Magyar akácméz francia reflektor kereszttűzben
Dátum 2007.11.5. 18:36:41 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Joseph Bencsik
A "60 Million de Consommateur", magyarul "60 Millió Fogyasztó" című folyóirat, a francia fogyasztók érdekvédő szervezetének szaklapja. Benne minden hónapban megjelenik, egy egy értekezés, tanulmány, fogyasztási cikkek, élelmiszerek, biztonsági berendezések, garanciák, biztosítások …kivizsgálása ügyében.
A 2003 áprilisi szám, a francia fogyasztópiacon található méz minőségi vizsgálataira szentelődött. A folyoirat szerint, közel száz mézfajta vizsgálata alapján az eredmény néhány kifogástól eltekintve fogyasztásra globálisan elfogadhatónak minösült. A 6 oldalból álló tanulmány magyar szempontból rendkívül érdekes megjegyzésekre ösztökél.
Az 5-6. oldal az akácmézet taglalja. Összesen 15 külömböző eredetű mintadarabot vizsgáltak ki. Nagy meglepetésemre közülük 8 "magyar akàcméz" elnevezésű termékre vonatkozott. Sajnos a 8 közül kettő kifogásolhatónak bizonyult. Az egyik nem tiszta akácméz, más mézzel keveredett, míg a másikban szermaradvány nyomokat találtak. Egyébként fennmaradt 7 minta, közönséges, francia és ismeretlen helyről származó akácméz közül ugyancsak kettő volt hasonló okokból kifogásolható. Lásd a mellékletben az 5-6. oldal fénymásolatát.
A magyar méhészeti ágazat számára a megjelent táblázat minden bizonnyal figyelemre méltó értesüléseket tartalmaz.
1. A magyar akácméz uralja (8/7 arányban) a francia akácmézpiacot. Ez a tény elsősorban a magyar kereskedők érdeme! Természetesen nincsennek egyedül.
2. A magyar akácméz termelői 2/8 esetben kifogástalan akácmézet tudtak szolgáltatni amelynek segítségével termékük megérdemelte a kiemelkedő helyet.
Várható következmények
Tudni érdemes hogy a nyugati piacon a fogyasztó az úr, az ő zsebére az ő egészségere folyik az üzlet. Árból özönvíz az ajánlat! A hibás a kifogásolható termékeket a nyugati fogyasztó tartozkodással vagy egyáltalán nem fogja megvásárolni! Természetesen az élelmiszer fogyaszthatóságának felügyeletével megbízott intézmény (AFSSA) az emberi fogyasztásra veszélyes árukra EU rendelkezést is kérhetnek. Lásd a szermaradványos kínai méz EU visszautasítását. A magyar akácméz ugyan még nem tart itt, de fönnáll a veszély.
Valójában, amennyiben nem történik intézkedés a hibák kiküszöbölésére, egyrészt a kifogásolt mézet árusító két francia cég nem fog többé magyar akácmézet vásárolni, másrészt fönnáll az a veszély, hogy a kitünő minöségű akácmézet vásárló 6 másik cég bizalma megrendül és a továbbiakban gyanakodva vásárol, ráadásul alacsonyabb áron, ha egyáltalán le nem mond a vásári szándékáról. Ugyanakkor nem csak a francia de az EU piacon is gyorsan terjednek a hírek, különösen a rosszak!
Az ágazat érdekeinek védelmében, két kifogásolt minöségű akácméz szolgáltatóit következtetés képpen érdemes lenne nyomon követni fölfedezni, figyelmeztetni, mézét nem fölvasárolni … A gyakorlatban a mellékelt táblázat alapján könnyen meg lehet találni a kifogásolt termék szolgáltatóját, a magyar felvásárlón keresztül pedig a leszállított tétel szerint (EU szabály) még a termelő méhészt is.
A becsületes magyar méhészek hallgatag tömegének "szerencséjére" ilyen lépésre sor is kerülhet. Az ágazat ugyanis rendelkezik számos úgy mond érdekvédő szervezettel (MT, OMME, Agrárkamara; ! Kérdés csak annyi, hogy mennyire gondoskodnak ezek az magyar akácméz minőségének, eredetiségének garantálásával védjegyzésével… Magam, ez utóbbi intézkedések szükségességéről, azok sürgősségéről már számos esetben írtam a Méhész Újság hasábjain az utóbbi 10 év alatt. Pl a 21. fejezetben az akácmézes üvegek címkéiről, a 28. fejezetben egy "Akácméz-Intézet fölállításáról, a 67. fejezetben a magyar akácméz jó tulajdonságainak felderítésében azok kidomborításában… Úgy látszik igaz a mondás: akik az erdőben laknak nem látják az erdőt a fák miatt, akik meg kívülről kiabálnak azokat meg nem hallják ("vagy alusznak vagy nem hallják, vagy talán már nem is akarják")
A fönt jelzett francia tanulmány valamint a magyar szaklapokban megjelent írások alapján tehát sajnálattal kell megállapítanom, hogy a "magyar akácméz" védelmének ügyében semmi sem történt magyarországon az utóbbi időkben.
Szerkesztette Bencsik József Lyon-i méhész 2003 szeptember
NÉHÁNY IDŐSZERŰSÍTŐ MEGJEGYZÉS
Közel 4 évvel ezelőtt szerkesztett írás valójában szinte semmit nem veszített az időszerűségéből. A nyugati piacokon magyar akácmézet ma sem védi semmiféle származási se minőségi védjegyzés.
A napokban vásároltam két különböző nagyáruház láncolatban ½ kilós magyar akácmézet. Tanulság : egyik címkén se találtam semmiféle származási se minőségi védjegyzést, pedig mindkettő zárszalagos volt.
Az egyik egy kisebb fiókláncolat boltban (ED) 2,9 €, a másik a “Carrefour” nagyáruház láncolat Grenoble –I áruházában vásároltam 3,9 € áron. A fényképeken nem olvashatók árak mert azok vonalkódon, és a kiállító polcon jelzettek..
Fotó:Joseph Bencsik
Az egyiken jól látható a “Magyar Akácméz” elnevezés, majd rendkívűl apró felirattal az üvegező címe: NFM 39330 MUCHARD, tárolni 20° hőmérséklet alatt majd a cimke mindkét oldalán egy- egy vonalkód. Ez az áru tehát Franciában Mouchardon lett üvegezve, de a vonalkódokon kívül semmi minősítési jelzés.
A másik magyar akácméz címkéjén nagybetűvel olvasható « Akácméz » « Carrefour » és logo jelzéssel. Majd a hátsó kisebb címkén sokkal több apróbetűs értesűlések olvashatók. Első helyen « Magyar akácméz », a második helyen tárolási tanács : gyenge szobahőmérséklet, lásd a fedélen jelzett határidőt. Majd az energiaérték : 1352 Kj, 318 Kcal, összetétel :protein 0,5 g, glucide 79 g …Majd a címke alján, bekeretezve még kisebb betűkkel az áruház fogyasztó szolgálat címe : TSA 70019, 92695 LEVALOIS cedex, T : 0 810 06, majd, 6000 üvegezve : Florimiel, P.O, Box 88630, Veurne –Belgique, és természetesen a meghatározó vonalkód.
Az utolsó 15 év alatt írásaimban számtalanszor jeleztem a magyar akácméz védelmének, eredetének, minőségének szükségességét. Valamikor a semmirekellő MT- nek úgy mint az OMME régi és nem utolsó sorban a mai « ügyvezetés »nek azonban kisebb gondja is nagyobb, mint, hogy ilyen kérdéssel foglalkozzon, ma úgy mint 15 éven keresztül. Mindezek következtében ma úgy mint régen , nem csak belföldön de a nyugati piacokon is úgy lehet hamisítani, azt lehet csinálni a magyar mézzel amit éppen akar valaki, akárcsak Magyarországon .
A mai OMME « ügyvezetés » ugyan nagy hűhóval világgá kürtölte a magyar méz hamisítását a belső piacon, de arra már nem jutott a nagy bölcsességéből se a bátorságból, hogy ugyanezt megtegye a külföldi piacon , holott ilyen eljárás költségeinek fedezésére is EU os segítség áll rendelkezésére. A kérdés annál is inkább, időszerű, hiszen a magyar méz mondott 80 % a kerül külföldi piacra. Az “ügyvezetés” szerint tehát ezen arányszám nem számít, figyelemre se méltó, elhanyagolható!
A 147. sz. írásomban már jeleztem (2003 szeptember) hogy a francia piacon talált hamisítási esetek már évekkel ezelőtt nyilvánosságra kerültek. Miután a magyar akácméznek nincs gazdája vagyis védjegyzése, senki magyar oldalon nem fogta perbe a hamisítókat, annál kevésbbé az “ügyvezetés”. Úgy tűnik, ez utóbbinak a dologhoz semmi köze. No de a tények fölött való sopánkodással még nem oldódnak meg a nehézségek. Mit lehetne tenni ?
* * *
Bevallom nincs képesítésem se gyakorlatom a kereskedelemben, de igyekszem nyitott szemekkel járni, az is lehet hogy a gyakorlatban balgaságokon képzelődök.
