Csuja László
Biológus
Oroszországban egy tapasztalt méhész a jelenlegi rakodókaptáros
méhészkedés számos hibáját felismerve új keretes kaptárrendszert
tervezett és valósított meg. Két videó is van fenn az interneten a
rendszeréről, mind a kettő nagyon tanulságos.
Szerintem olyan méhészeknek kiváló ez a technológia, akik a
hagyományos keretes méhészkedés továbbfejlesztésén gondolkodnak.
Mire nem jó ez a kaptárrendszer? A jelenlegi technológia átalakítás
nélkül a biodinamikus (DEMETER minősítésű) méhészkedésre nem alkalmas,
de kicsi korrekcióval arra is alkalmassá tehető.
A fiókok fala kb 30 mm, 8 lép van egy fiókban. Kb. 6-8 kg méz lehet
egy fiókban.
A lépek kb. 10-11 cm magasak, a fiókok kb 12-13 cm magasak lehetnek.
Az egymás alatt levő lépek között alig van távolság, néhol össze is
építik a méhek.
A keretek felső léce jóval rövidebb mint a nálunk szokásos és jóval
szélesebb kb. 28 mm, az alsó és oldallécek nincsenek, vastag drót
helyettesíti. A kereteknek nincs távtartója, hanem előre kivágott
fészekbe illeszkedik.
Virágpor hiányuk a méheknek nincs, de a fő méhlegelőjük későbbi mint a
mi akácunk.
Úgy látom jól érzik ebben a kaptárban a méhek magukat.
A rövidebb videó a mézelvételről szól:
Az alacsony keretek miatt a méheket könnyen lefújja a fiókokról.
Mivel nincs a keretnek válla, ezért a gőzzel fűtött kés fölött a lépet
sínen csúsztatja. Így a fedelezés hihetetlen egyszerű.
Nagyon praktikus segédeszközzel van megoldva a lépeknek pergetőbe való
bepakolása, pergetése, majd újra a fiókba helyezése.
A pergetés lépfordítást nem igényel és a lépek leszakadásától se kell
félni.
küldő | Címek |
---|