Mi lesz a magyar méz hirnevével?
Dátum 2007.07.18. 18:55:11 | Téma: Európai Méhész hírei
| 192. Szaklapszemle
A francia szokàsok szerint a szaklapok mindegyike a július augusztus összevont formàban jelenik meg, valamikor a két hónap között. Ugyanakkor a Méhészet júliusi szàmàt màr 8.-àn meghozta a postàs.
Màris megjegyezem, ezúttal a szokàsosnàl is érdekesebb abszurditàsok olvashatok benne. Természetesen ezek az abszurditàsok jellemzők egyrészt a iràsok szerzőinek szellemi beàllitottsàgàra avagy képtelenségére, ugyanakkor a szerkesztőség hozzààllàsàra.
A méhészekről készült riportok mindegyikénél fölmerült a nagy kérdés és rà a meggyőződéses vàlasz a mézhamisitàs ügyben: A "bünösok" a feldolgozók! adjàk a szavakat, irjàk azt a megkérdezettek nevében. A múlt hónapban a hamisitàsi tàblàzaton még "gyàrtókról" és nem feldolgozokról volt szó. A tàjékozatlansàgomra jellemző módon én eddig úgy tudtam hogy a viràgokról begyűjtött nektàrt a méhek alakítjàk àt mézzé. Teszik ezt, történik ez így amennyiben a méhészek nem "cukroznak". Màrpedig a valósàg az, tisztelet a kivételnek és a bioméhészeknek, hogy a méhészek cukroznak !és ezt nem is tagadjàk. Mitöbb a cukrozàsi módszereiket eljàràsaikat egyenesen és melegen ajànljàk pl Méhészet 2007/07 sz "Emlékeztető"ben (9. oldal) . A iràs szerzője az egész mező cukros permetezését, avagy mesterségesen illatositott cukros etetést ajànlja, kizàrolag azért hogy arról a mezőről ne csak cukrot hanem nektàrt is hordjanak a méhek. De arról màr nem ir hogy ezzel a módszerrel valóban jól lehet mézet szüretelni ? Se arról, hogy hogyan fogja szétvàlasztani a cukrot a méztől amikor pörget.
De cukrozàsi módszerek màr a Pàrtunk és Kormànya uralkodàsa idejében is ismeretes és szokàsos volt, pl Harkov (Ukrajna) módra1967 Mig Jozan Dezsoné egyenesen kristàlycukros etetést ajànl a "Sàrguló Iràsok"ban (21.oldal) maga Méhészet ben. Úgylàtszik igen fontos ugyanis ezen dicsőséges időkre hivatkozni.
A Méhészet szerkesztősége tehàt ma is ilyen, többszörösen (3X) megerősített cukrozàsi ajànlatokat tesz minden bizonnyal azért hogy a magyar méhészek el ne felejtsék hogyan és mikor kell cukrozni. Kell e meggyozobb bizonyiték arra, hogy első helyen màr maguk a méhészek hamisitanak. E tagadhatatlan megàllapitàsra maga a Méhészet nyújtja a legfényesebb bizonyitékokat. Az OMME vezetősége inditvànyàra ezuttal a nyilvànossàg előtt is kiderult a turpisàg. Nem tesz semmit, majd ràfogjuk a "gyàrtokra". Az abszourditàsok orszàgàban mindent lehet
Tévedés ne essék itt nem a mézkereskedők védelméről van szó, hanem termelő méhészeti eljàràsokról, azok elkerülhetetlen következményeiről!
A következményekre azonban màr nem gondolt, avagy balgasàgànàl fogva képtelen volt gondolni az egységes magyar méhészeti szervezet jelenlegi felelős vezetősége. Ugyanezen VB egyenes és egyetemes kérelmére Bruxelles ben is dobra verik a magyar méz "hamissàgàt"?
Mi lesz, a magyar méz hirnevével? Kinek lesz kedve ezek utàn dràga Euróért hamisitott magyar mézet vàsàrolni a nemzetközi piacon? No ez ugylàtszik màr nem a VB gondja. A balgasàgànàl fogva képtelen elképzelni a sajàt termékeinek értékesitési nehézségeit. Legyen az hamisitàssal vàdolt "gyàrtók" gondja! Azt màr néhéz fölfogni hogy a magyar méhészek nyakàn fog maradni az eladhatatlan méz. A belső piacon ugyanakkor csakis külföldi méz lesz a polcokon Az adszurditàsok orszàgàban minden lehetséges !.
A magyar méhészek "egységes" szervezetének az OMME nek jelenlegi VB eljàràsai arra emlékeztetnek, aki sajàt maga alatt fürészeli az àgat. Nem szàmit, de teszi azt hatàsosan egyöntetüen, az szàmit , àllitjàk ők önmaguknak, no meg az öreg Jànos Bàcsinak is, az àtlag magyar tagdijfizető méhésznek ! Történik mindez így a magyar méhészek érdekvédelmének nevében. Az abszurditàsok orszàgàban minden lehetséges!
Elég a bíràlatbol, van e kiut ? Ahogy én azt làtom : Làsd www.europaimehesz.atw.hu
A mézhamísitàson, a mézpiac összeomlàsàn túl azonban, nincs elég baj. Sűrű, baljos fekete felhők gyülemlenek a magyar méhészet égboltjàn. E megàllapítàs nem az egyéni borulàtó elképzelésem szüleménye. Erről a belàtható katasztrófàról, ugyancsak és pontosan a Méhészet ben lehet olvasni a « Biztonsàgos vàndorlàs» cim alatt (14.o) A szerző fölhívja a méhészvàndorlok figyelmét a méhvàndoroltatàs szabàlyaira, és nyomatékosan kéri, azt hogy az Allategészégügyi Igazgatósàg munkatàrsainak ellenörzését segítsék. Minden valószínüség szerint ilyen felhivàs leközlésére többszörös szükség mutatkozott. Erős költésrothadàs divik az orszàgban (sose lehet tudni az abszurditàsok orszàgàban !)
Bizonyàra sokan nem tartjàk be a vàndorlàsi szabàlyokat, és bizonyàra sokan akadàlyozzàk az egészségügyi ellenőrök munkàjàt. Ez utobbiak felmérésési eredményei minden valoszínűség szerint katasztrofàlisabbak, mint leközölt tàblàzatok. Sajnàlatosan az Allategészségügyi Igazgatosàg felméréseit nem közli le a Méhészet. Egyedül a szerkesztőség tudja hogy miért. A legutóbb megjelent hàrom tàblàzatot az OMME megyei szaktanàcsadói készítették ezzel is mutatvàn hatékonysàgukat az OMME vezérkarànak dicsőségére. A szoban forgó felmérés minden bizonnyal hiànyos. Mindenki nem szalad a tanàcsosokhoz tanàcsokat kérni a tanàcsosok pedig nem szaladnak a méhészek utàn, elvégre is nem azért fizetik őket. De màr e kevés bejelentő tàblàzatok is elképesztők. Erdemes azokra tüzetesebben odafigyelni.
A Méhészet 2007/05 szàmàban (13.o.) 76 település, van zàrlat alatt, a 2007/06 szàmban 56, mig a 2007/07 szàmban 60 település szerepel zàrlat alatt. Szàmos település szerepel mindhàrom tàblàzaton. E ténynek szomoru jelentősége pedig a betegség erős tovàbbterjedése. Van olyan megye (Szabolcs-Szatmàr) amelyben összesen 52 eset jelzett. De van olyan megye is amelyről semmit sem tudunk.
A Méhészet 2007/01 szàmàban ugyan màr olvashattunk a költésrodhadàs ragàlyos betegségről részletes ismertető cikket. A szöveg első szakasza igen fontos ha nem sokkal fontosabb mint maga a betegség ismerete: a méhész szerepe. Ez utóbbi az alkalmazott méhészeti gyakorlatàval, eljàràsàval akadàlyozza avagy terjeszti a betegséget. Ez a megàllapitàs vilàgszerte elismert, tagadhatatlan tény. Amennyiben tehàt a költésrodhadàs terjedőben van Magyarorszàgon annak oka az orszàgban elterjedt méhészeti eljàràsok, szokàsok az okai.
Magam is minduntalan igyekszem fölhívni az olvasóim figyelmét a Magyarorszàgon is elterjedt a helytelen méhészeti eljàràsokra. Itt van pl a cukrozàssal való serkentés, a rablàsveszély, Méhészet (07/07) legutóbbi “emlékeztető” je. A méhész ugyanis igyekszik a gyenge csalàdjait serkenteni de nem veszi észre hogy sok esetben azok azért gyengék mert betegek, rosszabbik esetben ragàlyosak. Az erős csalàdok tehàt kiraboljàk a gyengébbeket, ezzel megfertőzik sajàt magukat, terjesztik a betegségeket. Ime a cukorszirupos serkentés óriàsi hàtrànya, arról nem is beszélve hogy az EU segítséggel (köszönet az OMME hatàsossàgànak) vàsàrolt cukor könnyem belekerülhet a mézbe.
Legyen szabad megjegyeznem hogy hordàstalan szàraz meleg időben viràgporból is hiàny mutatkozik a csalàdban, különösen a gyengébbeknél. Màrpedig viràgpor hiànyàban betegségveszélyes gyenge ivadékok születnek amelyek àt se vészeik a telet. Az ésszerü óvatos méhész ezért szükség estén, és kivételesen mézzel etet, azt is ugy fedelezett mézeskeretek segitségével.
A rablàsi ösztön fölébredése cukrozàs nélkül is érvényesül, méghozzà egyenes arànyban a méhészet zsufoltsàgàval, pl a kaptàrok egymàshoz közel szorítàsàval? Közben akinek többszàz csalàdot kell fölülvizsgàlni, összeszoriíott kis helyen az maga is fölébreszti a rablàsi ösztönt.
Kelt Lyon ban 2007 julius 18
joseph.bencsik@free.fr
|
|