Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Méhek és értesülések.
Beküldte imcsi Beküldve 2010.06.23. 22:39:14 (801 olvas)




Bencsik József




MÉHEK ÉS ÉRTESÜLÉSEK

Induljunk ki egy ma már nem vitás tényből: Egy méhcsaládban, több tízezer egyednek összhangban kell közreműködni a saját és a közösség érdekében. E szoros szervezeti életben rendkívül fontos, nélkülözhetetlenen szerepet játszik az értesülések szerzése, azok elemzése, adás-vétele, áramlása, alkalmazása. A méhek minden bizonnyal csakis olyan értesülésekben érdekeltek, amelyekkel az életfeltételeiket, szaporulatukat biztosítani tudják, amelyek segítségével a mindenkori helyzethez alkalmazkodni tudnak. Ezen eljárás nagyszerűen bevált, és tökéletesen kielégítőnek bizonyult 80 millió év alatt történt természetes katasztrófák, és azok következményeinek túléléséhez.

Egyesek szerint egy olyan értesülési rendszerről, hálózatról van szó, amely nem igényel különösebb tudományt, se gondolkodási, se elképzelő képességet. A korszerű ismeretekkel, eljárásokkal összehasonlítva, a méhcsalád rendelkezik egy sajátságos önműködő „logiciel-szoft”-rendezővel, amely szavatolja az eljárások műsorát, és annak a lehető legpontosabb véghezvitelét. Egy ilyen összehasonlítás, olyan elterjedt felfogásra is emlékeztet, amely szerint az anyaferomon lenne a méhek egyetlen társadalmi eljárásainak rendezője. Minden bizonnyal annak is van megfelelő jelentősége, fontossága, de az nem minden. Egy dolog azonban teljes mértékben bizonyos: a méhcsaládon belül minden esemény alapja az értesülés, legyen annak eredete akármi is.

Éppen ezért, már mint fogalom, az értesülés meghatározása körül is nehézségek mutatkoznak. Valójában annak nem ismerjük a fizikai súlyát, se színét, szagát, se kémiai összetételét. Egy értesülés, mint pl. 2 + 2 = 4 adva adott, létező elvont fogalom. Miután megfelel egy valóságnak, tehát igazi értesülés. Bármennyire is pontos, és alapvetően lényeges, de mint olyan, valójában nem létezik csak annak, aki képes azt fölfogni, elemezni, és alkalmazni. Ugyanakkor, nem lehet azt állítani, hogy 2 X 2 nem= 4, mert nem felel meg a valóságnak, vagyis hamis értesülés. A gyakorlatban, aki tudatosan fölismer egy ilyen félrevezető valótlanságot, az nyilvánvalóan tartózkodik is annak alkalmazásától.

A matematikailag meghatározható pontos értesüléseken kívül létezik számtalan más természetű, bonyolult értesülés, azok kapcsolatai, összefüggések a méhek életében is. Itt már sokkal nehezebb megállapítani melyek az igazak, melyek a hamisak. Így a természetben léteznek olyan bonyolult összefüggések is, amelyeknek nem sok köze a matematikához, holott azok is mint értesülések lehetnek valósak vagy hamisak. Ismét jegyezzük meg; léteznek azok kizárólag olyanok részére, akik azt észlelni, elemezni, alkalmazni képesek. Így van ez a magamfajta kétlábú emlősök esetében is.

Az élőlények, így a méhek is, elsősorban az érzékszerveikkel tájékozódnak, értesülnek a pillanatnyi helyzetükről. Történik ez így a méhcsalád egyedei között, de hogyan a közösség esetében? Hol helyezkedik a közösség értesüléselemző, határozati központja, avagy ilyesmi nincs is? Ha van, akkor hogyan működik és ki, avagy mi működteti azt?

