Csuja László
Biológus
150 éves a keretes méhészkedés. A termelés úgy tűnik jobban már nem fokozható, miközben a méhegészségügyi problémák egyre halmozódnak és a gyógyszerek köre szűkül. A jövő a betegségek megelőzése, de hatékonyan, egyszerűen hogyan lehet ezt megvalósítani?
A kast mindenki ismeri, sok méhésznél ott van a raktárban, szimbólumként, dísztárgyként, sőt rajbefogásra néha használják is. Azonban a méhészek többségének a köpűről fogalma sincs, pedig nagyon közel áll a ma legelterjedtebb rakodó kaptárakhoz, azzal a különbséggel, hogy a köpűben nincs keret. Képek láthatók a köpűkről Örösi Pál Zoltán Méhek között c. munkája "A méhlakás múltja" fejezetében.
Mit tud a köpű? Követi a méhcsalád méretét és a méz mennyiségét. Az anya akadálytalanul petézik, hiszen a lépek nem szakadnak meg fiókonként. A méz elvehető a család elpusztítása vagy a fészek sérelme nélkül. A lépek a nektárhordás ütemében folyamatosan frissülnek, még a három éves lép is ritka, de 4-5 éves lép szinte valószínűtlen. A méhcsalád megosztható, anyásítható, a lépek kisebb sérülésével, de minden fiók átvizsgálható.
Hátrányai? A köpűben nincsenek keretek, tehát a fészek vizsgálata a méz elvétele a lépek kisebb-nagyobb sérülésével jár. Méz csak a lépek szétroncsolásával vehető el. A mézet piacképesre tisztítani különleges eszközökkel és eljárásokkal lehet.
A világkereskedelem, anyák, rajok nagy távolságokra való értékesítése, a természetes határok korlátozó szerepének eltűnése, a méhekkel való vándorlás, az öreg lépek alkalmazása, a lépek kipörgetése és az újra használata, a fiókok, lépek csereberéje, mind-mind a kórokozók terjedésének forrása. Ezek legyőzésére kiváló gyógyszereket alkalmazunk, azonban egyre másra kiderül, hogy olyan veszélyeket hordoznak, amelyek miatt használatuk köre szűkül.
Ott tartunk, hogy elveszítjük hatékony gyógyszereink többségét és a méhek pusztulása vált a termelés legjelentősebb korlátozó tényezőjévé.
Mi a kiút?
Talán a köpűs méhészkedéshez való visszatérés.
| küldő | Címek |
|---|