Hiradó.hu
Magyarországon is gondot okoz a méhek állapotának romlása. 
Egyre rosszabb állapotban van a magyarországi méhállomány, így egyre több munkát kíván a méz előállítása – állítja az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter. A termelőket összefogó szervezet vezetője úgy véli, a méhek bajainak okozója elsősorban a környezetszennyezés, az intenzív mezőgazdaság és az Ázsiából érkezett kórokozók, élősködők. Szakértői vélemény szerint azonban a túlhajtott méhészkedés is hozzájárul a haszonállatként tartott rovarokat sújtó gondokhoz. A méztermelést kísérő további probléma, hogy rendszeressé váltak a méhlopások, amit erre specializálódott bűnözők hajtanak végre.
Magyarországon ugyan nem tapasztalni olyan drámai mértékű méhpusztulást, mint az Egyesült Államokban, de a méztermelő rovarok egészségi állapota, illetve ellenálló képessége nálunk is jelentősen romlott – mondta el Békési László, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet (KÁTKI) méhészeti részlegének főmunkatársa. A szakember szerint az amerikainál kedvezőbb, de sok európai országénál több szempontból is rosszabb a helyzet Magyarországon.
Éhes méheknek rossz tápszerek
Békési László szerint a méztermelésre használt házi méhek „apokalipszisének egyik lovasa” a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék hiánya. Magyarországon a környező országokhoz képest viszonylag sok a nagy kiterjedésű monokultúrás szántóföld, amelyek nehezítik, hogy a méhek hozzájussanak a számukra szükséges vegyes pollenekből és nektárból álló táplálékhoz. A növénynemesítések eredményeképpen van olyan napraforgófajta, amely magvainak olajtartalma rendkívül magas, de nektár szinte egyáltalán nincs a virágjában. A repcemezőkön ugyan sok táplálékot találhatnak a szárnyas rovarok, de ha másfajta virághoz nem vagy alig jutnak hozzá, szintén gyengülhet a szervezetük. A kukorica virágjának anyagai pedig kevesebb fehérjét tartalmaznak, így kevésbé értékesek a méhek számára. A KÁTKI tudományos főmunkatársa szerint ilyenkor jönnek a méhészek által adott tápszerek, amelyek sok esetben kifejezetten károsak lehetnek. Előfordul, hogy állati fehérjéket – például tej- vagy tojásport – tartalmazó kiegészítőkkel etetik a rovarokat gazdáik, ami azonban nem pótolja a vegyes pollent. A szójatartalmú tápszerek pedig emésztési problémákat okozhatnak a méheknek.
Gyógyszerfüggő méheknek birkafürösztő
Nagyon komoly problémát jelent Magyarországon is, hogy feltehetően a környezeti ártalmak miatt a méhek egyre kevésbé állnak ellen a betegségeknek, ezért folyamatosan gyógyszerezni kell őket. Ehhez járul, hozzá, hogy több olyan idegen kórokozó is megjelent az utóbbi években, évtizedekben, amelyek ellen az európai házi méheknek nem volt módjuk alkalmazkodni. Bross Péter szerint az európai házi méhek az ember nélkül ma már elpusztulnának, mert az Ázsiából érkezett Varroa atka nevű parazitával, illetve az idegen kórokozókkal maguktól nem tudnának megbirkózni.
méh
Békési László szerint Magyarországon ráadásul az is komoly gondot jelent, hogy sok méhész nem a megfelelő gyógyszereket adja rovarjainak. Előfordul, hogy spórolásból olyan vízzel higított növényvédőszereket lógatnak be átáztatott papírcsíkokon méheiknek, amelyek túlzott adagban tartalmazzák a rovaroknak szükséges hatóanyagot. Hasonló problémát jelent, amikor a birkák atkamentesítésére javalt fürösztőszerből készít gyógyszert méheinek a gazda. A toxikus anyagok gyengítik az állatokat, és a mézbe, valamint a lépek építéséhez használt méhviaszba is átmehetnek. Szintén gondot jelent, hogy a nagyüzemi táblákon is előfordul, napközben permeteznek, a méhek repülése idején, a mérgeket elfogyasztó haszonrovar pedig legyengül, illetve elpusztul.
A témában idén júliusban Párizsban tartott ENSZ-konferencián azonban az is kiderült, hogy még mindig nincsen pontos magyarázat a haszonrovarok pusztulására. Dennis Van Engelsdorp, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója a tanácskozáson azt mondta, hatvannégy különböző változót azonosítottak, a növényvédő szerektől a génmódosításig és a vegyi hatóanyagokig, de nem találták meg az amerikai méhkolónia-pusztulás okát.
Becsapott méhek
A legnagyobb mértékű méhpusztulást Magyarországon a tél okozza, ami bizonyos mértékben természetes, de problémát jelent, hogy a néhány évtizeddel ezelőttihez képest kiszámíthatatlanabbá vált az időjárás. Míg korábban a fokozatos felmelegedés, illetve lehűlés volt a jellemző, az utóbbi években többször előfordult, hogy a rovarok már december közepén azt hitték, jön a tavasz és előbújtak fagytól védett helyekről. Az aktivizálódott méhek azonban az újra beköszöntő fagyott már nem tudták elviselni. Lászlóffy Zsolt, a méhész egyesület tanácsadója idén februárban a Gazdakör Online-nak azt nyilatkozta, hogy míg az elmúlt évtizedekben a természetesnek vélt méhpusztulások 0 és 5 százalék közé estek, addigra ez a szám a legutóbbi télen 10-20 százalék közé esik. A szakember szerint a méhek tömeges pusztulásának oka elsősorban a környezeti problémákban keresendő. Békés László is egyetért azzal, hogy a méhek rezisztenciájának csökkenése ugyancsak hozzájárul a nagy téli veszteségekhez. Az ellenálló képesség csökkenése abban is jelentkezik, hogy egyre kevesebb parazita atkát viselnek el, és egyre érzékenyebbek az egyébként másodlagos egysejtű és vírusfertőzésekre is.
Ötvenmilliárd méh, ötszázmilliárd forint
Békési László szerint a méhek problémáihoz maguk a méhészek is hozzájárulnak. Magyarország a méhsűrűséget tekintve Európában az első, másfélszer, kétszer több haszonrovar él hazánkban, mint a kontinens legtöbb országában. Magyarországon körülbelül egymillió méhcsalád él, mindegyikben nagyjából 30-50 ezer rovarral, tehát az egyedszám 30-50 milliárd között mozog. A KÁTKI főmunkatársa szerint ezzel összefügg, hogy míg Nyugat-Európában általában a kisebb méhészetek a jellemzőek, a magyarországiak jellemzően hatalmas méhrajokat birtokolnak. Ennek oka feltehetően az, hogy Nyugaton a méztermelés kevesebb ember számára tűnik vonzó megélhetési forrásnak. Ezzel együtt is üdvösebb lenne, ha Magyarországon is kisebb méhészetek működnének, mert a kisebb állománnyal könnyebb foglalkozni. Egyes vállalkozók, akik sok méhcsaládot birtokolnak, néha talán mohóságból, nem tőrödnek eléggé állataikkal - tette hozzá Békési László a méhészeti intézet főmunkatársa. A "nagyüzemi" méhészkedés kapcsán a szakmai egyesület elnöke, Bross Péter megjegyezte, a méhekkel kapcsolatos problémák jellemzően az intenzív méztermelést folytató, állataikat nem eléggé változatosan tápláló méhészeteket érintik. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a haszonrovarokat minél inkább természetes igényeiknek megfelelően kellene tartani- mondta Bross Péter.
Békési László az Európában kiemelkedő volumenű magyarországi méztermelés kapcsán elmondta, a méhek nagyjából 4-500 milliárd forinttal gazdagítják Magyarországot, elsősorban azzal, hogy beporozzák a haszonnövényeket. Az élelmiszernövények termésének negyede-harmada függ a beporzástól, amelyet nagyrészt a méhek végeznek el. Maga a méz 80 milliárd forintos bevételt hoz, nyolcvan százaléka exportra megy. A méhészet a magyar mezőgazdasági termelésnek egy, az állattenyésztésnek pedig a három százalékát adja. Az Európai Unióban előállított méz tizede Magyarországról származik
Konténerben vándorló méhek
A hatalmas méretű méhészetek mellett, Európát tekintve, az is magyar sajátosság, hogy a nagyban gazdálkodó vállalkozók közül sokan vándorolnak az állataikkal. A méhek konténeres utaztatásának célja, hogy le tudják velük legeltetni az éppen virágzó akácosokat – ez a mézfajta fizet ugyanis a legjobban. A hatalmas méretű, vándorló méhészetek jelentősen megnövelik a fertőzések terjedésének esélyét, ráadásul stresszelik az állatokat és megzavarják a tájékozódó képességüket. További probléma, hogy ha betegség üti fel a fejét egy magyar gazda állatai között, nem ritkán elmarad a diagnózis, illetve az eset regisztrálása, ami szintén nehezíti a betegségek elleni küzdelmet. Korábban az állategészségügyi hatóság részéről ingyenesen elvégezték a diagnosztikai vizsgálatot, ma azonban fizetni kell érte. A betegségek előfordulásának gyakorisága, illetve a méhpusztulások pontos mértéke - épp a bejelentések gyakori elmaradása miatt - szintén ismeretlen. Ezen talán segít, hogy a közelmúltban elindult a méhpusztulás okait vizsgáló európai Coloss (Colony Loss) program, amely során Magyarországon is adatgyűjtés kezdődött – az információk értékelésének első eredményei ősszel várhatók.
Méhtolvajok
Az utóbbi évtizedekben a méheknek az egészségi állapotuk mellett romlott a szaporodási képességük is, ezért egyre több munkát igényel a tenyésztők számára az egyedszám fenntartása. Eközben egyre többen akarnak méztermeléssel foglalkozni, ami feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek elejével kezdődően nagy számban jelentek meg a méhtolvajok. Bross Péter szerint kialakult egy olyan bűnözői kör, amely nem fél a méhektől, tudja, hogyan kell bánni az állatokkal, és azzal is tisztában van, hol, mennyiért lehet tovább adni a viszonylag könnyen ellopható mézet, kaptárakat és haszonrovarokat. A rendőrségnél megyénként egy-egy nyomozó kiemelt ügyként kezeli ezeket az eseteket, de a méhész egyesület elnöke úgy látja, a méhlopás a színesfémtolvajláshoz hasonlóan rendkívül elterjedt, és egyelőre nem látszik, hogy a hatóság vissza tudná szorítani.
Forrás:hirado.hu
| küldő | Címek |
|---|