Egy-egy értesülést azonban nem csak elemezni, hanem viszonyítani is szükséges. Az egyiket a másikhoz, az értesülések összeszedettségéhez képest, megállapítani a nagyságrendet, a sürgősségi sorrendet, és nem utolsó sorban azokra ésszerűen visszahatni. Vajon miért, ha nem ilyen célból kerülnek azok az egyedek értesülési rendezőjébe. Márpedig ilyen képességekkel bizonyára rendelkeznek a méhegyedek is, hiszen minden valószínűség szerint pontosan azok segítségével sikerült 80 millió év katasztrófáit túlélniök.

Egy elsődleges értesülés, lehet azonban hamis, hibás, vagy látszólagos is. Innen a szükség, azok megerősítésére, vagy tagadására, más értesülés forma vagy forrás segítségével. Minden bizonnyal a méhek is így járnak el. Egy-egy értesülés megerősödhet, vagy elhalványulhat más oldalról. Miután a biztosítás megtörtént, az kivált egy bizonyos visszahatást. A visszahatások azonban nem csak az egyedekre, hanem a közösségre is hatással vannak. Egyes erőteljes értesülés, tömeges, egységes visszahatást, összhangot vált ki.

Általában az igazi, a megerősített értesülések hasznosnak, míg a hamisak károsnak minősülnek. Sokan így tartják a kétlábú emlősök között is, mégis sok esetben alkalmaznak betervezett visszahatás érdekében hamis értesüléseket. A természetben számos állatfajta alkalmaz félrevezető, képmutató értesüléseket, igen hasznosan. Például sokan álcázással igyekeznek félre vezetni a ragadozóikat.

Ilyen eljárás, képmutatás, közel sem mutatkozik divatosnak a méhek esetében. Úgy látszik nekik nincs szükségük hamis értesülések forgalmazására, hazugságokra. Vajon van-e valami összefüggés a méhek 80 millió év óta fennálló társadalmi szervezetének tökéletessége, pontossága és az igazmondás, az igazi értesülések között?

Annyit még csak el lehet képzelni, hogy egy téves értesülést hoz magával egy méhecske. Például talál valami első meglátásra érdemlegesnek tűnő anyagi forrást a környezetben. Mi több, ilyen értesüléseket képes az emlékezetében tartani, ha szükséges napokon keresztül. Pontos értesülések pl. a nektárforrás helyéről, jellemzőiről, nagyságrendjéről, sűrűségéről, a kihasználhatóság hatásfokáról, majd azokat képes átadni társainak. (K F Frisch 1972) Az első értesültek azután kiszállnak a helyszínre és könnyedén megállapítják annak igazát, vagy a tévedést. Amennyiben az értesülés igaz, akkor visszaérkezve azok is továbbítják az értesülést, amely ezúttal egyre jobban emelkedő ritmusban terjed. Viszont ha az értesülés tévedésen alapulna, akkor annak továbbítása, terjedése megáll. A tévedés, a hamisság, tehát kiküszöbölődik ily módon. Elképzelhető, hogy hasonló eljárásokkal él a méhcsalád más értesülési esetekben is. Csakis a valós, a hasznos értesülések terjednek el.

Márpedig az értesülések tömege folytán a valóság rendkívül bonyolult. Nehezen lehet azt elképzelni, hogy azt valaki is pl. a méhanya uralja a maga egészében a méhek társadalmán belül. Vannak ugyan bizonyára, íratlan szabályok a természetben, a méhek „országházában” meg nem szavazott törvények, amelyek szinte önműködően tiszteletben állnak. Azok a családok, melyek pedig képtelenek szabályszerűen eljárni, könyörtelenül kiesnek a túlélés rostáján, vagyis nem szaporodnak tovább.

