187.Szaklapszemle+Vélekedések .
Francia oldalról :
Az Abeille de France ismét M Vedrenne, az SNA szakszervezet elnökének tollàból « Paris-Bruxelles » cimmel indult. A szokàsos méhészeti helyzetjelentés, többek között: a februàr 2 àn összeült COPA-COGECA bizottsàg megàllapitàsairól. A megyei bizottsàgok összejövetelén ugy vélekedtek, hogy a méhészek részére beütemezett EU os segitséget ki kell emelni az àltalànos mezőgazdasàgi rendszabàlyozàsból, màr csak azért is, mert 2008 ban a mezőgazdasàgra irànyuló PAC = Közös Mezőgazdasàgi Politika megszoritó rendelkezései vàrhatók. Màs : az OGM= Genetikai Módositàs nem orszàgonként , hanem àltalànos betiltàsa, megszigoritott rendtartàs… a méhészeti gyógyszerekre vonatkozó rendszabàlyok egységesitése… a fölfüggesztett « Friponil » vegyszer ujra alkalmazàsànak kérdése…
A 60-61 old. kivonatok a külfoldi szaklapokban megjelent iràsokból. A 69-71 o. Tanulmàny a helyi méhfajtàk vàlogatàsa és alkalmazàsa körül,M P. Schweitzer tollàból, összefüggések a tàj a klima, a növényzet és méhfajtàk között.. Majd M Juliard R. előadàsànak szövege 6 oldal terjedelemben, amely a legutóbbi méhészkongresszuson hanzott el : « A méhek gyüjtés- tàjékozodàsi rendszere » cimmel : hogyan fedezik föl a mézelő viràgot, hogyan tàjoljàk be azt, hogyan adjàk àt értesüléseiket a tàrsaiknak, hogyan talàljàk meg azok a jelzett mézelő viràgot… A 79-84 oldalon egy màsik, ugyancsak elhangzott előadàs : « Milyen az alkalmazott eljàràs a növényvédő szerek forgalmazàsànak engedélyezésére ».
Feltünést keltő legujabb hir (07/02/21= A francia méhésszervezetek nyomásàra, M Jacques Remiller parlamenti képviselő Kivizsgàló Bizottsàg (Commission d’Enquète) alakitàsàt kérte a francia parlamentben a méhészet veszélybe került helyzetének kivizsgàlàsàra.
Magyar oldalon :
Mikor olvashatunk az OMME legutóbbi (V.) kongresszusàn (06/11/25) elhangzott előadàsokrol ? Avagy azokat nem érdemes szélesebb nyilvànossàgra hozni mert lényegtelenek ?
A Méhészet 2007/02 most azzal dicsekszik a « fórum »ban, hogy megvàltozott az ujsàg külleme, de még a betük stilusa is. Sajnos lényegében, vagyis a szellemében semmi vàltozàs nem tapasztalható . « Vàrjuk a véleményeket » àllitja a szerkesztőség, de csak olyanokat amelyek « szorirànyban » érkeznek, mert irtózunk a demokràciàtol, a kritikàktól, ugyebàr.
Egy ritka eset ; nagyon szivesen meghajolok egy kedvemre való és mindenki figyelmébe ajànlatos iràs előtt. (14-15 oldal) Cime « Összefogàs kicsiben ». E cimet én még meg is toldanàm : « Demokràcia nagyban »
Az alap ötlet nagyszerü, ésszerü és célszerü, a demokratikus hozzààllàs pedig egyenesen kifogàstalan. Elismerés a kezdeményezöknek a kivitelezőknek. Nagyszerü kovetendo példa ! Bravo ! Csak igy tovàbb a fölemelkedés utjàn !
Néhàny indoklàs :
A nyàri, az évadvégi mézelő növények termelése mézelést biztosit nem csak a méhcsalàdoknak az évadvégi fejlődéshez, hanem, és ez alapvetően fontos, az egészséges téli beteleltetéséhez is. Ne felejtsuk el hogy az évad végén született egyedek szàma és egészsége döntő tényező a tél viszontagsàgainak elviselésére. A méhcsalàdok egészsége egyben a méhészet forràsa, termelékenység biztositàsa. Ezen eljàràs tehàt tökéletesen ésszerünek bizonyul.
Ezen ésszerüség nagyszerüen kidomborodik hàrom màsik véleményem szerint ésszerütlen iràson keresztül. A« Cukorlepény készitése viràgporpótlóval » (12.oldal), a « Lepénygyàrtàs kömüves módra » (13. oldal) « A viràgpor termelése » (8. oldal) Vegyük figyelembe őket egy kicsit :
Vélekedések
Milyen szellemben jàrnak el azok a méhészek akik kizsigerelik a méhcsalàdjaikat oly annyira hogy azok mesterséges tàplàlàsa vàlik szükségessé. Köztudott ugyanis, hogy a « mesterséges » tàpszerekből, cukorból viràgporpótlókból teljes mértékben hiànyzanak olyan természetes alapelemek mint a vitaminok, oligoelemek, enzimek,…amelyek fogyasztàsa különleges erőforràs az egészség föntartàsàshoz, különösen télviz idéjén. Nem véletlen ha a potanyagokkal tàplàlt méhcsalàdok lerongyolodott egészégi àllapotban vészelik àt a telet sok esetben àt se vészelik. Kell e csodàlkozni azon, ha a cukrozàs, viràgporpótló lépények ellenére alaposan legyengülnek, gyakran kipusztulnak. A cukrozó méhészek, legyen az « kömüves » vagy « viràgporpótló » módra amikor gatyàra vetkőztetik, éheztetik, a méhcsalàdjaikat akkor sajàt maguk alatt vàgjàk az àgat. Fittyet hànynak a jövedelmet hozó àllomànyuk egészségére. Ilyen eljàràsra még buzditàst is kapnak amikor szàmukra ingyen cukor àll rendelkezésre, köszönet az OMME szorgos közremüködésének. De milyen ösztökélést kapnak azok a becsületes méhészek akik elegendő természetes tàplàlékot hagytak a kaptàrban télviz idejére ?
Amikor a zsugori méhész a méhei egészségét kockàztatja néhàny kiló méz megkaparintàsa miatt, akkor betonkeverőt kell bérelnie, azt müködtetnie, viràgporpotlos cukorlepényt készitéséhez alapanyagot vàsàrolnia, a készitményeit a méhcsalàdjainak szétosztania, oda vissza utaznia, üzemanyagot, munkàt, energiàt, időt pénz, ràforditania…
Mikozben nagyon is lehetséges hogy az « Összefogàs kicsiben » méhészei egy kaptàrra eső betelelési költségei valószinüleg alacsonyabbak lehetnek, (nem talàltam szàmbeli kimutatàst) ugyanakkor az eredmény összehasonlithatatlanul egészség-biztonsàgosabb. Nem szàmit a betegség, a zsugori méhész EU os segitséggel majd gyógyszerez. Nem szàmit a ràforditott munka, energia, oda vissza ut, üzemanyag, idő. Ki jàr el okosan és ki a rövidlàtó, és Ki kap tàmogatàst és ki nem ?
Most vegyuk figyelembe a harmadik emlitett iràst : « A viràgpor termelése » (8.oldal) Màris megàllapithatjuk, hogy a méhcsalàd egészsége egy pillanatra sem kerül szóba. Ellenkezőleg « Kevés viràgpor àlljon a méhek rendelkezésére !… A készlet csökkentése érdekében ajànlatos a viràgporos keret elvétele… » iródott ez nagy meggyőződéssel. Ne is gondoljunk a méhcsalàd éhinségére ! Régen
A cigàny lova is pont akkor döglött meg amikor hozzàszokott, hogy abrak nélkül dolgozzon.
Köztudott, hogy a viràgpor nélkülönözhetetlen a méhcsalàd tàplàlkozàsàban. Ugylàtszik nem igy Ipolybélen. A viràgpor beérkezése a hagyomànyos viràgpor elszedő beiktatàsàval becslések szerint közel 90% ban csökken. Az igy beàllt éhinséget az iràs szerint « ajànlatos » sulyosbitani azzal, hogy termelő méhész még a tartalekokat, vagyis a viràgporos keretet is elvegye.
A küllemében fölujitott Méhészet (07/02) hàrom ilyen « ésszerü » ajànlatot közread, az olvasó figyelmeztetése nélkül, kizàrólag azon ürügyön, hogy a szerkesztőség nem vàllal felelősséget a leközölt szövegek tartalmàért. Lehet e arra következtetni hogy a szóban forgó hàrom iràs szelleme jellemző a szerkesztőségben uralkodo eljàràsok szellemére ? Ujra meg ujra ismétlem, ne legyen félreértés : nem a Méhészet re és nem az OMME re neheztelek hanem a benne uralkodo szellemre.
Szemben az éheztető viràgporgyüjtő eljàràssal, a Ljubjana-i Amipondiàn bemutatàsra került egy « Méhkimélo tiszta viràgpor gyüjtő » poszter. Ez utobbi eljàràs, ellentétben az Ipolybél-i iràssal, teljesen màs szellemben készült. Hasznàlata becsben tartja a méhcsalàd egészségét pl pontosan olyan méhcsalàdokra ajànlatos amelyek màr eleve nagy viràgpor tartalékkal rendelkeznek. E poszter azonban elkerülte Méhészet szerkesztőségének figyelmét, holott egy hétig orszàg vilàg szeme előtt volt kiàllitva. Nem igy az Ipolybél-i eljàràs. Magyarorszàgon a Biokultura szaklap érdemlegesnek vélte annak leközlését (2004/01-02), mig franciàban az « La Santé de l’Abeille= A Méh Egészsége.
Ismételten figyelemre méltók :
Nagy Istvàn megjegyzései, pl az élelmiszerbotrànyok ügyében. (4.oldal) Sajnos, nyiltan nem vonhat felelősségre senkit, nem is biràlhat, vagyis csak « szorirànyban » irhat.
A francia gyakorlat szerint két eset lehetséges :
1.) A fogyasztàsi cikkek minőségi, szavatossàga elleni kihàgàsok. Ez esetben minden francia fogyasztó rendelkezésére àll egy ugynevezett « Fogyasztók Erdekvédelmi Szervezete » aki a panaszok alapjàn kàrtéritést követelhet, pert indithat. A kàrositó fizet is, különben jajj annak akit « kiszurtak » a szaklapjukban a « 60 million Consommateur »-ban.
2.) A méhészérdekeket sértő eljàràsok esetében a szervezetek kezdeményeznek de nem ugy, hogy pénzt adnak màs szervezeteknek, hanem ők maguk inditanak pert. (Làsd a kétnivon megnyert pereskedést a méreggyàrtó Bayer nemzetkozi troszt ellen.)
A mézhamisitók elleni küzdelemben viszont, közvetlenül és elsősorban a fogyasztók az érdekeltek és nem a mézkereskedők, a kicsomagolók szervezete. Ez előbbieknek kellene tehàt pert inditania a csalók ellen, ami közel se zàrja ki a méhésszervezetek besegitését.
Magyarorszàg azonban még messze elmaradott a demokratikus gondolkodàs, a demokratikus szervezkedés, a demokratikus intézkedések terén. Sajnos még kevesen vannak Kràner Ferencék, Nagy Istvànék …A « cukrozó » szellem uralkodik. Az pedig nem türi a biràlatot, nem ismer demokràciàt !
Lyon 07 februàr. Bencsik Jozsef 23, bd des Castors, F-69005 Lyon M,
joseph.bencsik@free.fr
| küldő | Címek |
|---|