Mióta Magyarország is EU os tag, így szabadon forgalmazhat minden árut és minden szolgáltatást. A föntebb jelzett “Carrefour” származású magyar akácmézen üvegén belga kicsomagolóra hivatkozik a címke. Miután az áru “Carrefour” márkával került forgalomba, nincs kizárva, hogy maga márka vásárolta azt magyar kereskedőktől, majd bérbe adta a kicsomagolást, de az is lehet hogy a kicsomagolótól vásárolta. Nos, már ezen a szinten alkalom kínálkozik egy magyar kezdeményezésre.
Miért ne ajánlkoznának a magyar mézkereskedők a “Carrefour” de sok más hasonló láncolatnál nem csak áruszolgáltatással hanem kicsomagolással is. Az ilyen ajánlatukban érvelni kell nem csak azzal hogy ők is már mint a magyar mézkereskedők is megtudják oldani az üvegezést talán még alacsonyabb áron mint a belgák. Érvelni kell azzal, hogy a címkére fölkerülne egy értékemelő értesülést: Vagyis “MAGYAR AKÁCMÉZ” üvegezve a helyszínen , természetesen az üvegező nevével címével azonosítható módon. Érvelni, hogy egy ilyen értesülés emelné a fogyasztó közönség bizalmát az áru jobb értékesíthetőségét, az áruházláncolat forgalmát, a kereslet növekedését a magyar mézkereskedők forgalmát, mindezeken keresztül a magyar méhészek jövedelmének növekedését …
Sajnos az OMME “ügyvezetés” nem óhajtott megoldást keresni a mézhamisítàs ügyében a mézkereskedők, a kiszerelők és az árusítók között, az országon, az ágazaton belül, hanem azonnal világgá kürtölte azt. Nem véletlenül! Elgondolásaikra a Pártunk és Kormánya uralkodása idejéből származó berögződött marxista elgondolások a jellemzők: “minden terméknek annyi az értéke amennyi munkát belefektettek”! A kereskedők tehàt kiszipolyozzák a termelőket azzal, hogy nem fizetik meg a termelőknek a marxista árakat! Ragaszkodik az egyPártban hívő OMME “ügyvezetés” a 10 körmével ilyen elgondolásokhoz, közel 20 évvel a marxista gazdasági rendszer világcsődje utàn.
Az események következtében a magyar kicsomagolók is a a külföldi piacokon is bizalomvesztesek. Mi több, ezek után most már jogosan gyanusithatók hamisítással külföldön is, hiszen van rá példa belföldön. Pontosan ilyen érveléssel tudnak visszavágni az értékesítő láncolatok. Az “ügyvezetés” meggondolatlan, ostoba eljárásának jóvoltából ezen láncolatok szivesebben fordulnak a megszokott belga, francia, német, kiszerelőkhöz. Következés képpen alacsonyabb áron lesznek értékesítők a magyar méhészek termékei, kevesebb munkához jutnak a magyar kiszerelő munkások, magasabb lesz a munkanélküliség… alacsonyabb az életnívó…
* * *
Most képzeljük el, hogy a magyar mézkereskedők jelentős része alapítana egy olyan közös szervezetet, vagy szolgàlatot (Hollandiában, Dániában létezik szinte minden ágazatban!) amelynek a feladata a magyar méz helyszinen valo üvegezéskapacitás megszervezése, a minőségi garanciák biztosítàsa, a belső és külső kapcsolatok kiépítése… Tudtommal ilyen és hasonló tervek megvalosítàsàhoz EU os segítség áll rendelkezésre. Lásd a 150. majd a 158. sz írásom.
Remélhetőleg, ilyen pályázat elnyeréséhez nincs szükség az “ügyvezetés” kerékkötő feltételeire. Azért mégis vigyázni, mert az FVM főtisztviselői harmónikus közreműködésben állnak az “ügyvezetés”sel amely közreműködésre szivesen és büszkélkedve hivatkozik is ez utóbbi. Bizonyiték is van rá, hiszen az “ügyvezetés” monopoljogot kapott az FVM től a méhészek az EU segítségének odaitélésére avagy visszautasítására. Vigyázni, még képesek lesznek karot dugni ha nem előröl, akkor hátulról a magyar mézkereskedők pályázati szekerének küllőibe.
Tessék tervezni és azt ésszerűségre alapozni. Aki nem tervez, az egyhelyben topog !
A globalizáció nem egy találmány, mint olyat, senki sem műkődteti készakarva, az önmagától működik és könyörtelen, aki nem tanul meg az árban úszni, az könnyen elmerül!
Kelt Lyon- ban 2007 november 4.-én joseph.bencsik@free.fr
|
|