Vajon mindez elmefuttatás megéri a fáradságot? Megmarad ugyanis megoldhatatlannak mutatkozó számos titokzatosság. Pl. honnan származnak a méhcsaládot irányító szabályok, a törvényszerűségek? Miért az egyik család különbözik a másiktól, miért az egyik szelíd, míg a másik ingerlékeny, támadó, miért az egyik okosabb, ügyesebb, tisztább, rendezettebb, mint a másik, és így még sorolhatnánk. Így mutatkozik a helyzet minden élőlény esetében, beleértve a kétlábú emlősöket is. Az utóbbi időkben elterjedt vélemények szerint a magyarázatok a génekben, azok többé-kevésbé hibás, tökéletlen másolataiban keresendők. Az álmélkodó méhésznek van min csodálkozni, csak éppen nyitott szemekkel kell járni, nem is annyira nézni, mint látni.

Valójában minél többet, minél jobban megismertük a méhek életét irányító szabályokat, annál biztonságosabb, annál sikeresebb lesz mesterségünk. Márpedig a méhcsalád életét rendező szabályokat illő tiszteletben tartani. Szerény véleményem szerint, a természetestől elszakadt méhészeti mesterkedés előbb-utóbb káros következményekkel fog járni. Így például a fiasításos keretek folyamatos fejre állítása, és ahhoz hasonló gyakorlati fogások.

No de a méhek eljárásainak csodálatából nem lehet megélni. Joggal állíthatja a gyakorló méhész. De bárgyúnak minősíthető az, aki elhanyagolja a méhcsaládjai eljárásait rendező természetes szabályok megismerését, alkalmazását. Állítólag nem ritka az ilyen eset.

Sokan, bizonyítás nélkül visszautasítanak hasznos, igazi értesüléseket, mások a céljaik megvalósítása, a szerzett előnyeik megőrzése érdekében azokat „ferdének” nyilvánítják.

A méhek között terjedő értesülések valóságát, igazát, mint föntebb láttuk (K v Frich 1972) a közösség tagjai igazolják, továbbadják, terjesztik. A hibás, a téves értesüléseket leállítják. Ezen eljárás rendkívül hatásosnak bizonyult szemben az élet viszontagságaival. A méhek eljárása, 80 millió éves múltja is ezt igazolja. Miért ne lehetne az ilyen eljárás hatásos a kétlábú emlősök körében is? Feltétele: az értesülések igazának bizonyítása, majd azok kizárólagos alkalmazása.

40 éve igyekszem a méhek titkai körül kutatni. Elismerem a 80. életévem határán, egyre kevesebb a reményem azokat kimerítően megismerni. Nem véletlen ha sok esetben képzelődnöm kell. Lásd írásaim a www.europaimehesz.atw.hu honlapon. Hálás lennék, ha valaki jóindulatú olvasó felvilágosítana, tárgyilagos, ésszerű érvelésivel kiábrándítana a hivatalosan „ferdének” minősített elképzeléseimből? Ha pedig azok érdemlegesnek, igaznak, valósnak, ésszerűnek bizonyulnának, akkor azokat, érdemes lenne terjeszteni, hiszen így járnak el a méhek is hatásosan.

Ma nagyszerű hírközlő eszközök állnak rendelkezésre. Üzenetek küldhetők gombnyomásra egyszerre számos címre Interneten. Itt az alkalom válogassuk ki a megindokolt érveléseinkkel is alátámasztott értesüléseinket, terjesszünk egymás között az igazakat és nem a képmutatókat, a valósakat és nem a hamisakat, az érdemlegeseket és nem a haszontalanokat, az őszintéket, amelyeket saját magunk igaznak vélünk és egyben szavatolunk. Megtehetjük pl. a www.europaimehesz.atw.hu honlap segítségével díjmentesen. Ily módon, idővel és természetesen kialakulnának mondjuk olyan „Igazmondó Társulatok”. Ilyenekre égető szükség mutatkozik és nem csak a méhészek között hanem a társadalom összességében. Az ilyenekre épült társadalomban lehet harmonikusan összhangban élni, mint a méhek. Sajnos az iskolákban már régóta nem tantárgy a becsületesség, se az igazmondás.

joseph.bencsik@free.fr június 2010.


nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek