Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Méhészeti kincsek hevernek az utca porában .
Beküldte imcsi Beküldve 2011.02.19. 20:07:28 (1001 olvas)


Bencsik József
Lyon


Beküldve 2010.02.2. 23:40:53 (431 olvas)
Cikkben szereplő dátumok és a mai állapot között van különbség ?Nem kicsi
2011.02.19
Imre

MÉHÉSZETI KINCSEK HEVERNEK AZ UTCA PORÁBAN

De azokért senki le nem hajol

A Méhész Újságban 10 évvel ezelőtt megjelent írásom sorai ma is időszerűek. Lásd az alábbiakban.

A magyar méz minőségének szavatossági helyzete tíz év alatt csak rosszabbodott. Van bőven meghamisítás. No ez az állítás nem kétséges, hiszen kivizsgálták azt külföldön, és kiabálták azt a háztetőkről ország világ előtt a TV- ben, a sajtóban nem is olyan régen.

Magyarországon azóta sem alakult olyan méhészetágazati intézmény, társulat, amelynek célkitűzéseiben szerepelnének a tíz évvel ezelőtt megírt minőségvédelmi igények, ajánlatok, elgondolások. Nem hiába, ott kérem „egyenesben” mennek a dolgok. Nincs is szükség holmiféle méhész technikai intézmény alapítására se magyar, se francia módon. Lásd a www.europaimehesz.atw.hu honlapon 2010/01/19

A napokban ismét szétnéztem néhány Lyon-i kereskedelmi láncolat mézes polcain. Találhatók is ott magyar akácmézzel töltött üvegek. Azokat ma sem a magyar méhészeti ágazat és ma sem a helyszínen töltötték. Az üvegeken csak is a külföldi töltögető cég márkája látszik, de se származási, se minőségi szavatolás nem szerepel. Lehet az összekeverve akár kínai akácmézzel is. Ezért a magyar méhészek még csak nem is hőböröghetnek, hiszen nem rendelkeznek semmiféle védjeggyel!

El kell ismerni, semmi haladás ezen a téren. Avagy az én „ferde” meglátásaim lennének tévesek? Valóban nincs szükség erőfeszítésekre a magyar méz minősége, régi hírnevének védelmében? Valóban így jó a magyar méhészeknek?

Lyon, 2010. január joseph.bencsik@free.fr

Tíz évvel ezelőtt írtam:

Ma (2000) félreismerhetetlen jelek mutatják, hogy Európa fogyasztó közönsége gyanakvással vásárol minden olyan élelmiszert, amely ismeretlen hatású alapanyagot, úgymint például genetikailag módosított (OGM) növényi, állati eredetű tömegrészt tartalmaz. Nem hiába kell Európa-szerte kötelező módon föltüntetni minden forgalomba hozott élelmiszer pontos összetételét.

Ugyancsak nem hiába, az európai méhészeknek már most jegyzőkönyvet kell vezetni arról, hogy milyen gyógyszert és milyen kezelési módszert és mikor alkalmaznak az év folyamán a méhcsaládjaik betegségeinek léküzdésében. A méhatka megjelenésével családjaink egészsége egyre törékenyebb lett, minek folytán egyre több gyógyszeres kezelésre van szükség. Damokleszi kardként lóg máris a méhészek feje fölött a méz gyógyszeres szennyeződésének eshetősége.

A fogyasztó gyanakvása pedig ezzel egy időben egyre erősödik. Nincs kizárva, hogy egy váratlan napon a méheket is utoléri egy « kerge méhecske »kor, bizonyos mézről pedig kiderül, hogy a fogyasztása veszélyes.

66. NYOMON KÖVETHETŐSÉG

Eljön az idő, már itt is van, amikor a fogyasztói szabályok megkövetelik a méz nyomon követhetőségét. A méhésznek rövidesen azt is fel kell mutatni, hogy hol, mikor és milyen növényterületen gyűjtenek a méhei. Az sem lehetetlen ugyanis, hogy a genetikailag módosított repcén, vagy napraforgón gyűjtött méz fogyasztása valamilyen betegséget, legalábbis az egészségre káros hatást okozzon.

A termelt méz minősége, nyomon követhetősége tehát egyre szigorúbb szabályokhoz lesz kötve. Azok az előrelátó méhészek, akik már most ki tudják mutatni termékeik tökéletes tisztaságát, nyomon követhetőségét, azok behozhatatlan előnyökre tesznek szert. Ilyen irányú igyekezet máris kifizetődő, miután a termelt fogyasztási cikk megbízhatóságánál fogva, keresett áruvá válik, tehát könnyebben és nem utolsó sorban, magasabb áron értékesíthető. Az ilyen irányban folytatott erőfeszítések tehát nem hiábavalóak, legalábbis nem sorolhatók a balga, a hasztalan eljárások közé. Márpedig pontosan ilyen bölcsen jár el az a méhész, aki bele mer vágni a fogyasztó által szűrhető üveges lépesméz termelésébe. Legyünk egy kicsit előrelátóak, nézzünk valamivel messzebbre mint az orrunk hegye, nyissuk nagyra a szemünket, figyeljünk a körülöttünk mutatkozó jelekre, nézzünk szembe a jelen helyzettel, készüljünk föl a várható jövőre!

67. A MAGYAR MÉHÉSZEK TÖBBSZÖRÖS SZERENCSÉJÉRE

Tudni érdemes, hogy a magyar akácméz kivételes ízű. Illata, a csemegeminőségén túl, más, számos és nagyon is figyelemre méltó, természetes, megbecsülendő jellegzetességgel rendelkezik. Mielőtt azok felsorolására kerülne a sor, jegyezzük meg, hogy ezek kimutatására ezidáig nem volt szükség, hiszen minden forgalomba hozott méz természetes és eleve szennyeződésmentes tiszta termék volt. Nem így a mai modern világban, a « kerge marha »kor, a genetikailag módosított növények elterjedése, az általános permetszerek alkalmazásának korában.

Ma minden bizonnyal érdemes figyelembe venni minden olyan tényezőt, jellegzetességet, amely valamilyen módon is közrejátszik a méz eredetiségének, nyomon követhetőségének, tisztaságának fenntartásában, megőrzésében. A korábbi írásaimban erről a témáról már volt szó, úgy látszik azonban teljesen hatástalanul, legalábbis annak semmi nyomával nem volt szerencsém találkozni. Úgy látszik tehát, hogy az idevonatkozó értesülések, semmilyen téren, semmilyen formában ezidáig nem kerültek köztudatba, annál kevésbé alkalmazásba. Ezúttal ismét visszatérek a tárgyra, mert meggyőződésem szerint nagyon is érdemes lenne a magyar akácméz ezen figyelmen kívül hagyott jellegzetességeit, előnyeit kihasználni a nemzetközi piacon.

– Az akácmézet nem érheti kívülről behordott vegyszeres szennyeződés, hiszen Magyarországon (ezt nyomatékosan aláhúznám) az akácerdőket nem szokták permetezni .

– Az akácméz, más,« bio »- jellegzetességgel is rendelkezik ! Miután akácvirágai lefelé csüngenek, így még egy esetleges kémiaszeres eső sem férkőzhet nektárjához.

– Az akácnak nincs szüksége (legalábbis a közeljövőben) genetikai módosításra, következtetésképpen a magyar akácméz mentes az innen származható bármilyen veszélytől.

Ezen jellegzetességeket annál is inkább érdemes megjegyezni, miután azok jelentősége az utóbbi időkben alaposan megnövekedett, amely növekedésnek közel sincs vége.

Ugyanakkor érdemes felhívni a magyar méhészek figyelmét arra is, hogy ezen jellegzetességek tökéletesen természetesek. Elnyerésükre valójában nincs is szükség semmiféle különleges eljárást alkalmazni. E (jó)tulajdonságok mindig is léteztek, csak éppen nem vettünk tudomást róluk, holott ma mint megannyi komoly ütőkártyák a figyelmünkön, a tudatunkon kívül, a szemünk előtt kihasználatlanul az utcán hevernek.

68 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KERESKEDELMI SZEMPONTOK

Egészségügyi, de természetesen kereskedelmi szempontból is minden bizonnyal érdemes újra meg újra kiemelni, magasra tartani, fölmutatni ilyen fontos és alapvető jellegzetességeket. Ilyen tényezők ma aranyat érő ütőkártyák lehetnek a nemzetközi piacon. Így van az most, amikor a nyugati fogyasztók gyanakvással vásárolnak minden olyan élelmiszert amelynek eredete nem követhető nyomon, amelyet valójában senki se garantál világosan. Miközben Európában javában tombol a « kerge marha »kor, a genetikailag módosított növények fogyasztásából származó veszélyek egyre jobban fenyegetnek, itt az alkalom, eljött az idő, az ilyen kedvező, kecsegtető értesülések felmutatására, kihasználására.

Mindezek ellenére, érthetetlen módon úgy tűnik, hogy Magyarországon szinte senki se törődik ilyen értékes értesülésekkel pedig azok nem kerülnek se pénzbe, se fáradságba, talán éppen csak le kell hajolni értük, lerázni róluk az utca porát.

Ugyanakkor az akácméz föntebb fölsorolt jó tulajdonságain, jellegzetességein túl, azt még tökéletesebb formában, még magasabb garanciával, még biztosabb nyomon követhetőséggel lehet forgalomba hozni. Gondolok itt ismételten és nem ok nélkül a fogyasztó által szűrhető üveges lépesméz termelésére. A magyar akácméz ugyanis folyékonyságának megőrzése folytán rendkívül könnyen és bármely alkalommal szűrhető. Nincs szükség tehát szűrés előtti folyósításra, fölmelegítésre. Az üvegbe épített és a méhek által lezárt sejtekben tökéletesen raktározva a magyar akácméz összes (jó)jellegzetességével, teljes mértékben a magyar akácosokból közvetlen a fogyasztó asztalára kerülhet. Azt is tudjuk hogy pörgetés alatt a méz apró cseppjei sokat szellőznek, így sokat veszítenek az illatukból, fölgyorsulva oxidálódnak az oligoelemei, megrongálódnak, más szóval sokat veszítenek a legmagasabbrendű minőségükből.

Miután a fogyasztó által szűrhető üveges lépesméz esetében nincs szükség pörgetésre, szűrésre, ülepítésre, töltögetésre, így London, Párizs éppen vagy Berlin igényes és ínyenc fogyasztói élvezhetik a magyar akácerdők illatát, oligoelemeit minden fogyatkozás nélkül. Lehet ezen kaptárterméknél magasabbrendű árut akár csak elképzelni is?

2000 március joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek