alkalmat legalàbbis ami a főszerkesző úr és a tulajdonos belső kapcsolatait illeti. Ugyancsak kellemetlen következtetéseket lehet levonni a Méhészet adàs-vételi tàrgyalàsainak körülményeiről. Annyi bizonyos hogy magàban a szaklapban ilyen tàrgyalàsokról szó sem esett. Feltehetően tehàt az « ügyvezetés » akkori elnöke, úgy mint a felelős szerkesztője, és a főszerkesztője nem is tudott a dolgok folyàsàról. Ugye gyerekesen naiv feltételezés ? Az ellenkezője annàl inkàbb megfelel a valósàgnak. Szaklap felelősei a főszerkesztő a felelős szerkesztő a magyar méhészek egységes ügyvezetőjének elnöke úgy vélték hogy a magyar méhészeknek nem érdeke egy sajàt tulajdonú szaklap. Különben is a Méhészet nem a magyar méhészek tulajdona, hanem àllami tulajdon. Semmi közük tehàt semmi beleszólàsuk a tàrgyalàsokba. Van azonban egyéni érdek is azt pedig vétek lenne kihagyni. A főszerkesztő úr úgy mint a felelős szerkesztő tehàt valamilyen módon (pénz) biztosította poziciójàt a tàrgyalàsok soràn. Ez a biztosítàs ma is hibàtlanul műkődik bàrmilyen legyen is a szolgàltatàsok minősége, bàrhol legyen is a magyar méhészek érdeke .
Hogyan ilyen helyzetből kilàbalni akkor amikor a magyar méhészeknek úgy van jól ahogy van ? A nyugati demokràciàk tapasztalatai szerint, egyedül a demokràcia, a konkurencia képes ilyen helyzeten segíteni. Ilyen kitapasztalt ésszerűséget azonban nehéz megértetni a 40 év alatt berögződött megszokàsoknak hódoló méhészekkel. Ők örvendeznek az OMME pàrtegységnek, Isten őrizz valami ellenzék fölvesse a fejét Senki nem tesz semmit, Minden marad a régiben, a megszokàsok is. Az új nemzedék is az apàktól tanul.
Míg a 6-7 oldalon az “Ellen àllóképesség”ről szerkesztett íràs igen érdekfeszítő mindazok szàmàra akik egy kicsit is jàrtasak a témàban. üdvözölni kell a szerkesztőséget amiért elfogadta annak leközlését. Ezúttal az “Emlékeztető” is jó tanàcsokkal jelentkezett.
Érdekfeszítőnek talàltam a “Méhegészségügyi monitoring vizsgàlatok II” beszàmolót is annàl is inkàbb mert a francia Rone megyei egyesület nyilvànossàgra hozta a téli kipusztulàsról történt felmérések eredményeit amely szerint közel 50% -os veszteséget jeleztek. A jelenséget francia oldalon nem hozzàk közvetlen kapcsolatba a nozéma betegséggel.
Míg a “Mesterkurzus Salgótarjàn” íràs mesterien összelapàtolt témàkkal tündökölt két oldalon keresztül. Ezen íràs módszer jó lehet arra, hogy meg akadàlyozza a tolakodàst a föliratkozásra, pontosan azok részére akik vilàgosan szertnének làtni. Lehet hogy éppen azért íródott, minden estre a szerkesztőség is meg a főszerkesztő úr is így làtta jónak.
Érdekes eset “A röpítésről” a “Letermelés”-ről szerkesztett íràs, ugyancsak àmulatba ejtett a tökéletes időtlenszerűsége folytàn. A szerkesztőség, a főszerkesztő gondos odafigyelésével, e két iràson keresztül pontosan olyan eljàràst sugalmaz a magyar méhészeknek amellyel a màr súlyosan legyengült csalàdokat a halàlba küldheti. Làsd az “összeröpentés”ről valamint “Az ipari méhészkedésről”ről szerkesztett íràsom . Ugyanakkor làsd magàban a Méhészet ugyanezen szàmàban megjelent íràsokat “A méhcsalàdok heveny összeomlàsàról” II(19 oldal) valamint a a “Monitoring vizsgàlatok” a 12-13 oldalon. Történik ilyen méhpusztító ajànlat, pontosan akkor amikor 40-50 %- os méhveszteségről beszélnek, vagy inkàbb suttognak egymàs között a méhészek.
Azt is érdemes nem csak tudni de figyelembe is venni, hogy az életben maradt csalàdok is rendkívűl jelentős betegség érzékenységről, gyengeségről tesznek tanúbizonyságot. A röppentéssel pedig alaposan megtetőzzük a csalàd legyengülését. Ilyen meggondolàsok mit sem szàmítanak Méhészet szerkesztőségének, főszerkesztőnek. Ok úgy vàlogatjàk össze az egymàssal ellentmodàsban àlló íràsokat, ajànlatokat is ahogy jónak làtjàk, pontosan azért még fizetést is kapnak. Senki az ő dolgukba bele ne szóljon, és ne bíràlóskodjon ! Mindaz aki màsként gondolkodik az megzavaradott egységbontó! A magyar méhészeknek pedig úgy van jól ahogy van. No meg az “ügyvezetésnek” is.
