Európai Méhész Új oldalon folytatódik www.europamehesze.atw.hu

Egyes kisérleteim soràn két csapda-kaptàrt àllítottam ki egymàstól 8-10 méter tàvolsàgra kb egy méteres szintkülönbséggel. Eredmény az esetek többségében a magasabb szintre (1,5M) helyezett kaptàr került előnybe. De az is lehet hogy vízszintes irànyban, napsütés, röpközlekedés, szélvédettség,... szempontból is az egyik hely nyílvàn kedvezőbbnek mutatkozott, mint a màsik.
Egy màsik alkalommal az is előfordult hogy egy beérkező raj egyik része valószínüleg tévedésből, (minthogy tévedni nem csak emberi, de àllati dolog is!) a szomszédos csapda-kaptàrba költözködött. Valószínünek tartom hogy màsodlagos volt a raj, amelyben ö(szűz) anya érkezett egyszerre. A raj tàjékozódàsi tévedése abból adódhatott hogy a “csapdàk” közel voltak egymàshoz. Ez esemény bizonyíték ugyanakkor a “székhely vàlasztàsok” szükségszerűségére is.
Hogyan bonyolódhatnak le ilyen “vàlasztàsok” egy méhcsoporton belül? Kénytelenek vagyunk nagyrészt az elképzelő képességinket igénybe venni, szerencsére logikus érvelések, valósàgos létező tàmpontok, következtetések àllnak rendelkezésünkre.

Vàlasztàsi hadjàratok a méheknél
Komoly nehézségek keletkeznek tehàt abból a tényből amely szerint a felderítők többtízen folyamatosan érkezenek, a kiszàllt raj felületére, mindenki màs, és màs érdemlegesnek tartott értesülésekkel. Ezek közül kell tehàt kivàlasztani azt a szàllàshelyet amely a legkedvezőbb körülményeket biztosít. A csalàd jó vagy rosszléte, a túlélés lehetősége vagy kipusztulàs függ a helyes vagy helytelen vàlasztàson. A körülményekhez képest azonban az esetek többségében az adódott lehetőségek közül a legjobb megoldàs kerül vàlasztàsra. Mert ugyebàr a méheknél kétség kívül “demokratikus” értelemben vett méghozzà csalàsmentes vàlasztàsok zajlodnak le. Ez eljàràs, vàlasztàsi módszer, minden bizonnyal hatàsosnak bizonyul, hiszen a méhek 80 millio év nehézségeit, természetes katasztrófàit élték túl.
A szàllàst kutató kiküldöttek tizedei folyamatosan érkeznek a szabadban csüngő raj felszínére. Ott àtadjàk az àltaluk kivàlasztott legjobb értesüléseiket elsősorban a talàlt és ajànlott szàllàshely térbeli helyzetéről egyben a fölbecsült minőség fokozatàról. A beérkező felderítő, a nagyon jó minőségünek tartott helyről szóló értesüléseket erősebben kommentàlja szinte hangosabban kiabàlja ( a közismert riszàlótànccal). Ezzel fölhívja több kevesebb “kolléga” ugynevezett “különítmény” figyelmét. Ez a kirendeltség talàn alig több mint egy szàzad (a 10 ezerből) az ugynevezett “megbízatàsa” abból àll, először, hogy leellenőrizze a felderítőktől kapott értesülések igazàt, màsodszor hogy a leellenőrzött helyekről maga is véleményt nyilvànítson a székhelyvàlasztàssal megbízott “különítmény” kollégài előtt. Természetesen az események folyamatosan zajlódnak le. A “különítmény” tagjai az egymàstól kapott értesüléseket leellenőrzik és visszatértükkel ugyancsak közre adjàk, kiabàljàk, kicserélik véleményüket. Ezzel az eljàràssal az értesülések a vélemények kereszteződnek. Egy valósàgos “politikai gyűlés –mitting” kiabàlàs közepette, ellenőrzik, majd törlik az emlékezetükből azokat értesüléseket amelyeket a szàllàs lehetőségről alacsonyabb minőségűnek tartottak. A lakàspolitikàval megbízott különítmény “fölszólalalói” közül aprànként egyre többen lesznek azok akik egy és ugyanazt a “szónoklatot”, véleményt hangoztatjàk. Kétség kívül, előbb utóbb szinte önműködően kialakul egy szinte tökéletes véleménytöbbség. Ezzel megtörtént a vàlasztàs. Akàr útnak is indulhat a raj az új a megvàlasztott szàllàshelyre, hacsak közben a nap le nem szàllt, és a helyszínen kell tölteni az éjszakàt. Ebben az esetben a megfigyeléseim szerint màsnap reggel màr 9-10 óra körül màr útnak indul a raj.