Bencsik József
Szeretném fölhívni az Európai Méhész honlap tiszteletre méltó olvasóit és talán még többeket is, mint a kivizsgálási az illetékesek figyelmét is, néhány idevágó különleges jelenségre.
Megtörtént valóságos eset: Egy alkalommal, kora tavasszal, rügyfakadás idején, (február közepén) Monsieur Varinier kezdő méhész, szomszédom, ST Jean des Vignes falucskában, permetezni kezdte a gyümölcsfáit. Történt ez természetesen ezen alkalomra ajánlott és vásárolt hivatalosan engedélyezett vegyszerrel.
read more folytatódik ...
A még alacsony hőmérséklet folytán csak ritkán, imitt, amott jártak ki a méhek. Alig, hogy nekilátott a permetezésnek, rögvest tömegesen megtámadták méhei, holott a gyümölcsösök csak rügyezésben, tehát messze a virágzástól. A permetezés valójában közel se közvetlenül a méhére irányult annál is, inkább mert a kaptárok tisztességes távolságra (közel 50 m) voltak elhelyezve. Annyi azonban bizonyos hogy a vegyszer büdössége erősen érezhető volt. Nem véletlen, tehát ha azok a vegyszerillatok eljutottak a kaptárok bejáratához is. No lám, tehát nem véletlen, ha méhek “mérgesen” szúrásokkal (és nem csípésekkel!) hatottak vissza. Tettek így annál is inkább, hiszen az alkalmazott permetszer minden bizonnyal, egyben erős rovaríró szereket is tartalmazott.
Most térjünk vissza az írásban szereplővirágzó repcetáblához. Nincs kizárva ugyanis ha az már a virágzás beindulása előtt kapott egy erősebb “illatos” permetezést, beleértve egy erős rovarirtó szert is. Innen a fölingerelt méhek tömeges támadása, mint ahogyan az történt Monsieur Varinier esetében is. A repcetábla tulajdonosa ugyan betartotta az aranyszabályt és nem permetezett virágzás alatt. De az ilyen permetezéssel például nem csak gaztalanítás volt a cél, hanem egyúttal egyéb más rovarirtó szerek is alkalmazásra kerültek.
Ezen megfigyelések, megjegyzések alapján nagyon is valószínű, hogy a szóban forgó szorgalmasan “legelésző” méhes közelében békésen elvonuló turista társaság közel sem viselkedett eleve hadonászó, támadó, zavaró módon a méhes közelében. Közel sincs kizárva azonban, milyen támadó ingert keltő permetezést hajtottak végre közel a virágzás beindulása előtt a repcetáblán. Ez utóbbi kivizsgálása tehát határozottan véleménydöntő lehet. Az idejében leszedett (kolzaleveleken ?????) talán még megtalálható az alkalmazott permetszer kémiai nyomai. Ezek elemzésével nagyon is meglehet, hogy az előzetes permetezés feltevés, igaznak bizonyul. Ilyen és hasonló feltételezésekről azonban nem olvastam a hírt adó sorok között.
Márpedig amennyiben valóban előzetes mérgező permetezés kapott a repcetábla, akkor talán azt is jó volna az idejében tudni az odatelepedett méhésznek. Elvégre is, nem de, az o méhéi szenvedik el a mérgező hatást, a pusztulást? Jobb, ésszerűbb lenne tehát az ilyen előmérgezett repcetáblákat elkerülni. Úgy tudom, lehet, hogy rosszul, hogy a repcetábla tulajdonos nem köteles táblán jelezni milyen méreggel mikor kezelte növényeit. Úgy tudom, ismét lehet, hogy rosszul! A méhészek szervezetek országos szövetsége ugyanis ilyen igényekkel nem foglalkozik. Talán mert az nem méhészérdek? Különben is nem szerepel ilyen a méhészeti segítség Nemzeti Programjában? No lám tehát ez a tényi is bizonyítja, valóban nem méhészérdek? Nem de milyen jó lenne, ha például egy másik méhészszövetség pontosan ilyen és hasonló nehézségek elkerülésével foglalkozna, Ha nincs két szervezet, nincs verseny fél, nincs haladás. A méhészetben pedig, ki az, aki képviseli hatásosabban a méhészek érdekeit? Hát az, aki kisajátítja az EU segítség kiosztásának monopol jogát? A méhék halálánál is fontosabb, elsődleges méhészérdek lenne az? A szerény véleményem szerint (semmit se számít) méhészeknek elsődleges érdeke a méhei életének védelme, megőrzése. Elsődleges jövedelemszerző forrás alapja. Éppen ezért ideális lenne, ha a méhész pontos értesülésekhez jutna, a vándorlási méhlegelő permetkezelési állapotáról még mielőtt oda letelepedne.
Nos, ilyen nehézségek kikerülésére a Nottinghami méhészeti kutatócsapat elképzelései szerint, rezgésméréssel történő kísérletek kezdődnek a közeljövőben, nem csak rajzáselőjelzésre, hanem, és például, az ilyen és ilyen mérgezések által kimutatni a méhek mérgeződését, talán még azt is, milyen mérgezésben szenvednek a méhek. A tapasztalatok szerint a Magyar méhészek illetékesei teljesen érdektelennek tartják az ideirányuló erőfeszítéseket. Az idevonatkozó, értesülések évek óta a www.europaimehesz.atw.hu honlapon olvashatók. Közel 100 méhész nagyrészt internetes üzeneten közvetlenül is megkapja. Egyesek, a legilletékesebbek közül egyenesen visszautasít minden értesülés üzenetemet. Nem, de ésszerű okos eljárás?
Ugyanakkor semmi képen nem szeretném magamat senkinek a helyébe tenni se senki helyébe eljárni. Bőven megelégednék azzal, ha valaki az olvasóim közül akár többen is visszahatnának a www.europaimehesz.atw.hu honlapot, egyben fölhívnák az illetékesek figyelmét például a rendőrségi nyomozókat, az általam fölvetett eshetőségekre. Szerintem nagyon is meglehet, hogy a vádba fogott támadó méhes tulajdonosa tökéletesen ártatlan, még akkor is, ha a figyelmeztőtő táblái nem kaptak célszerű elhelyezést. Legalábbis amennyiben a rendőri nyomozás is kimutatja a permetezés minőségét és alkalmazásának idejét. Mi több a szóban forgó repcetábla tulajdonosa se fogható vád alá, amennyiben a szabályok szerint, vagyis a virágzás előtt permetezett. Ellenben megtámadható a permetszer gyártója amennyiben nem figyelmeztette a fölhasználót a pontos alkalmazási eljárásról, valamint a szer méhekre ható ingerlékenységről.
E néhány sor visszahatásom okait a 28 agyonszurkált Nagylaki turista elképzelt fájdalmai kórházi zaklatásai váltották ki.
Tisztelettel joseph.bencsik@free.fr Kelt 2012 május.8.-án
Természetesen a méhszúrások áldozatainak az egészsége az elsődleges. Na de ki törődik ma, igazában Magyarországon a méhek sorsával, ha nem a méhészek?
| küldő | Címek |
|---|