Bencsik József
Tudni érdemes hogy már 1992- ben Chambery-ben, a francia méhészkongresszusán tartott előadásában Dr. Issam Moussa a Monpellier –i kutatóintézet laborkutatója olyan kifinomult izotópikus analízisekkel jelentkezett amelyekkel képes volt bizonyítani pl. és többek között a magyar akácméz különleges, eredetiségét tulajdonságait. Példának pontosan a magyar akácmez esetével illusztrálta;
Már abban az időben, 15 évvel ezelőtt, jeleztem is ezen eseményt a Méhész Újságban megjelent beszámolóimban, majd sürgettem a magyar akácméz nemzetközi védjegyzését, egy Magyar Akácméz Intézet fölállítását is… Majd 15 éven keresztül többször is, mindhiába.
Egy meggondolandó ajánlat, van rá külföldi példa. No persze nem titok, az ügyvezetés előszeretettel és szorgalmasan, és következetesen elkerüli a külföldi példákat. Az okos ember más kárán, a balga ember saját kárán tanul! Állítja a közmondás.
Szerintem nagy figyelmet érdemel az Abeilles et Fleur 2007/12 , 9.oldalon a beszámolom, egy « Charte d’Ethique » egyezmény « erkölcsi megállapodásról ». Lásd a(200.szaklapszemle Lyonból )
A megállapodás a Castres -ben tartott legutóbbi méhészeti egyetemi napok alkalmával történt, és tökéletesen beleilleszkedik az UNAF (az egyik francia) méhésszervezet politikájába, állította és írta J. P. Boueilh, a cikk szerzője. Mert ugyebár a francia méhészek politizálnak is, ha szükséges tüntetnek is ! A Magyar méhészek szerencséjére ilyen politizálásra nincs szükség. Pl. dübörög a gazdaság mint az összhang a közreműködés méhészek monopolszervezete és az FVM között.
Idézet egy francia “Charte” Karta megállapodásból:
A francia méhpempő termelők szerződést kötöttek egymás és a kellékszolgáltatók között, a szolgáltatott termék minőségét illetően.: szavatolják annak nyomon követhetőségét, a higéniai feltételek szigorú betartását, az eredeti formában való értékesítését a keverékek, elkerülését… « Francia Méhpempő » védjegy alkalmazását.
Egy gyakorlati megfigyelés: Valahányszor itt Lyonban “ szupermarket” áruházban járok mindig megnézem a mézes polcot. A legtöbb esetben találok magyar akácmézet is mi több azok többsége maga az üzletláncolat márkája alatt történik. Pontosabban a vonalkódon keresztül lehet fontos felvilágosításhoz jutni. Ritka esetben jelzik hol és ki töltögette. Történik ez utóbbi szinte kivétel nélkül Magyarországon kívül!
Ez utóbbi megfigyelések, tények folytán rendkívül érdemleges kezdeményezésre kínálkozik alkalom a magyar mézkereskedők, kiszerelők, és nem utolsó sorban a becsületes magyar méhészek részére .
A szerény véleményem szerint (már 15 éve sürgetem!) nagy előrelépés lenne ha egyes magyar mézkereskedők, mézkiszerelők egyezkednének, egymás között és az alapárút termelő becsületes méhészek között, egy erkölcsi szerződést , “Charte”-ot kötnének.
Köteleznék magukat bizonyos meghatározott minőségi szabályok betartásában, szavatolnák az áru eredetét, a csomagolás helyszínét, a nyomon követhetőségét, a higéniai igények szigorú betartását, a keverékek elkerülését…”magyar méz” védjegy alkalmazását…
Az eljárás akkor jár valóban jelentős előnnyel amikor az így garantált áru szolgáltatói fölkeresik a forgalmazó üzletláncolatokat azzal az előnyös ajánlattal, érveléssel hogy a szolgáltatott áru minőségét szerződéses “charte” szavatolja, a töltögetés a termelés helyszínen, vagyis Magyarországon történik. Miután ezen értesülések szembetűnően szerepelnek a címkéken (amelyeket a megrendelő szolgáltathat a kiszerelőnek!) megnövekedne a vásárló bizalma, megemelkedne az üzlethálózat és nem utolsó sorban a szolgáltató forgalma.
Ezen írás szerkesztésének kezdete 2007 decemberére nyúlik vissza. Időközben újra föllángolt a mézhamisítás és körülötte a vita. Így került ismét napirendre.
joseph.bencsik@free.fr
Idézet:
| küldő | Címek |
|---|