Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Méhészet ,mint általános közérdek.
Beküldte imcsi Beküldve 2007.06.7. 21:39:45 (696 olvas)






Feltehetően màr az elemi iskolàk alsó osztàlyàtól köztudomàsú, az a tény amely szerint a méhek rendkívüli szolgàlatot tesznek a természetben amikor beporzàssal biztositjàk nagyszàmú növényfajta szaporulatàt, létfenntartàsàt. E vélemény az iskolàsokról csak derülàtó feltevésnek bizonyul. A valósàg sajnos sok esetben sokkal közönségesebb. Vannak még hiànyossàgok màr kisiskolàs kortól!
Olyan hírek is jàrnak, amelyek szerint, a harmadik évezred hajnalàn a vàrosi gyerekek semmit, legalàbbis igen keveset tudnak vàros hatàrain tul élő növény és àllatvilàgàról.
Egy ilyen nagyvàrosi iskolàban a tanítónéni egyszer feladatot adott a gyerekeknek; "rajzoljatok egy halat"! Eredmény: hatan az osztàlyból egy hosszúkàs négyszöget rajzoltak. Magyaràzat: "amikor halat eszünk délben az iskola ebédlőjében akkor mindig ilyen kis téglàt tesznek a tànyérunkba" ! Ebből az esetből nem is alaptalanul következtetni lehet arra is, hogy a mai iskolàsok ismerete a méhekről sem lehet bőségesebb, mint a halakról.
A tànyérjainkban uszkàló préselt téglahalak szerepe az ember és környezete szàmàra elenyészően jelentéktelennek bizonyul, a méhek szerepéhez képest. Minden esetre ez a szolgàlat nem merül ki abban, hogy a téglàra préselt halak mellet megtalàljuk asztalunknàl a finom édes, zamatos mézet is, amelyet a méhecskék gyüjtöttek össze, az illatos viràgokról. Mindenkinek tudni illene, hogy a méhek hasznossàga, jelentősége messzemenően tulhalad a tànyérunkra került élelmiszereken, legyen az méz. Sajnos, szàmos jel arra mutat hogy ezen aprócska rovar szolgàlatai bizony csak imitt amott és alig alig ismertesek, még a felnőttek tudatàban is. Amennyiben ez utóbbi feltevés valós, akkor az, egyben a felnőttek tudatlansàgàra, hanyagsàgàra, felelőtlenségére is fényt vet. Minden bizonnyal erről tanuskodnak az iskolàban a gyerekek is amikor téglalap formàju halakat rajzolnak.

Emlékeztetőül
Màrpedig ezen csodàlatos, mesésen hasznos bogàrka, amely jelzők a méhecskére szerfelett illenek, minden bizonnyal megérdemlik azt, hogy méltó figyelmet szenteljünk ràjuk, védjük, dédelgessük őket méghozzà a sajàt érdekünkben.
Ha egy kicsit jobban odafigyelünk, akkor észrevesszük hogy a méhek nem csak beporozzàk a viràgokat, hanem kereszteződéssel megtermékenyitik, megerősitik, ellenàllókà teszik a növényeket, alfajtàkkal szélesitik ki a környezetünk növényzetének nagyszàmú fajtàit. Ezzel a sokrétü szolgàlattal szàmunkra izletes gyümölcs, zöldség termést, a környezetünknek pedig létfenntartàst, kibontakozàst, szaporulàst biztosítanak. Ezen szolgàlat azonban nem csak az embereket, a növényeket illet, hanem az àllatvilàg mindazon tagjait is amelyek valamilyen módon összefüggésben àllnak a méhek àltal megtermékenyített növényvilàggal. Vannak ugyanis àllatfajtàk, (emberek is!) nem is kis szàmban, amelyek a növények gyökerét, zöldjét,... gyümölcsét fogyasztjàk, màsok élősködők (rovarok) ismét màsok az előbbieket faljàk föl.
Valamilyen módon tehàt a környezetünk növény-àllatvilàga egymàssal szoros összefüggésben él. Ebbe a szoros összefüggésbe minden bizonnyal szervesen beleszàmítódik az "ember-àllat" is. Mi is a természet ölén élünk tehàt, még akkor is ha erről a valósàgàról nem tudunk, vagy azzal nem törödünk, vagy akàr csak arról egy kicsit megfeledkezünk. Semmi jogon nem tarthatjuk magunkat, a környezetünkön, a természeten kivülinek, minél fogva és nyilvànvalóan, természetfölöttinek sem, még akkor sem ha téglàrapréselt halfoszlànyokkal tàplàlkozunk. Igaz ugyan, egyesek szerint, nem sokàig lesz szükség a környezetünk adta termékekre hiszen rövidesen mesterséges, steril tàptablettàkon fogunk élni. Mig e helyzet be nem következik, remélhetőleg soha !addig sorsközösségben kell élnünk a természettel a környezetünkkel.
Màrpedig amennyiben a környezetünk összefüggési sorozatàban, egyensúlyàban valamilyen oknàl fogva kiesik egy fontos és alapvető làncszem, abban a pillanatban romlàsnak indul a rendszer. Előbb fölborul a környezet természetének egyensulya és ezzel elindul egy súlyos bomlàsi folyamat, amely valósàgos természeti katasztrofàba torkolhat.
Ilyen alapvető kikapcsolhatatlan, és nélkülönezhetetlen, làncszemet képez a természetben a méh. Ez a rovar, mint a növények egyik legfontosabb megtermékenyítő làncszeme tehàt óriàsi jelentőséggel bir a természet és azon belül az ember szàmàra. Nem tévedésen alapul tehàt az az àllítàs amely szerint a méhek legyengülése, kipusztulàsa köprnyezeti-katasztrófàba vezethet. A korunk tudatos szakértőinek becslései szerint, környezetünk több mint kétezer növény és àllatfajtàjànak kipusztulàsa lenne az első következménye. Mindazon erőfeszités, amely a méhek létfenntartàsàra irànyul, tehàt a természet, a környezet, és ezen belül az ember érdeke is, vagyis valósàgos közérdek!.

Méhészet mint közérdek
A méhész amikor a méhei körül szorgoskodik, akkor tehàt nem csak kaptàrtermékeket termel a sajàt megélhetése érdekében hanem egyben a környezetében élő növény és àllatvilàg, és benne az emberi tàrsadalom érdekében is tevékenykedik. Lehet azonban, hogy nincs is tudatàban e valósàgos és tagadhatatlan ténynek. Nincs kizàrva hogy a méhészek többsége ebbe a csoportba sorolható. Ezért a tudatlan vagy tudat alatti a tevékenységéért az embertàrsaitól, a tàrsadalomtól nem kap se elismerést, se megbecsülést, még kevésbbé, segítséget, és még a tisztességes megélhetésre is alig futja. Meg kell élnie abból amit termel!
A gyakorlati életben megfigyelhető jelekbol itélve a köztudatban a méhész felsorolt érdemeiből, az illatos méz megtermelésén kivül szinte semmi sem ismeretes. A jàmbor, a tudatlan nagyközönség talàn még annyit sem tud a méhekről, azok szerepéről mint az iskolàs gyerekek téglàrapréselt tengeri halak halàszairól. Nem meglepő, hiszen a tudatlan gyerekekbol lesznek a tudatlan felnőttek!
De vajon tettek e lépéseket a méhészek, juttattak el követeléseket a mindenkori iskolàk, a közoktatàsi minisztérium felé annak érdekében, hogy a méhek szerepének fontossàga a környezetre bele kerüljon a tankönyvekbe ? Jobb későn mint soha !
A felelőtlen, és sajnàlatosan siralmas helyzet a szakminisztériumok irànyadó felelőseire is jellemző. A 6/24 iskolàs gyerek téglatestü hal rajza enged ilyen megàllapítàs igazànak alàtàmasztàsàra, legalàbbis ami az iskolaügyeket illeti. De màs minisztériumok sem nyujtanak felelősségükről kielégitőbb képet. A harmadik évezred hajnalàn, a FVM ben alkalmazott gyakorlati eljàràsakbol is arra lehet következtetni, hogy a méhészeket sem illet több figyelem, megbecsülés mint, a libàk, vagy éppen tengeri herkentyüket tenyésztő àgazatot. Amikor tàmogatàs ürügyén méhészek valami morzsàt visszakérnének a rajtuk is behajtott fizetéskötelezettségekből, adókból, akkor nekik is egyformàn kéregető versenybe kell àllni, inkàbb hajlongani a "tàmogatàst" osztogató illetések előtt. A méhészek egyetlen “közérdek” èövelése nem jöhet szàmítàsba : Szerencsére, az àru amelyet termelnek, a megbecsült terméknek közé tartozik, legalàbbis külföldön,. Miutàn a méhek okológiai szerepe a környezetben ismeretlen, így e fontos tényező szàmítàsba se jöhet.
Egy ilyen helyzet kialakulàsa természetesen egy bizonyos mértékben maguk a méhészek hanyagsàgàrol is tanúskodik. A szevezeteik közel sem hangoztatjàk a méhészet közérdekű jelentőségét a tömeghírközlő eszközök előtt. Mindezek folytàn, szójàtékkal élve : A köztudat is tudatlan. Valójàban tehàt ilyen tudatlanok közé sorolhatók a tömeghírközlő eszközök szerkesztői is, hiszen a “köztudatosítàs” elsősorban rajtuk múlik. Mig a méhészek mentségére legyen az alacsony létszàmuk, és nem utolsó sorban a szegénységük!
Bezzeg van pénz a rovarírtó, a gyomirtó, és egyéb permet és csàvàzó szerek, GMN (genetikailag módosított növények) hírverésére a nemzetközi trösztcégek, bankok pénztàràból. E pénz egyébként is, kizàrólag a vàsàrlók zsebéből szàrmazik. Végül is ő pénzükből fizetik azokat a kutatókat, laboratoriumokat, akik kikisérletezik a növényvédő szerekeknek nevezett környezetrongàló mérgeket GM eljàràsokat. Igy a vàllalatokat is amelyek a mérgeket gyàrtjàk, hozzà a hírverést is, és pontosan a tömeghírközlő eszközök megfizetésével. Ilyen eljàràssal nem csak félre vezetik a fogyasztó közönséget, hanem egyenesen az egészségére törnek. Mi több, az ilyen félrevezetést, csalàst, törvény védi, (szabadalom) mialatt az ontudatos környezetvédők, természetvédők, GMN (genetikailag módosított növények) kaszàlóit bünteti, börtönre itéli. De bezzeg nincs pénz a méhészet mint közérdek védelmére, mint ahogy nincs pénz a természetvédők tudosító hírverésére.
Ugyanakkor ismét példàt vehetnénk a méheinkről. Ők közel 80 millió éve jelen vannak a természetben. Ez idő alatt szàmtalan természetes katasztrofàt, szàmos betegséget tuléltek. Ők azonban igen bölcsen, szolidàris osszhangban, “szymbiozis”ban éltek és élnek ma is a környezetükkel.
Valamikor talàn nem is olyan régen a kétlàbu emlősök is a Természet ölén éltek, és a környezetüket is tiszteletben tartottàk. Nem igy ma. Nagyban megy a természetrombolàs. Ugyanakkor azt hisszük, hogy öntudatosan jàrunk el, vagyis pontosan tudjuk mit teszünk, és hol vannak az érdekeink ! Nem de jellemző a magàt öntudatosnak, értelmesnek elismert kétlàbu emlős viselkedésére? A környezetét amelyben és amelyből él, csak rombolni tudja.
A föntebb leírt érvelések alapjàn tehàt jogosan àllítható az a tény amely szerint a méhészet mint foglalkozàsi àgazat segítsége "tàmogatàsa" (mert a terhek alatt imbolyog) végeredményben nem kizàrolag a méhészek magànérdeke, hanem egyben közérdek is. De mikor fogja ezt a tagadhatatlan tényt a tàrsadalom, a közigazgatàs, a köztàrsasàg elismerni ha még a méhészek sem hangoztatjàk? A felvilàgosult méhésznek tehàt van mit tenni ezen a téren is. Előàllni a kérdés fontossàgàval arànyos értesülésekkel azok terjesztésével, ezirànyú követelésekkel. Igazàban ezen iràsnak is, ilyen feladat teljesítése lenne az egyik fő célja.

Alattomos mérgezés
A korszerunek nevezett vegyszeres mezőgazdàlkodàs tagadhatatlan veszélyeket rejteget nem csak a méh egészségére, hanem és egyben az ember egészségére is.Veszélyekből nincs hiàny. Valójàban a korszerü mezőgazdasàg màris fölborította az életfeltételeinket vagyis a környezet egyensulyàt. Tette ezt nem csak tömeges vegyszerezéssel hanem környezetromboló eljàràsaival, pl a túlzott tagosítàssal, az egynemüsített àllandósított belterjes termeléssel…
A tömeghírközlő, tudósító szervek ezirànyú hallgatàsa viszont tudatlansàgra ha nem akkor felelpőtlenségre enged következtetni. Annyi bizonyos, hogy a kialakult sulyos helyzet elkerüli az uralkodó hangadók érdeklődését, a nagyközönség figyelmét.
Mialatt a politikai pàrtharcok tàrgyai is messze esnek a méhészet, a környezet, a természetvédelem nehézségeitől. A méreggyàrtó trösztök, nagy pénzeket, hatalmas gazdasàgi kibontatkozàst, munkàt, csillogtatnak a köztudat, a politikusok, a közvélemény előtt . Az alattomos mérgezésről természetesen szó sincs, de van nagy hallgatàs. Igaz ugyan hogy valójàban és ténylegesen nem drasztikus mérgezésről van szó, habàr a szàzadfordulón màr ilyenek is gyakran előfordulnak (gondoljunk pl a dioxine-mérgezett csirkék forgalmazàsàra, a kerge marha kórra…)
A "korszerű" (ipari) mezőgazdasàg elméletileg ritkàn, soha nem mérgez erőteljesen. Ellenben, a gyakorlatban kivétel nelkül mérgez és teszi ezt alattomosan. Egy Franciaföldön 2007 ben készült kimutatàs szerint, ma màr minden élelmiszer többé kevésbé mérgezett. Történik ez tehàt széleskörüen, nagy vàltozatossàgban, aprànként, kicsiny kis, alig észlelhető adagokban. Maga az orvostudomàny sem képes ilyen mérgezés összefüggéseit fölfedezni, a kapcsolatokat kibogozni, mert azokhoz huzamosabb időre visszamenő vizsgàlatok szükségesek. Mindezek következtében a betegségek valódi okai, eredete magyaràzat nélkül marad. Különleges jelenségek, tünetek, ismeretlen betegségek, levertség, vagy tulizgatott idegàllapot, csüggedtség, öngyilkossàg, avagy erőszak veti föl fejét. A nagyközönség minderről semmit nem tud. Az alattomos mérgezési folyamatok tovàbbra is zajtalanul széleskörüen belterjesen folyhatnak. Lehet e jogosan azt àllítani, hogy ezen alattomos mérgezés àrtatlan? Pedig méreggyàrtok pontosan ezt àllítjàk. Szerintük a kicsi, a szabvànyszerint megengedett adagokban alkalmazott méreg nem kàros az egészségre. Igy azutàn nem véletlen ha külömböző méregsokasàg, azok esetenkénti vegyi kombinàciója kerülnek esetenként a fogyasztó gyomràba, legyen az megengedett adagokban. A mérgezési lehetőségek szàma azonban megszàmlàlhatatlan hiszen a fogyasztó àllandóan szinte kizàrólag méregezett élmelmiszerekkel tàplàlkozik. De kinek az érdekében történik igy mindez ha nem a méreggyàrtók, a mérgeiket alkalmazok érdekében?
Franciaorszàgban, a környezetvédelmi szervezetek, tàrsulatok nyomàsàra màr egy idő óta környezetvédelmi minisztérium is alapult. Sajnos mint minden minisztérium nem a hathatósàgàval csillog. A mérgezők alattomossàgàval szemben, nehéz a küzdelem. A méhésszervezetek is kiveszik részüket, legalàbbis felvílàgositó szerepben . Alapítottak több környezetvédő tàrsulatot is. Igy pl « La Terre des hommes » = Az emberek földje, « l’Abeilles sentinelles de l’Environnement »= Méhek a környezet őrszemén. Ugyanakkor szoros összeköttetésben àllnak màseredetü, környezetvédő egyesületekkel, hagyomànyos, mezőgazdasàgi, bio, ökológiai szervezetekkel.
Ugyancsak érdemleges megjegyezni, hogy méhmérgezés ügyében följelentették a nemzetközi Bayer tröszt céget és ellene két lépcsős (fellebbezett) pert nyertek. Szükség esetén nem haboznak az illetékes minisztériumokban ügyeiket levélben követelni, velük hivatalosan szembeszàlni. Ne véletlen ha közgyüléseiken rendezvényeiken nem mernek résztvenni minisztériumok képviselői, még kevésbé a miniszter.
A méhészet mint közérdek tudatosítàsa elindult és a sikeres fejlődés útjàn halad. Erről szàmol be időnként a beindító méhésszervezet szaklapjànak főszerkesztője, Henri Clement. (Abeilles et Fleurs 2007/05)

Lyon 2007 màjus.
Bencsik József, 23 db des Castors, F-69005 Lyon



joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek