Mit tesz a hírnév
A nyugati méhészek pàpàja, "Frere Adam" àltal kitenyésztett csalàdok hírneve szerint, a « Buckfast » szàrmazàsú kitenyésztett méhek sokkal jobban mézelnek mint a « közönséges » méhek. Ez utóbbi jó tulajdonsàgot àllítólag azzal igazolható, hogy amikor egy méhesbe betelepiítünk egy « Buckfast » csalàdot, annak hozama mindig szembetünően magasabb mint a szomszédoké. Míg egy szép napon, gyanakvó méhészek, mégis fölfedezték a turpissàgot ; honnan is szàrmaznak ilyen nagymérvű különbségek.
Megfigyelő kísérletek folytàn sikerült vilàgosan kimutatni azt, hogy a « Buckfast » fajta csalàdnak nem azért van több méze, mert szorgalmasabb, mert többet és jobban dolgozik, hanem azért mert alattomosan, szinte észrevétlenül meglopja a szomszédokat. De könnyű így, a màsok kàràn « jólmézelő » hírnevet szerezni ? Aki a hírnév utàn hiszékeny, aki nem néz a hírnévnél messzebbre, az sokszor téves utakon kóborolhat.
Egyes csalàdok alattomos tolvajkodó hajlhamàt egy kis türelemmel viszonylag könnyen ki lehet mutatni - legyen a méhész bàrmennyire is kezdő. Többféle szemszögből is érdemes ilyen jellegzetes tulajdonsàgokra fölfigyelni. A tovàbbiakban ajànlott kisérlet – lehet, csak szorakoztató - àm lehet annak nagyon komoly szerepet is adni; legalàbbis amennyiben komolyan szeretnénk vàlogatni. Legyünk ebben is érdekelve, elvégre is ilyen hajlam kikutatàsànak, komoly szerepe lehet a vàlogatàsi ismérveink listàjàn.
Valójàban minden csalàd többé kevésbbé hajlamos a lopàsra a rablàsra. Ez a hajlam azonban nem egyforma minden csalàdnàl. (nem egyforma az embereknél sem!) Ez a tény magàban is bizonyítja mennyire különbözik egyik csalàd a màsikàtól ! Vannak csalàdok akik szeretnek alattomosan tolvajkodni míg màsok egyenesen szembe tàmadnak, rabolnak, (“A megtalàlt szökevény” c. iràsom) Màsok szelídek, türelmesek szorgosak, lopàsra, rablàsra nem is gondolnak.
Hogyan lehet eljàrni az alattomos tolvajlàs kimutatàsàban ?
Vàlasszunk ki olyan időszakot, helyzetet (túlzsufoltsàg, hordàstalansàg ...), amikor is a körülmények kutatàsra, tolvajlàsra, rablàsra ösztökélik a csalàdokat. Ilyen eset àltalàban akkor fordul elő, amikor az évad folytàn beàll egy szàraz meleg hordàstalan időszak. A méhész màr kipörgette a maga részét, sokak annàl többet is. A méhesben nagy a zsúfoltsàg, a népesség egy része kint ül a homlokfalon, (talàn éppen rablàs elleni védekezés miatt is?) a fiasítàs népes, az ennivaló kevés, a méhek kutatnak .
Ilyenkor figyeljünk föl különösebben egy olyan csalàdra, ahol a kutatàs erősebben mutatkozik. Az ilyen kaptàrok előtt àltalàban, hintàzó repüléssel közelednek a tolvajok. Amikor a lopàsi jelek megfigyelhetők, akkor tegyünk egy kis lisztet egy szitàba és hintsük rà abból kis mennyiségben a röpdeszkàn a ki-be jàró méhekre. Ezzel egyidőben fölkérünk valakit, hogy figyelje a többi kaptàr bejàratàt és jegyezze föl azokat a kaptàrokat, amelyekhez a liszteshàtú méhek visszatérnek. Ezek lesznek tehàt az úgynevezett tolvaj csalàdok. Sajnos se föl, se « letartóztani » nem lehet őket. Annyit talàn mégis meg lehet tenni; hogy a meglopott csalàd kaptàrjànak kijàrónyílàsàt leszűkítjük a minimàlisra, szükség esetén oly annyira, hogy egyszerre csak egy vagy két méhecske tudjon ki-be jàrni. Nyilt rablàs esetén jobb azonban teljesen lezàrni a kijàrót. Ezzel az eljàràssal « bebörtönöztük », de nem a rabló hanem a kirabolt csalàdot ! Előrehaladott rablàsi làz folytàn tömeggyilkossàg, mészàrlàsi làz àllhat elő. Jaj annak aki ilyenkor a közelbe merészkedik
Meg kell jegyezzük itt a magyar méhészetre jellemző túlzsúfoltsàgot. A kaptàrok szorosan egymàs mellé rakva sokszor ötven, akàr szàzasàval. Mint követendő példaként szàmos, Méhészet folyóirat címplapjain is gyakran làtható módon. Ilyen körülmények között nem nehéz elképzeli a csalàdok egymàsközti feszültségi helyzetet.
Egy alkalommal valahol Szeremlén 100 csalàdos méhészetben jàrtam. A kaptàrok hosszú sorban szorosan egymàsmellé voltak rakva. A méhésztulajdonos a kaptàrai előtt ( 1 méterre) egy olyan ritkaszövésű hàlót feszített ki, amelyen keresztül kis ügyességgel àthatolhattak a méhek. A tulajdonos szerint erre azélt volt szükség, hogy ezzel megakadàlyozza, legalàbbis megnehezitse a rablàs, a mészàrlàs kitörését. Vallomàsa szerint, előzőleg gyakorta szàmos kölyök csalàdja veszett el a sorozatosan előforduló rablàs folytàn. Egy alkalommal, egy műkedvelő anyanevelő arról panaszkodott, hogy ismeretlen méhek kiraboltàk az összes pàroztató kiskaptàrjait. Màskor magam is azt vettem észre, hogy a kölyökcsalàdjaim etetőibe beadagolt komoly mennyiségű élelmiszernek semmi nyomàt nem talàltam a kereteken. Tagadhatatlanul kiloptàk azokat!
Màsok, a figyelmesebb méhészek, igyekeznek a minimàlisra csökkenteni a tolvajkodó csalàdokat szàmàt. Az eljàràs abból àll, hogy kiselejtezi a tolvaj, a rabló hajlamu csalàdokat. Egyesítik és ujra egyesítik a rablókat a rablókkal, a tolvajokat a tolvajokkal, mindaddig, míg szàmuk egyre, nem csökken. (Sajnàlatosan, nem lehet igy eljàrni a kétlàbu emlősökkel).
Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, amely szerint a tolvajlàs, a rablàs nagyszerű alkalom a betegségek terjesztésére is. Ez utóbbi veszély annàl is inkàbb gyakori lehet, merthogy elsősorban a gyenge tehàt a beteg csalàdok szolgàltatjàk a tolvajlàsi, a rablàsi alkalmakat, mivel nem tudnak kellő képpen védekezni.
A tolvaj csalàdok ugyanakkor, alaposan meghamisíthatjàk a méhesen belül talàlható, màs szorgos és jól dolgozó csalàdok teljesitményeit. Az a felületes méhész aki figyelmen kivűl hagyja a tolvajlàsból szàrmazó hamisított eredményeket, könnyen kiselejtezhet olyan csalàdokat is amelyek végülis, kielégitően dolgoznak, nagyon szelidek, de nem védekeznek hatàsosan a tolvajlàs ellen. Persze mondhatnànk azt is, hogy ezek a csalàdok megérdemlik, hogy kiselejtezzék őket, pontosan azért, mert képtelenek védekezni. Legalàbbis a természet igy jàr el a gyengékkel.
A tolvajló csalàdok kiselejtezésének van azonban egy màsik ugyancsak figyelemre méltó oldala: az ilyen csalàd méhei ugyanis igyekeznek belopakodni, minden, olyan csalàdhoz, amelynek védekezési ösztöne, ébersége szunnyadozik. A többiek azonban védekeznek, mi több, védekezési ösztönük ébredtével a tolvajlàsi kiserletek miatt ingerült àllapotba kerülnek. Ilyen ingerültégi àllapot könnyen odàig is fajulhat, hogy maga méhész làtogatàsa közben is kaphat a szuràsokból. Ilyen esetben nem tanàcsos a méhesben sétàlni, még kevésbbé kaptàrt nyitni ! A maga kàràn tanulhat az, aki ilyen megjegyzést figyelmen kivul hagy.
Lyon 2007 àprilis, Bencsik Jozsef joseph.bencsik@free.fr
| küldő | Címek |
|---|