Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Nem lehet szamarat megitatni ha nem szomjas .
Beküldte imcsi Beküldve 2009.04.8. 17:37:56 (1561 olvas)





Bencsik József


Állítja egy Francia földön is ismert régi szólás mondás. Tartalma remekül szemléltet egy bizonyos bölcsességet, amely ma sem veszítette el értékét holott senki szamárháton nem közlekedik. Az alábbiakban méltatott eset például is szolgálhat.

Évtizedek óta számos alkalommal ajánlatokat hangoztatok, mint ez úttal is a kaptárok EU -os szabványosításának szükségességéről. Az EU -os támogatásokon keresztül ritka alkalom is kínálkozik annak fájdalommentes megvalósítására. Mind hiába, Pedig ajánlataim ésszerűségét, számbeli, matematikai, bizonyítékok, gyakorlati esetek, is igazolják. Szemléltetésül lássunk egy valós példát.

A francia méhészek XVII. kongresszusáról készült beszámolóimban jeleztem: Valós értesülések szerint 50% -os volt a 2007-8 téli méhpusztulások tömege országos szinten, míg a Rhone-Alpes vidéken történt tényleges felmérések szerint 59% volt a veszteség.

Számokban kifejezve a francia méhészek tehát elvesztetettek e tél folyamán 500 ezer családot. Egyszerre nagy hiány támadt az állományokban. Ezen veszteség folytán azonnali enyhítésére kereteken ülő mesterséges rajok szolgáltatása mutatkozott élénk kereslet. Következés képen, hirtelen magasra szokott, megduplázódott a kereteken ülő rajok ára. A tömeges méhpusztulás előtt még 50 € volt egy 5 keretes mesterséges raj ára, ma ez eléri a 100 € és + t is.

No lám, gondoltam magamban, nagyszerű alkalom, nagy a kereslet, magas eladási ár, jó lenne ezt a helyzetet kihasználnák a Magyar méhészek is. Kedvező ajánlatokkal jelentős jövedelemforráshoz juthatnának. Azt híresztelik az országban, nem volt katasztrófális méhpusztulás, tehát nyilván van képesség kereteken ülő rajok szolgáltatására.

A szokásos « ellenséges » magatartástól fűtve, nosza neki, küldtem az értesülést a www.europaimehesz.atw.hu honlapra. De megküldtem a címlistámon szereplők mindegyikéhez, úgy az OMME- hoz mint a Méhészethez. A 2009/02/24 kelt levelemben jeleztem a feltételeket és az irányárakat is. Árfolyam átlag 100 € /5 keret/3 fiasítás Dadant kereteken április, legkésőbb május elejére kartonokban leszállítva.

Eredmény :mindössze egy érdeklődés és egy valós szolgáltatási ajánlat érkezett be 480 műraj szolgáltatására. Vajon miért ilyen kicsi a visszahatás ? Hát igen el kell ismerni, Először is, nem mindenki olvassa az Európai Méhész honlapot. Nem véletlen és nem az én hibám ha kevés számú méhész értesült az ajánlatomról. Azok akik a magyar méhészek érdekében önzetlenül nagy dolgokat tesznek azoknak szemlátomást kisebb dolguk is fontosabb, mint hogy ilyen számukra jelentéktelen értesülést dobra verjenek. Jelen pillanatban éppen igen sürgősen lopás elleni hasztalan chipeket osztogatnak ingyenesen, azzal vannak elfoglalva. Mert ugyebár Magyarországon is van tömeges méhveszteség de azt nem a betegségek hanem a tolvajok okozzák.

Végül is befutott egy ajánlat 480 műraj leszállítására. Sajnos az sem valósult meg. Az ajánlkozó igen ügyetlenül magasabb árat kért mint a helyi szolgáltató, holott megküldöttem részére is pontosan az idevágó értesüléseket, feltételeket. A vásár sikertelenségének a legfőbb oka azonban mégis abból adódott, hogy leszállítást csak május végére, június elejére tudta volna biztosítani. Akkor pedig itt már a méhészévad vége felé jár.

Ezen próbálkozás sikertelenségéből két alapvető tanulságra lehet következtetni.

Egyrészt az idevonatkozó értesülések szűkkörű ismertetése, (nem az én hibámból !) A tőlem érkező értesüléseket, legyenek azok hasznosak, érdekvédők, nem terjeszteni hanem bojkottálni, betiltani igyekeznek, lásd Dr. T Gy fölhívását! Ezzel szemben szabad e megjegyeznem, hogy az Európai Méhész honlap az egyetlen amely elfogad véleményeket, legyenek azok ellentétben a hivatalos véleménnyel. Becsületére legyen ! Igazi demokratikus eljárás. Mi sem természetesebb; így eljárni nem mernek azok akiknek van valami titkolni, valami takarni valójuk.

Másrészt ugyancsak nem kell elfelejteni a Magyarországon alkalmazott kaptárfajták sokaságát, azon belül pedig, és nem utolsó sorban az EU szabványkaptárok hiányát. A Magyar méhészek, ha akarnának se tudnának ilyen óriási igényeknek (szám szerint500 ezer) eleget tenni miután az alkalmazott Dadant,- Langstroth EU -os szabványkaptárok száma elenyésző. Az országban használatos 75 féle (Őrösi P Z szerint !) típuskaptárok vannak alkalmazásban, közöttük nem is szerepelnek az egyéni saját gyártmányú elemek. A 76.-ik típus pl. a Szél Mihály által EU -os segítséggel gyártott kaptár (Méhészet 2009/03 oldal 22). Feltehetően így van jól a szakma mai felelősei szerint ! Ők úgy vélik, a magyar méhészeknek nem érdeke EU -os szabványkaptárok használatára áttérni, pedig lehetne rá EU- os segítséget igényelni. Szerintük, az ilyen egységesített kaptárok bevezetése az országba teljesen fölösleges erőfeszítés, semmire se szolgálna.

Az eredmény tehát közel sem véletlen. A Magyar méhészek nem használnak EU -os szabványkaptárokat, tehát képtelenek szabványkereteken ülő műrajokat nevelni azok kereskedelmét külföldre ajánlani. E helyzetre ugyancsak jellemző ;az egyetlen jelentkező szolgáltató tőlem kérdezte az EU- os Dadant szabvány keretek méreteit.

Miután az országban használatos 75 kaptártípusból csak egyre, vagyis a Dadant-ra abból is csak egy ajánlat érkezett be, abból számtanilag arra lehet következtetni hogy amennyiben EU szabványosítás létezne, és valós lenne az országban akkor máris 75 ajánlat érkezett volna be már az első alkalommal mindez csak a francia méhészek felhívására. Akkor mennyi ajánlatot lehetett volna tenni a Német, olasz, spanyol méhészek kérelmére?

A Magyar méhészek túlnyomó többsége megelégszik a 75 választékból eggyel, legfeljebb kipróbál mellette egy másikat. Köztudott azonban egy vitathatatlan tény: minden kaptártípushoz tartozik a maga saját és különleges eljárása. Az a méhész aki kitanulja az általa alkalmazott kaptártípusokhoz tartozó eljárást az a legtöbb esetben nem lép tovább hiszen az általa alkalmazott eljárás szerinte bevált, és működik is, oly annyira hogy az eljárását nem cserélné föl senkivel. Az meg nem számít, milyen erőfeszítéssel és mennyi időráfordítással. Nos, akkor miért keresni másikat elhinni hogy létezhet jobb is, gyakorlatiasabb is, olyan amelynek kereskedelmi előnyei is legyenek? Ráadásul ilyen előnyökre a szakma felelősei se hivatkoznak azokat sehol nem emlegetik, azok elfogadására, alkalmazására, soha nem ösztökélnek. Tesznek így a Magyar méhészek érdekében.

Az ilyen hozzáállás és eljárás következtében óriási nehézségek merülnek fel magában a méhészeti kereskedelemben. A kaptártartozékok, kellékek, keretek, szerszámok, berendezések “75” féle változatossága könyörtelen. Mennyit kell szaladgálni pl. egy egyéni kaptártípushoz szabott anyarács beszerzése után, szükség esetén mennyi időt fáradságot kell szentelni egy ilyen alkatrész átalakítására, méretre szabására. A legtöbb esetben a méhész szomszédok egymás kisegítésére se lehetnek éppen a kaptárkülönlegességeik folytán. Egyesek szerint ilyen helyzet a baráti kapcsolatok, az összetartás kialakulásának hathatós gátlója. A szomszéd méhész a legjobb akarata ellenére, képtelen kisegíteni a társát. Mindenkinek futkosnia kell az alkalmazott kaptártípusokhoz tartozó kellékek kereskedőjéhez. Nem nehéz elképzelni azon méhész nehézségeit is aki a saját maga készített személyhez szabott kaptárokkal méhészkedik. Ugyan így nem nehéz elképzelni mennyire jelentős nehézségekbe ütközik a méhcsaládok adás vétele, értékesítése, a kereteken ülő mesterséges rajok bel és külföldi kereskedelme. Értesüléseim szerint a franciák ma pl. már Argentínából importálnak kereteken ülő rajokat.Dadant –Langstroth kaptárokkal dolgoznak tehát az Argentin profi méhészek is.

Márpedig esetenként lehetne ilyen tevékenységből jelentős jövedelemhez jutni. Csak a francia piac jelentősége eléri, az 500.000 x 100 = 50 millió € t ma közel (Javítva ingadozó napi árfolyam miatt 2009.04.11 293Ft 1€ Admin ) . Amelynek legalább fele valódi tiszta haszon. Tegyük hozzá akkor még a német az olasz a spanyol… piacot. Ilyen forrásokból részesülhettek volna a Magyar méhészek amennyiben a 2009-02-24 kelt levelemben, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon megjelent felhívásaimra képesek lettek volna hathatósan visszahatni.

Évtizedek óta hangoztatom a kaptárok egységesítésének EU -os szabványosításának szükségességét. Kezdtem így ezen írásomat is. Innen a címben jelzett régi közmondás is: “Nem lehet a szamarat megitatni ha nem szomjas” ugyan így nem lehet ésszerű kaptártípust hozzá ésszerű eljárást ajánlani azoknak akik arra nem szomjaznak. Mit nekik a 15,000 millió forint haszonalkalom! Mint ahogy nem lehet ma a szakma felelőseit arra kényszeríteni hogy a kaptárok EU -os szabványosítására ösztökéljenek, annak bevezetésére EU- os segítséget kérjenek. Lám ez úttal sem került bele az új Nemzeti Programba. (Méhészet 2009/02) Történik mindez így a Magyar méhészek érdekében!

Lyon 2009 április; joseph.bencsik@free.fr

Idézet:



nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek