Családalapítás, szaporítás « korszerű » eljárással
A természetes méhraj betelepítésével, annak sorsával szemben mi történik a « modern » méhészetben ?
A mai méhészek úgy Franciában mint Magyarországon nem szeretik a természetes rajzást. Van rá okuk, úgy tartják, nem ülhetnek a kaptárjaik mögött a rajaikat lesni no meg ki szeret a rajok után szaladgálni, ki vállal szívesen ilyen fáradságot, (feltételezett) többletmunkát ?
Ebben az esetben miben is áll a ma szokásos eljárás ? Mesterséges rajokat készítenek ! Ráadásul teszik ezt a legtöbb esetben a főhordás után, pangás, hordástalan korszakban . Természetesen, a főhordás alatt, hasznosabbnak tartott , fontosabb, tennivalók jelentkeznek. A méz begyütésére, a kipörgetése fordított gondok miatt nincs idő holmiféle mesterséges raj készítésére. Mi több, jóval ésszerűbbnek tűnik az « okosan » gazdálkodó méhész szemében, a megosztásra váró családot is előbb « megfejni ». Amikor pedig ez megtörtént, akkor általában már be is ütött egy pangási korszak. Ha ugyan nincs is valóságos éhínség, de erősen megcsappant a hordás. Ennek következtében a méh egészségére káros baktériumoknak, vírusoknak van alkalmuk és idejük elszaporodni. Ekkor lép közre a « modern » méhész és « okosan » jól megtoldja a méhcsalád nehézségeit. Megosztja a fiasításos kereteket vagyis kereteken ülő mesterséges rajokat készít. Minden bizonnyal nincs tudatában annak, hogy ezzel az eljárással milyen veszélybe hozza állománya egészségét, milyen kellemetlenséget, többletmunkát, gyógyszerköltségeket szerezhet önmagának.
Mi történik ugyanis ilyen esetben ? Tegyük föl, hogy igen bölcsen elsősorban a jól jövedelmező családok gyarapítása cél . Ilyenkor az « okos » méhész a jó családjai kereteit megfelezi, az elszedett kereteket egy üres kaptárba (jobbik esetben forrasztó lámpával kiégetett, fertőtlenített kaptárba) kissé távolabb helyre állítja.
Milyen katasztrofális állapotok állnak be úgy a mesterséges raj, mint a törzscsalád esetében. Teljesen és elkerülhetetlenül megváltozik mindkét család népesedési egyensúlya. Márpedig nem fér hozzá kétség, a népesedési egyensúly nem más mint egy elkerülhetetlen és természetesen szükséges feltétel a család, a méhek egészségének fönntartására. Másképpen meghatározva, a népesség aránytalan megoszlása, egyensúly hiánya egyenlő az életveszéllyel.
A mesterségesen kialakított kereteken ülő raj tehát ilyenkor katasztrofális helyzetbe kerül pl. elveszti az összes kijáró méheit. Égető szükséglet, friss nektár, virágpor hiány …áll be, de még a « háztartási » szemét és mindenféle « hulla »dékok is, fölgyülemelve ott erjednek a kaptár fenekén, hiszen a « kukás », a « temetkező » méhek is hiányoznak. Mindezen nehézségeket még betetőzheti az anyátlanság !
Ilyen eljárással a modern méhész tehát megosztotta, megtörte, tökéletesen lerombolta a család védekezési erejét, ugyanakkor és egyben megsokszorozta az expotenciálisan növekvő fertőzések lehetőségét.
| küldő | Címek |
|---|