Ugyancsak tetszett “A varroa elleni védekezés és kísérlet” íràs vastagbetűvel kiemelt szövegrésze: “A kormàny haladéktalanul gondoskodjon hatékony gyógyszeről (màr egy is elég lenne!), a méhész pedig tegyen eleget a kötelezettségének” értsd, fizesse be a tagdíjat, különben nem kap az kormànytól hatékony gyógyszert!
A kormànynak azonban kissebb gondja is nagyobb mint hogy a méhészeti problémàkkal foglalkozzon. Fontos a hatalmon maradàs! Vannak ugyan kormàny àltal kinevezett szakértők, közöttük baromfitenyésztői diplomàval fölszerelt méhészeti főtanàcsos is. A kormàny ilyen tanàcsosainak jóvoltàból (de a méhész nyilvànossàg tudta nélkül) màr “elfogadàsra került a 2007-2010 közötti időszak programja” olvasható a X. Dunàntúli Regionalis Méhésztalàlkozó -ról a beszàmoló a 24. oldalon. Van tehàt arra is remény hogy a főszaktanàcsosok révén a kormàny beütemezte e programba a hatékony varroaelleni védekezés gyógyszerének forgalmazàsàt. Bizzunk a dolgot a kormànyra és a szaktanàcsadóira.
A Dunántúli Regionalis Méhésztalàlkozó beszàmolóban, a vastagbetüs szövegrészlet hatàrozott megàllapítàsa ugyancsak szöget ütött a fejembe ami nem könnyű dolog tekintettel, hogy elismerem keményfejű vagyok. Szerintem az àllítàs égig érő emeletes tévedés; a mézértekesítése csúcsàn közel sem a mézkereskedők, hanem a mindenkori piac, a fogyasztók àllnak. Kérdés: vajon vaksàgot vagy balgasàgot, avagy egyszerre a kettőt kell feltételezni ilyen esetben? “Nem làtni az erdőt a fàk miatt” különösen akkor ha valaki ràadàsul vak is.
A « Jànos Bàcsik » pedig, vagyis a magyar méhészek túlnyomó többsége mit sem lát, mi történik a konyhàban, még kevésbbé nem làthatja azt ami a hàtsó konyhàban, titokban készül.. A kicsik, a gyengék örülni, és hàlàlkodni tudnak az odavetett EU -os segítség morzsàknak is. Ne is vàrjanak tàrgyilagos értesüléseket, csak olyanokat amelyeket az « Egypàrt » ügyvezetése megenged. Màr maga ez a tény is bizonyíték a rendszer enyhén szólva turpisàgàra, erősebb kifejezéssel élve, lelkiimeretlenségére, gonoszsàgàra.
Míg a 22. oldalon “Néhàny gondolat a monitoring vizsgàlatokhoz” a 80- as évek íràsaira emlékeztet: hogyan írtam én, hogyan kell azt értelmezni. Ki mit mondott, hogyan írta, nyelvtani magyaràzkodàsok, vita cikksorozatok, amikor a Méhészet (még àllami tulajdon volt) tele volt ilyen íràsokkal. Eredmény: nesze semmi fogd meg jól!
Mit lehet ilyen esetben Lyon -ból tenni ha egyszer ez így jó a magyar méhészeknek : lehet makacsul, és egyre szigorubban bíràlni!
Természetesen nem làtom semmi akadàlyàt annak hogy olvasóim tovàbbítsàk ezen íràsom bàrkinek, legyen az miniszter, avagy orszàggyűlési képviselő avagy a tömeghírközlő eszköz.
Mint a Méhészet rendszeres olvasója, több mint 30 éve követem tartalmàt, régi szàmait raktàron az újabbak a kezem ügyében vannak ma is. Tudom ha megtehetnék, sokan elvennék tőlem e szaklap olvasàsànak lehetőségét, pontosan az egyre élesedő bíràlataim miatt. Megértem őket, emberi vonàs, nem szeretik a bíràlatokat, annàl is inkàbb amikor azok megalapozottak, megtàmadhatatlanok amikor azokból kiderül némi igazsàg. Akinek nem inge, ne vegye magàra! Az ingesek irtóznak a szabadszólástól, a demokràciàtól, nekik jó az « Egypàrt » rendszer. Ez sem véletlen, hiszen e rendszer részükre előnyőkkel, haszonnal jàr. Ha nem így lenne, màr rég nem tőrődnének az « egységgel »!
Persze könnyű nekem, 75 éves nyugdíjas, se pénzhajhàszàs, se hatalom se dicsőség nem érdekel. Egyedül a becsületesség, a lelkiismeretesség a kenyerem, az ami cselekedetre hajt. Véleményem, bíràlataimnak hajtóenergiàja is innen szàrmazik.

Kelt: Lyon ban 2008 màrcius Joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek