Csuja László
Biológus
A méhészkedést mint mesterséget édesapámtól tanultam, de a méhészetet mint tudományt Örösi Pál Zoltántól. 1984 szeptemberében kezdtem dolgozni a Méhészeti Osztályon. A folyosó másik végében élt Örösi Pál Zoltán.
A hajdúsági méhészek legsikeresebbjei olvasták az akkori újságokat, Boczonádi és Örösi írásait, továbbmnetek a kijelölt úton, kísérleteztek és még a Boczonádinál is nagyobb keretekkel nagyon jó eredményekkel méhészkedtek. Édesapám még a két világháború között tanult méhészkedni, szerintem az akkori idők legjobb mestereitől. Ő bár soha nem olvasta Boczonádi és Örösi munkáit, mégis meghatározta minden lényeges döntését.
Amikor 23 évesen úgy döntöttem, hogy méhészeti kutatással is fogok foglalkozni, többször elolvastam Örösi Pál Zoltán "Méhek között" c. munkáját és megdöbbentett, hogy mennyire visszaköszöntek a könyvben az édesapámtól tanultak. Ez is mutatja, hogy Örösi nemcsak nagy természettudós volt, de kiváló tanítómester is, hiszen többedik kézen át hozzám jutott információk nem torzultak. Kiváló tankönyvet és alapos természettudományos szakkönyvet írt.
Apró momentum Örösi személyiségéről: A II. világháború dúlt az országban és Örösinek menekülnie kellett, ott kellett hagynia a kutatóintézetet. Miközben szekerezett keresztül az országon és körbe a háború zajai és zűrzavara volt, Örösi pedig csak írt. Lehet, hogy éppen a szakmunkásképzés kérdéseit állította össze.
De milyen volt Örösi idős korában? Csendes magányos öregúr volt. A kutatóintézet egyik végében volt a lakosztálya. Nemcsak ott élt, de ott volt a könyvtára is és a könyvtárában kincsek. Nemcsak történelmi ritkaságok, de a legmodernebb újságok és könyvek a világ minden tájáról. Kiterjedt levelezést folytatott, de a saját munkatársaival nagyon szűken mérte a beszélgetést. A kutatóintézeti munkába nem szólt bele, véleményt, tanácsot se adott. Ha bárki felkereste, akkor szívesen fogadta, de fáradékonysága miatt nem sokat lehetett vele beszélni.
Ott dolgoztam halálakor is. Emlékezetem szerint családja Budafokon temette el. Szerény szorgalmas életéhez méltó módon csendes volt a temetése.
| küldő | Címek |
|---|